2016. február 5., péntek

Csirkés ramen




Igazából mindig is szerettem a keleti ízvilágot, csak valahogy kevésbé mertem próbálkozni velük, azt gondoltam sokkal bonyolultabb elkészíteni, mint bármi mást. Aztán lehet azért gondoltam így sokáig, mert pár éve még nem igazán tudtam beszerezni itthon az a hozzávalókat, ha valami speciális hozzávalóra volt szükségem, akkor azt vagy Budapesten tudtam megvenni, vagy a külföldi utak alkalmával próbáltam meg lecsapni rá. A helyzet azóta változott, ma már minden beszerezhető egy-egy hiperben és indulhat is a kísérletezés. Még az adventi időszakban Danival ettünk Pesten egy jó rament (vagyis csak én, mert ő mást választott), aztán utána gyakorlatilag egyből elhatároztam, hogy sikerüljön bárhogy is, de én bizony megpróbálkozom ezzel otthon. 
Hát szerintem elég jó lett!



Hozzávalók a leveshez:
4 kisebb fej vöröshagyma, 2 db csirke farhát, 30-40 dkg csirkemell, egy jó nagy darab mondjuk két hüvelyknyi friss gyömbér, 2-3 szál sárgarépa, 2 ek. szójaszósz, 2 ek. mirin, vagy szaké, 1 db csillagánizs, szezámolaj, só - ha szükséges

Elkészítés:
Felforrósítok egy vastagfalú fazekat (én öntöttvasban szoktam készíteni), öntök bele 2-3 evőkanálnyi szezámolajat. A hagymákat félbevágom és vágott oldallal lefele nagy lángon pirítani kezdem őket. Hozzáadom a csirkét is és erőteljesen lepirítom azt is, a hagymával együtt. Közben a kés lapjával rácsapok néhányat a gyömbérre (nem kell megpucolni!), majd konyhai csipesz közé fogom és a gázrózsa lángján körbekapatom. A répát megpucolom, nagyobb darabokra vágom és hozzádobom a gyömbérrel együtt a csirkéhez és a hagymához. Rálocsolom a szójaszószt, a mirint és mehet bele a csillagánizs is. Pirítom tovább még pár percig, majd felöntöm kb. 2 liter vízzel (vagy amennyi a fazékba fér ☺ )
Főzöm 1,5-2 órán át, amíg jó mély íze nem lesz a levesnek. (amikor főzés közben kóstolgatjátok, rá fogtok jönni, hogy mikor jó! ☺ ) Ha szükséges, akkor sózzuk és az utolsó fél órában dobjuk bele a csirkemelleket is. 

 


A pácolt tojáshoz:
4-5 db lágytojás (én 5 perceseket szoktam készíteni hozzá*), 2 dl szójaszósz, 3-4 ek. mirin, 1 hüvelyknyi friss gyömbér, 4 db csillagánizs

Elkészítés:
A szójaszószt keverjük össze 4 dl vízzel, a mirinnel, a vékonyra szeletelt gyömbérrel (nem kell megpucolni!) és a csillagánizzsal, majd forraljuk fel. Hagyjuk kihűlni, öntsük egy zárható zacskóba és tegyük bele a megpucolt lágytojásokat legalább egy éjszakára. (Ez annyira, de annyira jó lesz, hogy csak na!!! ☺)
*A szobahőmérsékletű tojásokat tegyük bugyogó, forrásban lévő vízbe kereken 5 percre (mérjük, ez fontos!!). Készítsünk ki előre egy hideg vízzel teli tálat, amibe egyből beleszedhetjük a forró tojásokat.)

A levesbetéthez: (itt aztán elszabadulhat a fantázia)
gyufaszálfa vágott sárgarépa, vékonyra vágott újhagyma, ramen tészta, chili ízlés szerint, savanyított gyömbér (szusigyömbér), a levesben főtt csirkemell vékonyra szeletelve (de akár bármilyen sült húst is rakhatunk bele, vagy éppen pirított garnélát), friss koriander, fafülgomba, nori (tengeri alga), bébi pak choi és a pácolt tojás.
Mindenből rakjunk a tányérba ízlés szerinti mennyiséget, a tojást vágjuk ketté, majd öntsük nyakon az egészet a forró levessel. 






2015. december 21., hétfő

Porchetta




Ha valaki nem mond ellent a sertéshúsnak, akkor ez elég ütős kis kaja lehet a karácsonyi asztalra. Malaccsászárt elég könnyű szerezni szinte bármelyik hentesnél (vagy hiperben) és olyan kiadós étel lesz belőle, hogy a 10-15 fős család is jóllakik belőle. Olaszországban én még sosem ettem frissen, mindig csak paniniben, amibe hajszál vékonyra szeletelték. Persze ebből az adagból szerintem simán futja arra is, szóval akár szilveszterkor porchettás melegszendvicset, vagy falatkákat is kínálhatunk a vendégeinknek.


Hozzávalók: 

  • kb. 1,5 kg bőrös malaccsászár
  • 3-4 evőkanál jóféle zsemlemorzsa
  • nagy csokor friss zöldfűszer (zsálya, kakukkfű, petrezselyem, rozmaring vegyesen)
  • 1 dl vörösbor
  • 1 db sertésszűz
  • olívaolaj
  • 1 nagy fej vöröshagyma
  • 4 gerezd fokhagyma
  • durvára őrölt bors
  • + 3-4 db sárgarépa, 4 kisebb fej vöröshagyma, 2 db petrezselyemgyökér


A körethez:

  • 1 kisebb sütőtök
  • 0,5 dl tejszín
  • 2 ek. vaj
  • bors
  • frissen reszelt szerecsendió


A mártáshoz:

  • a hús mellett sült zöldségek
  • 2-3 ek. sűrített paradicsom (mindenképpen sűrítmény, nem elég szimplán a passata íze)
  • 2 ek. liszt
  • 2 ek. vaj
  • 4 dl alaplé (ha nagyon nincs más, akkor víz)



Elkészítés:

  1. Terítsük ki a császárt, majd locsoljuk rá a bort, dörzsöljük bele a sóval és a borssal együtt, majd hagyjuk kicsit pihenni, hogy jól átjárja a bor.
  2. A töltelékhez a zsemlemorzsát pirítsuk meg, kevés olajon, majd járjunk el ugyanígy a finomra vágott hagymákkal és forgassuk mindet össze a finomra vágott zöldfűszerekkel.
  3. Terítsük ki újra a császárt, majd szórjuk rá a fűszeres morzsa kb. 2/3-át. Sózzuk, borsozzuk a sertésszüzet is, majd rakjuk a császár mértani közepére, terítsük be a maradék morzsával, hajtsuk rá két oldalról a húst és kötözzük meg jó erősen, szép formásra. :) Tegyük tepsibe, locsoljuk körbe kis olívaolajjal, majd dobjunk mellé 4 fej félbevágott hagymát, 3-4 darab sárgarépát és 2 darab petrezselyemgyökeret. Ezután nincs más dolgunk vele, mint kb. 4 órára a sütőbe tolni. Én légkeverésen sütöttem, 125°-on.
  4. Miközben sül a hús, addig betolhatjuk mellé (alá, vagy fölé) a felvágott sütőtököt is és süssük puhára. Pürésítsük a tejszínnel és vajjal, majd fűszerezzük ízlés szerint a sóval, borssal és szerecsendióval.
  5. Ha a hús megsült, akkor az alatta sült zöldségeket dobjuk át egy kisebb lábosba, majd adjuk hozzá a paradicsompürét, amiből pirítsunk egészen barnára. Szórjuk hozzá a lisztet, öntsük fel az alaplével és forraljuk be a felére. Dobjuk hozzá a vajat, majd a teljes mártást passzírozzuk át egy szűrőn.
  6. Tegyük tányérra a pürét, rá egy szelet húst és a mártásból is egy keveset. Kész!






2015. december 15., kedd

Pepparkakor







... vagy nevezhetjük simán svéd fűszeres keksznek is. Szerepelt már korábban a blogon, így gondolkoztam rajta, hogy feltegyem-e, de gondoltam karácsony környékén nem árt és amúgy is változtattam rajta az előzőhöz képest. Az is igaz, hogy nem túl sokat, csak a búzalisztet hagytam ki belőle 100%-ban és cseréltem teljes kiőrlésű zablisztre, amivel ugyanolyan jól működik, mint csúnya barátjával. Sütöttem is belőle dupla adagot, hiszen jól jön reggelire a tejeskávé mellé pár darab. Ráadásul így kitart egy légmentesen záró dobozban karácsonyig is. Már ha nem járok rá túl sűrűn.

Én amúgy a mézeskalácsot totálisan bojkottáltam, totális puccsot hajtott végre vele szemben a pepparkakor, de sebaj, jól van ez így. Nekem jobban bejön ez a vékony ropogós, igazi keksz állag, mint a vastagabb - vagy túl puha, vagy túl kemény - mézesé.



Szóval én csak lelkesíteni tudok mindenkit, hogy állítsa össze a saját fűszerkeverékét, dobja mozsárba az egész fűszereket, jól őrölje meg és azonnal kezdjen kekszet gyártani. :) (A receptben eleve az őrölt mennyiségek szerepelnek, de mindig jobb egész fűszerekkel dolgozni és azt a felhasználás előtt megőrölni mozsárban.)


Hozzávalók:

  • 1 tk. őrölt fahéj
  • 1 mk. őrölt gyömbér
  • 1 mk. őrölt szegfűszeg
  • 1 mk. őrölt zöld kardamom
  • 1/2 mk. őrölt szegfűbors
  • 1 mk. só
  • 1 mk. szódabikarbóna
  • 60 g vaj
  • 80 g sötét nádcukor (muscovado)*
  • 60 ml golden szirup**
  • 60 ml tejszín
  • 200 g teljes kiőrlésű zabliszt

*én bioboltban szoktam venni
**hiperekben (pl. Tesco) és bioboltban is kapható, na meg a delikáteszekben




Elkészítés:


  1. Az egészben lévő fűszereket őröljük meg mozsárban (én mindig mozsárban töröm össze a fahéjat, szegfűszeget, kardamomot, szegfűborsot). Keverjük össze a fűszereket a liszttel, sóval, szódabikarbónával és cukorral, adjuk hozzá a puha vajat, golden szirupot és tejszínt, majd gyúrjuk össze. Formázzunk belőle egy nagy labdát, csomagoljuk fóliába és tegyük egy éjszakára (vagy 5-6 órára) hűtőbe. 
  2. Másnap nyújtsuk ki a tésztát enyhén lisztezett felületen kb. 2 mm vastagságúra, szúrjuk ki tetszőleges formával, majd 180°-on süssük 8 percig. A kihűlt kekszeket tároljuk légmentesen záró dobozokban.