2016. december 28., szerda

Libamáj pástétom


Már nem az első alkalom, hogy libamájas előételt készítettem karácsonyra, ám egyszer sem vettem a fáradságot, hogy lefotózzam. Ha nincs kedvem hozzá, akkor meg nem erőltetem magamra. :)  Most viszont másképp alakult. Évekkel ezelőtt sosem gondoltam volna, hogy egyáltalán megkóstolom a májat - mindig is kivoltam a belsőségektől -, de néhány jobb étteremben kipróbáltam egy-egy libamájas, vagy kacsamájas ételt és kedvet kaptam hozzá. Ez egy rém egyszerű recept, gyakorlatilag villámgyorsan elkészül. Szuperül passzol hozzá a kalács, vagy a briós, érdemes - ha van hozzá kedvünk és időnk - esetleg otthon elkészíteni.


Hozzávalók:
500 g kacsa/libamáj (másféle májból is készíthetjük), 1,5 dl Vin Santo (Tokajival is helyettesíthetjük), 1 db mogyoróhagyma, 1 gerezd fokhagyma, olívaolaj, kb. 3 dl tej, 1-2 levél zsálya, 1 ág kakukkfű

Elkészítés:
A májat áztassuk annyi tejbe, hogy ellepje. Tegyük hűtőbe és hagyjuk minimum 4-5 órán át ázni. A hagymákat, a zöldfűszert vágjuk apróra, pároljuk meg kevés olívaolajon,  majd öntsük fel a borral és forraljuk be (már-már szirupos állagúra). A májat vegyük ki a tejből, itassuk le róla a tejet, majd vágjuk ujjnyi vastagságú szeletekre. (a nagyobb ereket húzzuk ki belőle, illetve a külsejéről is a hártyát) Forrósítsunk fel egy serpenyőt, majd néhány másodperc alatt (tényleg!) süssük meg a májszeletek mindkét oldalát. Fontos, hogy ne süssük át, a közepe még rózsaszín maradjon. A megsült májra öntsük rá a beforralt bort, (ha szeretnénk, szűrjük át, de nem muszáj), majd egy botmixerrel turmixoljuk össze. Töltsük formákba. Én tisztított vajjal "zártam le" a tetejét és védtem meg a kiszáradástól a pástétomot.


A brióshoz (8 db-hoz):
250 g liszt, 40 g vaj, 40 g cukor (én juharszirupot raktam bele), 100 ml tej, 1 tojás, 10 g élesztő, csipet só + tojás a kenéshez

Elkészítés:
A tejet langyosítsuk meg, majd keverjük hozzá az édesítőt és morzsoljuk bele az élesztőt. A vajat morzsoljuk el a liszttel, sóval, majd adjuk hozzá a tojás és a felfuttatott élesztőt. Dagasszunk ruganyos, hólyagos tésztát belőle. (Az elején nagyon ragad, de pár perc dagasztással szépen elválik majd az edénytől és a kezünktől is.) Az így kapott tésztát tegyük egy éjszakára hideg helyre, lefóliázva. (érdemes egy nagyobb tálba, mert a hidegben is kelni fog a tészta, ezáltal megnövekszik)
Másnap a tésztát gyúrjuk át, majd osszuk 8 részre. Formázzunk belőle mini kis zsemléket, majd tegyük sütőpapírral bélelt tepsire és meleg helyen kelesszük őket a duplájára. Ha megkelt, kenjük le felvert tojással és toljuk 175°-os sütőbe kb. 20 percre.





2016. december 21., szerda

Mini mince pie


Nem mondom, hogy nem pepecs munka, de annyira aranyosak ezek a kis mini, falatnyi piték, hogy szerintem karácsonyra simán be lehet vállalni. Semmivel sem melósabb, mint mondjuk a mézeskalácsok feldíszítése. :) Én mini muffin formában sütöttem, de készíthetitek normál méretűben is, vagy akár "rendes" nagy piteként is. Nekem a lenti mennyiségből a kicsi formákban kereken 100 db sütemény készült. A töltelék nem autentikus - pl. nincs benne marhafaggyú és extra cukor, hisz ez utóbbi bőven van az aszalt gyümölcsben magában -, de mit sem számít, hozza a mince pie érzést és ez a lényeg.





Hozzávalók:

A tésztához:
30 dkg tk. zabliszt, 20 dkg vaj, 2 ek. porcukor, csipet só, 1 tojás, 1 rúd vanília kikapart magjai

A töltelékhez:
300 g aszalt vörösáfonya, 150 g dió/mandula, 3-4 ek. feketeribizli lekvár, 50 ml brandy, 1 tk. frissen reszelt szerecsendió, 1 rúd vanília kikapart magjai, 1 citrom lereszelt héja és leve, 1 nagyobb alma lereszelve

+ vaj és tojás a kenéshez, kevés nádcukor a szóráshoz (opcionális)




Elkészítés:
A liszthez keverjük hozzá a sót, a cukrot, a vaníliamagokat, majd morzsoljuk el az egészet a hideg vajjal. Adjuk hozzá a tojást és gyors mozdulattal gyúrjuk gombóccá. Csomagoljuk fóliába és tegyük hűtőbe pár órára.
Közben készítsük el a tölteléket. Tegyük aprítóba a vörösáfonyát és a diót, majd daráljuk durvára és keverjük össze a többi hozzávalóval.
A tésztát lisztezett felületen nyújtsuk ki (ha nem az egészet nyújtjuk - én 4 részben tettem ezt -, akkor a maradékot mindig tegyük vissza a hűtőbe, mert szobahőmérsékleten nagyon gyorsan megpuhul), szúrjunk ki belőle kör alakú formákat és ugyanannyi kisebb formát (jelen esetben hópelyhet). Egy muffintepsit vajazzunk ki, majd tegyük a kör alakú - én cakkos szélű körformát használtam - tésztalapokat a formába úgy, hogy kis kosárkákat kapjunk, majd töltsük meg őket, tegyünk mindegyik tetejére egy-egy méretben rá passzoló kiszúrt tésztaformát, kenjük le tojással, szórjuk meg cukorral, majd toljuk a sütőbe 23-25 percre 175°-on.
Hagyjuk a formában kihűlni őket, majd borítsuk rácsra és tároljuk légmentesen záró dobozban.





2016. november 18., péntek

Paszta, ami curry


Minek vennéd meg készen, ha otthon, magad is elkészítheted? A legtöbb esetben igyekszem nem fűszerkeverékeket vásárolni, hanem jól utánanézek, hogy melyiknek mit kell tartalmaznia és elkészítem a saját verziómat. Ez igaz akár a chai-ra, a kínai ötfűszer keverékre, cajun keverékre, a curryre vagy bármi másra. Igyekszem mindenből frisset/egészet venni - bár a kurkuma rendszerint kivétel, mert nagyon ritkán jön szembe velem gyökér formájában és ha mégis, akkor is penészes :D ) - majd én őrölöm/zúzom meg őket mozsárban. A curry mindig jó, ilyenkor a novemberi megfázásos időben pedig különösen, mert a gyömbér és a chili szépen kifejtheti a hatását. Ezt a pasztát szoktam például a grillezéseknél is használni, amikor vagy kókusztejjel, vagy joghurttal összekeverem, majd hagyom pácolódni benne a husit és másnap meg rácsra dobjuk. Persze rendkívüli módon lehet ezt még variálni, legközelebb szerintem én egy thai zöld curryt készítek majd és igyekszem felrakni annak a receptjét is.



"Masala" paszta 

Hozzávalók:
1/2 tk. szegfűszeg, 1 tk. mustármag, 1 tk. feketebors, 1 ek. római kömény, 1 ek. koriandermag, 1 tk. kurkuma, 1 hüvelyknyi fahéj, 1 chili (vagy ki mit bír), 1/2 tk. édesköménymag, 1/2 tk. kardamom, 1 nagy gerezd fokhagyma, 1 hüvelyknyi gyömbér, 1 ek. ecet (pl. rizs, vagy alma)

Elkészítés:
A koriandert és a római köményt száraz serpenyőben pirítsuk pár percet, majd amikor elkezd ömleni az illata, vegyük le, dobjuk a mozsárba. Adjuk hozzá a többi száraz fűszert és zúzzuk porrá, minden erőnket és kitartásunkat beleadva. Vágjuk finomra a chilit, reszeljük le a gyömbért és a fokhagymát, majd ezt is dobjuk a mozsárba és dolgozzuk össze alaposan a már porrá őrölt fűszerekkel, majd végül adjuk hozzá az ecetet és keverjük egynemű pasztává.
Ezek után rengeteg dologra használhatjuk a krémünket, én - ahogy fentebb is említettem - joghurttal kevertem, húst pácoltam bele és húsnyársakat készítettem, amik mentek a grillre. (a képen a középső)





2016. szeptember 12., hétfő

Segítsüti 2016 - Ősz


A Segítsüti 2009-ben indult útjára, ami nem más, mint egy gasztrobloggerek által készített süteményekre irányuló licit és a sikere azóta is töretlen. 

Ez évi őszi kampányunk támogatottja a Peter Cerny Alapítvány, az a koraszülött- és csecsemőmentő szolgálat, mely 27 éves múltra tekint vissza. A ’80-as években  a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika neonatológus szakorvosa, Dr. Somogyvári Zsolt kereste annak lehetőségét, hogy miként lehetne ezt a problémát megoldani. Ennek során találkozott egy osztrák üzletemberrel, Peter Cerny úrral, aki tevőlegesen szeretett volna segíteni a magyar gyermekegészségügy helyzetén, ezért vásárolt egy mentőautót, melyet más támogatók segítségével felszereltek a szükséges orvosi berendezésekkel, majd az 1988-ban megalapított Peter Cerny Alapítvány 1989. június 21-dikén beindította, és azóta is folyamatosan üzemelteti koraszülött mentőszolgálatát. Munkájukra országszerte óriási szükség van, hiszen az idő előtt született csecsemők jelentős részének ők jelentik az életben maradást, de jelentős szerepük van az időre, normál súllyal született gyerekek egészségügyi intézményeken belüli szállítására is. 2010-ben már 50 ezer csecsemő szállításában vettek részt.
Ezt a kiemelkedően fontos tevékenységet szeretnénk támogatni a Segítsüti 2016. őszi kampányával. A befolyt összegből a mentőautókban használatos gyógyszereket, felszereléseket fogunk vásárolni.


 Kérjük, ha egyetértesz célunkkal, és a Peter Cerny Alapítvány munkáját szívesen segítenéd, licitálj azokra a süteményekre, melyeket lelkes gasztrobloggereink oly nagy szeretettel készítettek.

Licitálni 2016. szeptember 12-én, hétfőtől ITT lehet, az árverés vége pedig 15-én csütörtökön 16.00 órakor lesz. Hétfőn reggel kezdenek el felkerülni a blogokba a süti felajánló posztok, nem sokkal később pedig a Segítsüti oldalán is láthatjátok majd az egyes darabokat, és ugyanitt tehetitek meg licitjeiteket is. Munkánkat a Facebookon is figyelemmel kísérhetitek.


Igazán megtisztelő az idei, őszi csapat tagjaként bemutatni az én felajánlásom, ha tetszik, akkor licitre fel! :)

Mivel szabadidővel jelenleg nem sokkal rendelkezem - hála az égnek - így semmiképp nem akartam tortára, vagy krémes sütemény készítésére adni a fejem. Azt gondoltam, hogy mindenképp olyat szeretnék készíteni, amit le tudok sütni esténként, illetve könnyedén adhatom postára is, tehát ne legyen romlandó és gyakorlatilag bárhova legyen eljuttatható. Persze személyes átvételre is van lehetőség, ha úgy adódik, hogy Székesfehérváron jársz, vagy megbeszélés alapján Budapest is szóba jöhet. A fentiek alapján jutottam odáig, hogy legyen keksz, szárazsüti az én "alkotásom". Na de milyen? Egy fajta keksz, az nem olyan nagy kunszt. Oké, akkor legyen négyféle, lehetőleg más-más karakterrel. 
Így a következőkből áll össze a csomag tartalma: egy adag pekándiós chocolate chip cookie, egy adag nagyon fűszeres pepparkakor, egy adag sablé diamant és egy adag csokis-mandulás cantuccini. Így lett a végeredmény közel 3 kg keksz, ami úgy gondolom, hogy már vállalható mennyiség. (Ez nem ám egy aprócska, vagy átlagos méretű kekszes doboz, hanem ez egy kalaptartó doboz!!) :)
Ráadásul erre akár nagyobb csoportosulás is licitálhat - szerintem -, hiszen tök jó reggeli/uzsonnalehetőség lehet belőle egy céges ebédlőben is... :)
A kekszek "érdekessége" az, hogy finomított cukrot nem tartalmaznak (persze cukrot azt bőséggel, mindegyikben bio nyers, melaszos nádcukor került, tehát diétásnak nem igazán mondható) és mindegyik mentes fehér búzaliszttől. (a cookie, a pepparkakor és a cantuccini teljes kiőrlésű zablisztből, a sablé pedig teljes kiőrlésű tönkölylisztből készült)


A kekszekhez recept is jár:

Pekándiós chocolate chip cookie

Hozzávalók:
200 g pekándió, 200 g csokicsepp, 150 g vaj, 1 tk. tengeri só, 240 g puha, melaszos nádcukor (sötét), 2 kis tojás, 225 g liszt, 1 tk. sütőpor, 1/4 tk. szódabikarbóna
Elkészítés:
A vajat keverjük habosra, adjuk hozzá a cukrot, tojásokat és habosítsuk tovább. A lisztet keverjük el a sütőporral és a szódabikarbónával, sóval, majd fokozatosan keverjük hozzá a cukros vajhoz. A pekándiót közben vágjuk durvára és a csokoládécseppekkel együtt adjuk a masszához. Keverjük el alaposan. Melegítsük elő a sütőt 175°-ra majd egy fagylaltoskanál segítségével - így nagyjából egyforma méretűek lesznek a kekszek és könnyebb is így adagolni a tésztát - gombócozzuk a tésztát egy sütőpapírral bélelt tepsibe. Fontos, hogy semmiképp ne rakjuk sűrűn a gombócokat, mert ezek a sütik teljesen laposra terülnek - ha jó a tészta - , tehát kb. 3-4-szer akkora lesz az átmérőjük, mint gombóckorukban. Süssük kb. 15-18 percig. Hagyjuk a tepsiben kihűlni, csak azután nyúljunk hozzá, különben lehetséges, hogy szétesik, mert ilyenkor még nagyon lágy az állaga.

Csokoládés, mandulás cantuccini

Hozzávalók:
300 g liszt, 150 g cukor, 3 tojás, 100 g csokoládé, 50 g aszalt gyümölcs (én vörösáfonyát használtam), 50 g egész mandula, 2 ek. édesítetlen kakaópor, 1 tk. sütőpor, csipet só, 1 rúd vanília
Elkészítés:
Keverjük össze a a száraz alapanyagokat, tehát a lisztet, a sütőport, a kakaót, a magokat, az aszalt gyümölcsöt és a csokoládét (én csokicseppet használtam itt is, de lehet sima táblás csokit is durvára vágni).
A tojásokat verjük fel a cukorral, a vaníliával és a sóval (géppel hosszú ideig, amíg ki nem világosodik). Adjuk a tojásos keverékhez a száraz keveréket, alaposan vegyítsük össze majd kicsit nedves kézzel formázzunk a - ragacsos - masszából két rudat egy sütőpapírral bélelt tepsibe. Nagyon picit lisztezzük meg és süssük 180°-ra melegített sütőben 25 percet. Ezután még nincs vége, vegyük ki a sütőből (én hagytam egy picikét hűlni) és szeleteljük fel kb. 1 cm vastagságú szeletekre. Közben vegyük vissza a sütő hőmérsékletét 150°-ra, fektessük vissza a szeleteket a sütőpapírral bélelt tepsibe és tegyük még 30 perce a 150°-os sütőbe.


Sablé diamant

Hozzávalók:
225 g vaj, 100 g cukor, 2 rúd vanília, csipet só, 320 g liszt + cukor díszítéshez
Elkészítés:
A vajat habosítsuk ki a cukorral, a vaníliával és a sóval. Nagyon apránként adjuk hozzá a lisztet, majd osszuk két részre a masszát, sodorjunk belőlük egyenként 3-4 cm átmérőjű rudakat. A rudakat egyenként csomagoljuk fóliába, majd tegyük a hűtőbe 1 órára. A hűtőből kivéve, csomagoljuk ki a rudakat, forgassuk jól bele kristálycukorba és szeleteljük kb. 1 cm vastagságúra. Tegyük őket sütőpapírral bélelt tepsibe - egy picit ezek is terülnek sütés közben - és süssük 175°-on 20-22 percet.

Pepparkakor

Hozzávalók:
1 tk. fahéj, 1 mk. gyömbér (porított), 1 mk. szegfűszeg, 1 mk. zöld kardamom, 1/2 mk. szegfűbors, 1 mk. só, 1 mk. szódabikarbóna, 60 g vaj, 60 ml tejszín, 60 ml golden szirup (világos melasz), 80 g muscovado cukor (sötét, puha finomítatlan nádcukor), 200 g liszt, 
Elkészítés:
Az egészben lévő fűszereket (pl. fahéj, szegfűszeg, kardamom, szegfűbors) őröljük meg, keverjük össze őket. Adjuk a liszthez a fűszereket, a szódabikarbónát, a sőt, a vajat, a tejszínt, a szirupot és a cukrot, morzsoljuk el, majd gyúrjuk össze. Csomagoljuk a tésztát fóliába és egy éjszakára tegyük hűtőbe.
Lisztezett felületen nyújtsuk 2-3 mm vastagságúra a tésztát, majd szúrjunk ki belőle formákat. Tegyük a kiszúrt tésztákat sütőpapírral bélelt tepsibe és süssük 175°-on 8 percig.




2016. augusztus 25., csütörtök

Sárgarépaleves


Jó ránézni erre a levesre, legalábbis ami a színét illeti, mert nem biztos, hogy maga az összetevő alapján mindeni kecsegtetőnek találná. Amúgy nem kell félni, nem bébipapi jellegű, cseppet sem... a fűszerezés enyhén szólva kibillenti ebből az irányból. Aki meg alapjáraton szereti a krémleveseket, annak a sárgarépából készült is ízleni fog. Olyan, mint a sütőtökkrémleves, csak répa ízzel. :)



Hozzávalók: 
8-10 db normál méretű sárgarépa, 1 fej vöröshagyma, 1 hüvelyknyi friss gyömbér, 1 tk. római kömény, 1 tk. koriander, 1 db citromnád, chili ízlés szerint, só, 3,5 l alaplé/víz, 1 dl kókusztejszín/kókusztej (ez el is hagyható), olaj, 1 gerezd fokhagyma, sűrű joghurt, petrezselyem


Elkészítés:
Vágjuk apróra a hagymát, reszeljük le a gyömbért és pároljuk meg kevés olajon (abban az edényben, amiben a leves maga készül, tehát ne egy serpenyőben ugorjunk neki a folyamatnak). A fokhagymát és a citromnád fehér részét roppantsuk meg a kés lapjával, majd vágjuk apróra mindkettőt és adjuk a gyömbéres hagymához, dobjuk bele a felaprított chilit is és pirítsuk egy kicsit. A megpucolt, felkarikázott répát dobjuk a hagymára, majd szórjuk rá a fűszereket (a római köményt és a koriandert felhasználás előtt - lehetőleg ne őrölten vegyük - száraz serpenyőben pirítsuk meg, majd mozsárban porítsuk), sózzuk és öntsük fel a vízzel/alaplével (én szimplán vizet használtam, így is gazdag ízvilágú leves lett). Főzzük puhára a répát, majd turmixoljuk le az egészet. Keverjük hozzá a tejszínt/kókusztejet és zárjuk el alatta a gázt.

Én szezámos ropogóst adtam mellé, egy-egy kiskanál sűrű joghurtot raktam bele, megszórtam durvára vágott petrezselyemmel.


2016. augusztus 22., hétfő

Bagel


Az év elején készítettem, azóta sem raktam fel a receptet - ó, ha tudnátok hány olyan ételfotóm van, amihez nem közöltem receptet -, de úgy gondoltam ennek nincs szezonja, bármikor jól jöhet. Bár én már nagyon ritkán készítek kelt tésztát, akkor is igyekszem a fehérlisztet elkerülni, de úgy gondoltam, hogy a még karácsonyról megmaradt házi gravlaxhoz jó lesz egy kis krémsajttal. Hát jó lett. :)

A képek már ezer éve a stocksy-n, így itt az ideje a receptnek is. És amúgy is. Tök jó érzés saját sütésű bagelt reggelizni.

Gyakorlatilag az utóbbi időben (1-2 évben) szinte mindent tk. zabliszttel készítek, így tettem itt is egy kísérletet, gondolván olyan hatalmasat nem bukok, ha nem sikerül. Ugyanis a zabliszt tök jól megkel, maximum egy kicsit több időt kell neki hagyni, de ha jó az élesztő, akkor talán még ez sem szembetűnő.




Hozzávalók:
4 bögre (2,5 dl-es) liszt, 1 1/2 bögre meleg víz, 1/2 csomag friss élesztő, 1 ek. méz/édesítő, 1,5 tk. só, 1 tk. szódabikarbóna, 1 ek. olaj, szezámmag/mák/egyéb magvak

Elkészítés:
Az élesztőt és a mézet keverjük öntsük le a meleg vízzel és hagyjuk felfutni. Adjuk a liszthez a sót, az olajat és az élesztős vizet. Gyúrjuk össze, majd addig dagasszuk, amíg egy selymes, ruganyos tésztát nem kapunk. Takarjuk le és tegyük félre kb. 20 percre pihenni.
Osszuk 8 részre a tésztát, formázzunk belőle egyenként cipókat, helyezzük lisztezett felületre. Takarjuk le ismét és hagyjuk kelni kb. 30 percet.
Következhet a formázás. Én úgy szoktam csinálni, hogy a cipócskák közepébe dugom az ujjam, majd "kitágítom" a lyukat úgy, mintha a derekamon lenne a tészta a hulahoppkarika (micsoda hasonlat :D ) addig, amíg el nem érem az általam tökéletesnek vélt formát. Persze lehet a tésztából kígyókat sodorni, majd szépen összedolgozni a végeket. (nekem ez a macerásabb megoldás, így a hulahoppos verziónál maradok :D )
A bageleket pihentessük újabb 20 percig letakarva.
Közben forraljunk egy nagy fazékban vizet, szórjuk bele a szódabikarbónát, majd egyesével főzzük elő benne a bageleket. Amint feljönnek a víz tetejére, kapjuk ki őket egy szűrőkanál segítségével, majd helyezzük őket sütőpapírral kibélelt tepsibe. Azonnal szórjuk meg (még vizesen) őket szezámmaggal, vagy mákkal, vagy amivel kedvünk támad. Persze hagyhatjuk őket pucéran is. 225°-ra előmelegített sütőben (légkeveréssel 200°) kb. 30 perc alatt süssük aranybarnára őket.

Royalnak jöhet bele bármi, amihez kedvünk van, itt - ahogy már korábban is írtam - homemade gravlax és krémsajt került bele.

Gravlax recept itt. 




2016. augusztus 18., csütörtök

Kuglóf. Mákkal. MáKuglóf.




Ez gyakorlatilag a klasszikus Mohnkuchen, azaz az osztrák mákos sütemény kicsit átalakítva. Nem is tudom, hogy eredetileg kizárólag mák van-e benne, vagy mandula helyett más, de én így képzeltem el és kuglófformában. Őszintén szólva féltem attól, hogy majd fojtóan sűrű, szikla keménységű valami lesz belőle, de hála az égnek nem így lett. Tök szaftos, finom kis sütemény. Persze annak, aki szereti a mákot, hiszen ez a süti olyan, mintha a bejglitölteléket zabálnánk önmagában, egy önálló desszert formájában.
Recept is van valahol a sok-sok fotó között. :)



Hozzávalók:
300 g mák, 150 g mandula, 100 g cukor/édesítő (én kókuszvirágcukrot használtam és 100 g nekünk tökéletesen elég, de mindenkinek szíve joga akár a dupláját is beletenni...), 1 mk. fahéj, csipet só, 8 tojás szétválasztva, 1 tk. sütőpor, 200 g vaj, 1 db vaníliarúd,
+ vaj a forma kikenéséhez és kevés liszt (én zabliszttel szórtam ki a formát)




Elkészítés:
A mákot őröljük liszt finomságúra. A mandulát is daráljuk le (nem kell blansírozott, tökéletes a barna héjával együtt, és ez nem baj, ha nem liszt finomságú).
A vajat habosítsuk fel, adjuk hozzá a cukrot, a fahéjat, a vanília kikapart magjait és habosítsuk addig, amíg egy könnyű állagú krémet nem kapunk (gyakorlatilag amíg a cukor teljesen elolvad). Ezután egyesével keverjük hozzá alaposan a tojások sárgáját.
A fehérjéket csipet sóval verjük kemény habbá.
A vajas krémhez kb. 3 körben adjuk hozzá a sütőporral és mandulával elkevert mákot, a végére egy nagyon sűrű, már-már kemény masszát kapunk. Adjuk hozzá a tojáshab harmadát. Ezt bátran keverjük bele egy spatula segítségével, hogy fellazítsa a tésztát, majd a maradék kétharmadot már óvatosan forgassuk csak bele, hogy a habot ne törjük szét, hanem szép levegős, könnyed maradjon a tészta.
A formát kenjük ki vajjal, szórjuk be vékonyan liszttel, jól rázzuk ki a felesleget, majd öntsük bele a masszát és süssük légkeverésen 150°C-on 70 percet (nem légkeverésen 170-175 °C).
Hagyjuk a formában kihűlni. Egy pohár tejeskávéval, tejjel (kinek milyennel) isteni reggeli, vagy egy kis vaníliával elkevert natúr joghurttal!!

 * a tésztába nyugodtan rakhatunk akár aszalt sárgabarackot, mazsolát és szerintem ha van bent aszalt gyümölcs, akkor a tésztába szánt cukoradagot még lehet csökkenteni


2016. július 18., hétfő

Krokett sárgarépából tahinis joghurttal


Alapvetően nem mondanám, hogy vegának készülök, de az utóbbi időben (években) mindenféle tudatosság nélkül egyre inkább kezd kikopni a hús az étrendünkből. Nem leszek álszent, néha kifejezetten jól esik egy 2-3 ujjnyi vastagságú közepesen átsült steaket betolni, a tökéletesen elkészített rosé kacsemellről nem is beszélve (jut eszembe, volt neves - jelenleg nagyon népszerű és feltörekvő - étteremben az utóbbival tök negatív tapasztalatom), de ez elég ritka, kb. negyedévente fordul elő. Mázlim van azzal is, hogy a férjem sem az a húszabáló, imádja a zöldségeket, gyümölcsöket, így ő biztos nem fog fennakadni azon, ha sárgarépából, vagy zöldborsóból készült ételeket kell ennie... és még sorolhatnám.

Tegnap, amikor feltettem a fb-ra a krokett képeit, kérték is az ismerőseim a receptet, így azzal a lendülettel be is gépeltem és onnan már csak egy aprócska lépés, hogy ide is felkerüljön. Így legalább nem merül feledésbe a dolog. Amúgy ezek a zöldségfasírtok tök jól passzolnak feltétként főzelékekhez is (legutóbb réparopogóst sütöttem például a mentás zöldborsófőzelékhez), de így, önmagában valami mártogatóssal is tökéletesek.


Hozzávalók:
~ 1 kg sárgarépa, 5-6 ek. apró szemű zabpehely, 1-1 kk. őrölt római kömény és koriandermag, 1-1 marék apróra vágott friss korianderzöld és menta, csipet őrölt fahéj, csipet porított gyömbér (frisset is használhatunk), 1 kis fej vöröshagyma, 8 db aszalt sárgabarack, 5 dkg fenyőmag, szárított chili ízlés szerint, liszt, olaj, só



Elkészítés:
Meghámoztam a répát, majd puhára főztem. Pürésítettem (botmixerrel, hogy nagyon krémes legyen), hozzáadtam a zabpelyhet, a római köményt, a koriandermagot (Én ezt a két fűszert sosem őrölt állapotban veszem, hanem egészben. Felhasználás előtt száraz serpenyőben megpirítom és mozsárban porrá őrlöm.), az apróra vágott friss mentát és korianderzöldet, a fahéjat és  a gyömbért. A vöröshagymát megpároltam kevéske olívaolajon, hogy biztos ne maradjon nyers, majd ezt is a répához adom. A fenyőmagot szintén megpirítom száraz serpenyőben megpirítom (jobb íze lesz így és intenzívebb, de ez úgy általában igaz az olajos magvakra, hogy felhasználás előtt érdemes rápirítani) és az apróra aszalt sárgabarackkal és a szárított chilivel ezt is a répához adom. Érdemes belekóstolni, mert sózni kell bőséggel, de hogy biztosan tudjuk mikor jó, inkább kis adagokban adjuk hozzá és mindig kóstoljuk meg. Összekevertem, hagytam állni, hogy a zabpehely megszívja magát. Felforrósítottam kb. 1 ujjnyi olajat egy magas falú serpenyőben, majd a masszából rudacskákat formáztam, meghempergettem lisztben (zab, durum stb. bármi lehet) és kisütöttem pár perc alatt. Érdemes forgatni sütés közben, hogy szépen egyenletesen piruljon minden oldala. Papírtörlőn leitattam a felesleges olajat.

Mártogatósnak egy csésze görög/török joghurthoz hozzákevertem 3 ek. tahinit (én a dm-ben szoktam venni), 1 gerezd átpréselt fokhagymát és egy-két csepp citromlevet.

A fasírt a joghurtos mártogatós nélkül teljesen vegán, de persze a mártogatóst is könnyedén meg lehet oldani.


2016. május 12., csütörtök

Uborkasaláta halloumival, vagy csak magában


Friss és zöld. Még mindig. Nem tehetek róla, imádom, ha egy egy ételnek természetes tulajdonságánál fogva harsogó zöld színe van. Ma is épp zöldborsókrémleves készült vacsorára, egyszerűen megkívánja a szervezetem ezeket a friss zöldségeket. Az uborkasaláta nem nagy művészet, lehet nem is kellene felraknom ide ezt a "receptet", de szeretem ahogy kinéz, így akkor már a képek mellé idegépelem a receptet is. Grillezett halloumit elég sokszor eszünk, szeretjük, villámgyors és ha Dani ideje engedi, akkor házilag is készít. (egyszer karácsonyra kezdő sajtkészítő szettet kapott tőlem oltóanyaggal meg mindenféle okossággal)


Hozzávalók:
2 db kígyóuborka, löttyintésnyi fehér balzsamecet /vagy bármilyen ecet/, egy csokor friss menta, friss kapor ízlés szerint, só, bors, 1 gerezd fokhagyma finomra vágva (semmiképp nem préselve), görög joghurt, halloumi, olívaolaj


Elkészítés:
Az uborkát zöldséghámozóval szeleteltem. Nyugodtan szeletelhetjük klasszikus módon és formában, én most hosszában vágtam, hogy ilyen csodásan nézzen ki. Meglocsoltam kevés ecettel, sóztam, borsoztam. Félretettem néhány szép mentalevelet, majd a többit a kaporral együtt felaprítottam és hozzákevertem a finomra vágott fokhagymával együtt az uborkához. Dresszingként semmi mást nem kanalaztam rá, mint kevés görög joghurtot. Megszórtam a csírákkal és a félrerakott mentalevelekkel. A halloumit ezalatt Dani megsütötte kevés olívaolajon egy öntöttvas serpenyőben.

  


2016. május 11., szerda

Risotto spárgával és borsóval


A risotto egy teljesen alap étel a mi konyhánkban, imádom készíteni is és enni is nagyon szeretjük. Nagyjából mindig másfélét készítek, vagy másféleképp adom hozzá a hasonló, vagy ugyanolyan zöldségeket, adalékokat. (Na jó... ez kamu, mert risotto bianco is többször van, bár az igaz, hogy más-más feltéttel és bizony a klasszik sáfrányos is gyakori vendég.) Nyilván nem először készült sem spárgával, sem borsóval. Most viszont nem csak simán hozzá akartam főzni a zöldeket a rizshez, hanem egyenesen zöld alapszínt szerettem volna a rizsnek. Volt egy vízióm, miszerint a zöld krém bevonja a rizsszemeket. No, ezt egész jól sikerült megvalósítanom. Amúgy baromi egyszerű elkészíteni, mégis ritkán eszem jót - nagyképűség nélkül: itthon mindig jó -, gyakorta futok bele akár még étteremben is elrontott verzióba. A risottóban együtt kell, hogy éljen a rizs, a krémesség és nem külön a rizs aljára kell valami szaft... A titok állatira egyszerű: a folyamatos keverés. Higgyétek el nekem, ez a tuti! Ha folyamatosan keveritek, megfelelő rizst használtok hozzá, akkor egyszerűen nem lehet elrontani.


Én főztem előző nap egy nagy adag húslevest és ezt használtam alaplének risottóhoz is. Persze lehet ezt vega verzióban, akár zöldségalaplével is, vagy ha halas/tengeri ízekben nyomulunk, akkor halalaplével stb.

Hozzávalók 4 főre:
2 csésze arborio/carnaroli rizs, kb. 1,5 l alaplé, 2 csésze (2,5 dl bögrével mérve) zöldborsó, 1 kis fej hagyma, 6 ek. frissen reszelt parmezán, 3 ek. vaj, 1 dl száraz fehérbor, olívaolaj, 1 csokor zöld spárga, 1 csokor menta (vagy bármilyen friss zöldfűszer, amit szeretünk), borsócsíra


Elkészítés:
A borsó felét (egy csésze) blansírozzuk, majd 1 ek. vajjal turmixoljuk össze annyira finomra, amennyire csak tudjuk és tegyük félre. A spárgát tisztítsuk meg, vágjuk ujjnyi vastagágú darabokra, a csúcsokat hagyjuk egészben.
Kevés olajon pároljuk meg a finomra vágott hagymát, majd öntsük rá a rizst és pirítsuk össze vele. Öntsük rá a fehérbort (hangosan sisteregnie kell, akkor jó), majd ha elfőtt adjuk hozzá az első merőkanál alaplevet. Ha elfőtt, adjuk hozzá a következő kanál alaplevet. Ezt addig ismételjük, amíg meg nem fő a rizs, fogkemény nem lesz (kóstolással bizonyosodhatunk meg rajta, de kb. 4 merőkanál leves fog belemenni a risottoba). Az utolsó merőkanál leves előtt adjuk a rizshez a másik csésze (egész szem) borsót, a felvágott spárgát. Ha a rizs elkészült, zárjuk el alatta a gázt, szórjuk bele a parmezánt, keverjük el benne a borsópürét és plusz egy evőkanál vajat és azonnal tálaljuk, díszítsük borsócsírával.