Látogatás a kívánságcsokik birodalmába

 

A múlt héten néztem meg a Charlie és a csokigyár című filmet. Tetszett. A bugyutának tűnő film igenis tanulságos volt, nagyon is emberi dolgokról szólt... és amúgy is. Én szeretem Tim Burtont. Na de hogy jön ez most ide? Írhatnék inkább a Gábor és a csokigyár című történetről, de ezt már sokan elsütötték. Röviden és nagyon tömören összefoglalva ez a hely nem más, mint a minőségi csokoládé, a folyton forgó temperálógépek, a mintegy 70 féle csokoládéfeltét, a kedves emberek és a sok-sok érdekes információ becses fészke. A ChocoMe csokimanufaktúra tulajdonképpen egy tündérmese valóra válása, amelynek sikerét még a tulajdonos legmerészebb álmában sem gondolta volna. Ez köszönhető persze mindannak, hogy mert nagyot álmodni és Magyarországon forradalmian újat alkotni. Kettőn állt a vásár. Vagy nagyot bukik, vagy nagyot kaszál. Egyelőre úgy néz ki, hogy a dolgok pozitívan alakulnak... Nem is ok nélkül, hiszen amit nála lát az ember... tátva marad a szája és csorog tőle a nyála.

A hétvégén látogatást tettünk a Gasztrotippes csapat töredékével a ChocoMe csokoládékészítő manufaktúrába, hogy bepillantást nyerhessünk a csokoládékészítés rejtelmeibe. A műhelybe belépve - ahol érezni a levegőben a csokoládé illatát - először kezet fertőtlenítettünk, majd Eszter (Gábor nagyon kedves munkatársa) körbevezetett minket. A fehér falak és burkolat, márvány munkalapok, hosszú polcokon megannyi doboz, mind-mind mással megpakolva. Ezeknek a dobozoknak a tartalma adja a táblás csokoládék ízesítését és gyönyörű, kézműves küllemét. A csokoládék egytől egyig kézzel készülnek, a temperált csokoládé formába öntése után minden egyes magvat, gyümölcsöt kézzel helyeznek a tetejére.
 

 
Gábor számára igen fontos a minőség és nem is hajlandó ebből engedni. A prémium minőségű, Callebaut márkájú csokoládépasztillákat használja. A Fortina Finest Selection fantázianevű étcsokoládé 65,1% kakaótartalmú, amely Gábor elmondása szerint egy díjnyertes cuvée-nek is nevezhető, hiszen az ecuadori Arriba kakaóbab és egyéb ázsiai fajták keveréke. A tejcsokoládék a 39% kakaótartalmú pasztillákból készülnek, amelynek az alapja szintén az ecuadori Arriba fajtájú kakaóbab. A fehércsokoládé valami eszméletlenül krémes, selymes, intenzíven kakaóvajas, vaníliás ízű finomság és szintén a Callebaut cégóriásnak köszönhető.

A minőség nem csak a csokoládéban magában nyilvánul meg, hanem a feltétekben is. Ezeknek gyakorlatilag tényleg csak a képzelet szabhat határt, hiszen a variációk lehetősége több millióra rúg, a klasszikustól, a tökéletesen extrémig. Ki gondolná, hogy a csokihoz jól illik a wasabis burokban lévő földimogyoró? Vagy a köménymag? Ezek a meghökkentő, már-már irreálisnak tűnő ízesítők, fűszerek egészen más dimenzióba repítik a csokoládét, új köntösbe öltöztetik az élményt, a hátuk mögött hagynak minden, az évek során a  kialakult sztereiotípiát. Legyünk merészek és válasszunk bátran az alábbi lehetőségek közül (a teljesség igénye nélküli felsorolás):
- szicíliai zöld aranya, azaz brontei pisztácia

- kandírozott virágok, mint ibolya, rózsa, jázmin
- kandírozott gyümölcsök, mint narancs, vörösáfonya
- hawaii fekete só, vörösboros tengeri só, kókuszos só
- köménymag, chili, szezámmag, tökmag, fenyőmag
- narancsbors, koriander, fahéj, kardamom, római kömény

És ezzel még koránt sem zárhatjuk le a feltétek sorát. Gáborék a magas cukortartalommal bíró, klasszikus kandírozott változat helyett leginkább úgynevezett liofilizált gyümölcsöt (őszibarackot, málnát, epret, ananászt, banánt, kivit, feketeribizlit, meggyet stb.) használnak a csokoládék ízesítésére. Ez nem más, mint egy különleges eljárással készített, szárított gyümölcs. A gyümölcsöt lefagyasztják, majd alacsony nyomáson visszamelegítik és közben kivonják belőle a megfagyott nedvességet, vizet. A jég tuladonképp légneművé változik és szublimál (hú de okosakat írok, dehát ezt így mondta el Gábor). Így lehetséges az, hogy a szárított málna úgy nézzen ki mint a friss és az íze is olyan legyen. Semmi mesterséges adalékanyagot nem tartalmaznak, csak "szimplán" szárítva vannak.

A fenti feltéteket leginkább külföldről importálja, Magyarországon ezeket gyakorlatilag lehetetlen lenne beszerezni.

Gábor szerencsésnek mondhatja magát, hiszen a belga csokoládéóriásoknál tökéletesíthette a gyártással kapcsolatos tudását (a tudásom hiányos, Pilippe Van.... nem emlékszem rá) és lehetett azzá, aki ma. Csokijai egyenként mind-mind művészi alkotások. A műhelyben saját kezűleg készítik a több száz tábla csokoládét, amelyeket kívánság szerint ízesítenek, majd egyedi design-ú, formatervezett dobozokba csomagolnak.

Élmény volt a látogatás, hát még a csoki megkóstolása, amit nekünk készített. Én az alábbi kombót kértem: étcsokoládé, brontei pisztácia, kandírozott ibolya, tört kakaóbab. Nagyon finom és a szemnek is igazán jól esik a látványa (a lila-zöld színpáros csodás nem?). Az ibolya édességét tökéletesen ellensúlyozza a kesernyés kakóbab és az egyedi zamatú pisztácia, viszont egyik sem nyomja el a másikat. Tökély!
Dani nagyon  merész volt, ő ezt a kombinációt választotta: étcsoki, köménymag, szezámmag, tökmag és chili. Nagyon pikáns végeredményt kaptunk, fürödtünk az endorfinban. Gondolnátok, hogy a köménymag mennyire harmonikus ízvilágot alkot az étcsokival? Hihetetlennek tűnt, de amikor itthon megkóstoltam, alig akartam elhinni. Extravagáns de nagyon finom!

 

Már most azon gondolkozom, milyen legyen a következő....