2017. november 3., péntek

12 - Tizenkét hónap - Saláták egész évre



Az idei év egyik legátfogóbb projektje számomra a "12" volt. Egy könyv, ami a szezonalitásra épül és ezen keresztül mutat be sok-sok opciót a salátakészítés műfajára. Hogy mi közöm volt nekem ehhez? Lefotóztam. Ezerszám gyártottam bele a fotókat, hogy azt tudja tükrözni a képivilág, amit megálmodtunk. Bár döcögősen indult a projekt, a végére egy gyönyörű művet raktunk össze, ami köszönhető a szerző által belepakolt tudásba, a grafikus kreativitásának és látásmódjának és talán a fotóknak is.



Elfogultság nélkül mondhatom azt, hogy ennek a könyvnek akkor is helye lenne a polcomon, ha semmi nem fűzne hozzá, mert ez tipikusan egy olyan darab, ami a szakácskönyvőrültek - vagy... függők, mint én - gyűjteményéből nem hiányozhat. Vizuálisan is élmény, mert már a külső borítás megfogja az ember tekintetét és remélhetőleg, ha eljut a második lépésig és belelapoz, akkor a belső tartalom is magával viszi az illetőt.





96 inspiráló recept, mindegyik fotóval illusztrálva és rengeteg hangulatkép, ami a szezonalitás érzését még inkább erősíti az emberben.

Ami fontos infó lehet: ne keressétek a könyvesboltokban, mert csak online lesz rendelhető! A nagy könyvesbolthálózatok polcain nem fog helyet foglalni. Néhány külső helyszínre azért van esély - erről a honlapon, illetve az Artbeet fb oldalon biztosan kaptok majd friss információt -, de inkább a design shopok, kávézók, éttermek az esélyes lelőhelyek. A könyv várható megjelenése november közepén - 2 hét múlva - esedékes, így karácsonyra már bőven ajándékozható. 😉





Egy kis hivatalos szöveg is a könyvvel kapcsolatban, ha az én leírásom nem hozta volna meg a kedveteket:

2017 novemberében jelenik meg Bezzegh Éva 12 - Tizenkét hónap címet viselő első receptkönyve. A megkapó képi világú, nagy formátumú kötet a világ számos konyhájának ízét felvonultató, szezonális saláták témáját járja körbe. A kiadvány egy teljes éven át követi nyomon a táj és a hangulatok változásait úgy a tányéron, mint a természetben és a mindennapjainkban. Egyedi, letisztult látványvilága Laki Eszter munkáját dicséri, az oldalakat Török-Bognár Renáta bámulatos ételfotói, évszakokon átívelő táj- és életképei illusztrálják. A könyv koprodukcióban készült Ruzicska Tünde kortárs keramikusművésszel. A kötet hiánypótló a témában: amellett, hogy egyedülálló, tematikus receptgyűjtemény, csodálatos, művészi kivitelezésű könyvélményt is ígér.  Tovább →

Köszönöm szépen előre is, ha megrendeled, ezt egészen konkrétan itt teheted meg. Amennyiben a kezed ügyébe kerül a könyv, oszd meg a közösségi oldalakon - instán, vagy facebookon - persze csak ha van kedved és használd az alábbi hashtageket:  #12 #tizenkéthónap #salátákegészévre #got12 #gotonetoo #artbeet #artbeetpublishing

* a bejegyzést kimaradt képekkel színesítettem, hogy ne lőjem le teljesen a meglepetést 

  

2017. november 2., csütörtök

Szent Jakab kagyló petrezselymes morzsában


Szeretek azért karácsonykor mindig villantani valami olyat, ami nem - legalábbis számunkra - hétköznapi alapanyagból készül és tavaly a Szent Jakab kagyló volt az egyik ilyen. Nagyából tisztában voltam vele, hogy miként kell megtisztítani, de azért egy órás youtube kiképzés után ugrottunk csak neki. Nem akartam elszúrni, persze nem sikerült mindegyiket csodálatosan kifejteni a héjából, de első próbálkozásra igenis nem volt rossz. Sőt. Nekünk tökéletes. A hús nem sérült, az ikra megmaradt, a belsőséget kiszedtük... Én nem is fejtegetném itt a tisztítási folyamatot, nézzetek utána a youtube-on.

Életem első "morzsás" kagylóját az Amalfi partszakaszon ettem, kedvenc kis éttermünkben, a Mistralban. Sima fekete kagylót, de annyira imádtam, hogy utána itthon is többször elkészítettem. Sokat agyaltam azon, hogy milyen módszerrel készítsem, nem akartam túlbonyolítani, így maradt az örök klasszikus, ami szerintem minden tengeri alapanyagnak nagyon jól áll → petrezselyem, citrom, morzsa, fokhagyma.




A kagylókat előző napon előkészítettük - a fésűkagyló jól bírja a fagyasztást - nem akartam karácsony napján idegbajt kapni attól, ha esetleg nem sikerül valami, majd egy tálcán betoltam a fagyasztóba, szépen egymás mellé pakolgatva őket.

Készítettem egy fűszeres morzsát 1 szelet száraz kenyérből - lehet pankóval, vagy bármilyen zsemlemorzsával helyettesíteni, de szerintem ilyen nemes alapanyaghoz ne használjunk bolti morzsát - egy marék petrezselyemből, egy fél citrom héjából, egy negyed levéből, löttyintésnyi olívaolajból és egy gerezd fokhagymából. Ezt a kagylókra halmoztam, majd 200°-ra, grill fokozaton betoltam a sütőbe és megpirítottam néhány perc alatt. Nem nagyon kell neki több 8-10 percnél.

Ennyi!



Spenótos, ricottás ravioli


Ez sem egy friss képanyag, szerintem a stocksy-n már elég sokszor megvették a kész raviolis fotókat, de ez volt eddigi pályafutásom legszebb raviolija, amihez a tésztát az - akkor -  új gépemmel nyújtottam. Azóta már készült többször is friss tészta, bár az tény, hogy elég ritkán... nyáron, az esküvői szezonban nem nagyon állok neki a tésztagyúrásnak, sőt... bevallom még a főzésnek is csak heti pár alkalommal. Tegnap pl. egy isteni, sült csicseriborsós, répás "salátát" készítettem, úgy ugrottam neki, hogy majd ezt jól lefotózom, de á... megette a fene a fotózást, mire elkészültem, inkább folytattam evés után a retusálást. (Jut eszembe, két hét múlva megjelenik a "12 - Tizenkét hónap" c. salátáskönyv, amit én fotóztam. Láttátok már?! )





Hozzávalók:

A tésztához:
30 dkg durumliszt (semolina, én ezt szeretem a legjobban a tésztagyúráshoz), 3 tojás

A töltelékhez:
100 g friss spenótlevél, 250 g ricotta, 1 marék frissen reszelt pecorino/parmezán, 8-10 levél bazsalikom, só, bors

+ 2 evőkanál vaj, frissen reszelt pecorino (ha nem jutunk pecorinóhoz, akkor simán jó a parmezán, vagy a grana padano is is), bazsalikom, fenyőmag





Elkészítés:

Kezdjük a tésztával, mert annak amúgy is pihennie kell, hogy elérje a tökéletes állagot. Halmozzuk a lisztet munkalapra, üssük a közepébe a tojásokat (na jó, én sose bele, hanem külön, pohárba ütöm egyesével), majd dolgozzuk össze és gyúrjuk kitartónak 10-15 percen át ruganyos, sima felületű tésztává. Igen. Attól, hogy összeáll az egész egy gombóccá, még nincs kész a tészta, utána aktívan gyurmázni kell, hogy kialakuljon az ideális szerkezete (pl. így nem ugrik össze a nyújtásnál). Csomagoljuk fóliába, vagy simán tegyük zacskóba, majd tegyük félre pihenni szobahőn.

Most jöhet a töltelék. A töltelék hozzávalóit egy botmixerrel gyorsan - vagy lassan -  turmixoljuk össze. Nyújtsuk ki  - én géppel szoktam - a tésztát vékonyra, majd halmozzunk teáskanálnyi tölteléket, kenjük körbe vízzel, hajtsunk rá egy másik tésztát, nyomkodjuk össze alaposan, lehetőleg légbuborékokat nem hagyva benne és szaggassuk ki.

Forraljunk vizet, majd pár perc alatt főzzük meg a raviolikat.

Közben olvassuk meg a vajat, pirítsuk meg a fenyőmagot. A vajba forgassuk bele a frissen kifőtt tésztákat, szórjuk meg a frissen reszelt sajttal, a fenyőmaggal és zsenge bazsalikomlevéllel.