Ünnepi menü - az első közös karácsonyunkon


Mivel van egy gyönyörű konyhám, így kész vétek lenne nem kihasználni azt. Igaz, még korántsem öltötte magára végső ruháját, ugyanis a csempék még hiányoznak a falról, így a régi burkolat ragasztójának barna színe ami jelenleg elkápráztatja vendégeink és önnön szemünket. A konyhafelszereléseim tára sem teljes még (node mikor lehet az egyáltalán), nagyon sok apróságot hiányolok innen. Node lesz ez még ígyse... Szentestére nem rukkoltam elő nagy-nagy különlegességgel csupán egy kis adag pármai csirkemellet készítettem, vajban sült burgonyával. (Fotót nem készítettem, ugyanis még lámpánk sem nagyon akad - na jó önmagában álló villanykörték azért vannak -, így sötétedés után a fényviszonyok elég zordnak bizonyulnak nálunk)

Lényeg a lényeg... a husi finom lett, kisférjemnek rendkívül ízlett.

Másnap vártuk a szülőket egy nagyobb horderejű vacsira (ismét nem választottam túlságosan bonyolult ételeket, mert nem akartam kicsúszni az időből... ha egyszer idehívtam délután 6ra mindenkit, akkor legyen is kész akkorra a kaja, és ne mikróban kelljen már felmelegíteni...)

A menüsor a következő volt:

- Füstölt sajtkrémleves (grissinit, ill. levesgyöngyöt kínáltam hozzá)
- Lime-os lazac gyömbéres fűszervajjal
- Almaágyon sült narancsos-mozzarellás csirkemell
- Tésztasaláta (hirtelen kreált, nem nagy kunszt - amolyan minden bele, ami itthon van)
- Bazsalikomos burgonyapüré

Eléggé nagy sikert arattak azt étkek, kábé mindenki degeszre ette magát.

Megjegyzések