2012. december 31., hétfő

Fish & Chips


Néha van az úgy, hogy valamit már nagyon-nagyon szeretnénk enni. Meg is vettem hozzá a halat, majd időhiány miatt inkább bedobtam a fagyasztóba. Na de most. Most már nem tudtam időhiányra hivatkozni, hiszen az édes semmittevés napjait töltöm épp, úgyhogy megcsináltam a Dani által annyira vágyott fish'n'chips-et. Bármilyen fehérhúsú tengeri halat használhatunk és most tőkehalból készítettem. Került mellé még egy kis mentás borsópüré, illetve sütőben sült vajas burgonya. Adjunk a kalóriáknak!


Ezzel a bejegyzéssel kívánok minden kedves olvasómnak boldog, sikerekben gazdag új évet. Jövőre is találkozunk! 

Ti hogy álltok a halakkal? Milyen rendszerességgel fogyasztjátok őket? Szeretitek egyáltalán? Tengeri, folyami, tavi?

Hozzávalók 2 főre:

  • 40-50 dkg fehér húsú tengeri halfilé (pl. tőkehal, nyelvhal)
  • 2 ek. kukoricaliszt
  • 2 ek. búzaliszt
  • sör
  • 1 tojás
  • bors
  • olaj

A püréhez:

  • 1 csésze zöldborsó
  • 2-3 ág menta
  • olívaolaj/vaj
  • bors

A burgonyához:

  • (fejenként és mérettől függően) 3 szem krumpli
  • vaj
  • bors


Elkészítés:

  • A halat vágjuk 2-3 ujjnyi vastag szeletekre és sózzuk meg egy picit, hogy rántsa össze a rostjait.
  • A tésztához keverjük ki a liszteket a tojással és annyi sörrel, hogy palacsinta állagú tésztát kapjunk, ízesítsük sóval, borssal.
  • A burgonyát hámozzuk, majd főzzük meg és egy adag vaj kíséretében toljuk a sütőbe 180-200°-on kb. 30 percre. (vagy addig, amíg szépen meg nem pirul)
  • A borsót főzzük meg és pürésítsük némi olajjal/vajjal, a mentával. Sózzuk és borsozzuk.
  • A halat mártsuk a tésztába, majd forró, bő olajban süssük meg 4-5 perc alatt.
  • Tálaljuk!

2012. december 28., péntek

Marcipános puszedli


Nem túloztam el a sütemények sütögetését idén, nem sütöttem sokfélét és abból a néhányból is csak fél, illetve harmad adagokat. Sebaj, jó volt ez így, legalább nem zabáltuk túl magunkat. Puszedlit már régóta akartam sütni, de valahogy sosem került rá sor, pedig nem egy bonyolult dolog. Pláne ha az ember mézeskalácsot is süt, akkor meg... Hiszen ugyanabból a tésztából készül. Még nyújtani és szaggatni sem kell, csupán golyókat formázni a tésztából. Ha nem töltjük, akkor extra gyorsan megvan, ha töltjük, akkor nyilván lassítja a folyamatot maga a töltés. Idén azt hiszem marcipántúladagolásunk lett, mert próbáltam Dani kedvében járni és nagyon-nagyon sok marcipános finomságot készíteni.


Nektek hogy teltek az ünnepek? Mi volt a menü? Nekem csupán egy nap kellett főznöm, a másik két napon ugyanis mi mentünk vendégségbe, így akkor végre nem én szorgoskodtam a konyhában. Nem mintha nem szeretnék az ünnepek alatt főzőcskézni.... :)


Hozzávalók: (kb. 45-50 db töltött, kb. 60 db kisebb, töltetlen, mézeskalácsnak pedig igencsak családos mennyiség)
  • 0,6 kg búzaliszt
  • 0,4 kg teljes kiőrlésű liszt 
  • 0, 3 kg nádcukor 
  • 0, 25 - 0,3 kg méz 
  • 0, 2 kg vaj 
  • 2 tojás 
  • 1/2 ek. szódabikarbóna
  • 1/2 ek. sütőpor
  • fűszerek (őrölt fahéj, szegfűszeg, gyömbér stb.)
  • marcipán
  • 0,1 kg hántolt mandula
Elkészítés:
  • A mézet forraljuk össze a vajjal és a cukorral.
  • Közben keverjük össze a száraz összetevőket (beleértve a hántolt mandulát is), majd miután hűlt egy kicsit a mézes keverék, ezt is adjuk hozzá, üssük hozzá a két tojást. Gyorsan gyúrjuk össze egy viszonylag ragacsos, ámde kemény tésztává és tegyük fóliába csomagolva legalább 2 órára hűtőbe.
  • A tésztából formázzunk diónyi gombócokat, töltsük a közepébe a marcipánt, majd pakoljuk őket sütőpapírral kibélelt tepsibe és 150 fokon (légkeverésen, vagy ha ez nincs, akkor 175 fokon) süssük kb. 8 percig. 
Ha gondoljuk készíthetünk rá cukormázat is, tojásfehérjével elkevert porcukorból.





2012. december 21., péntek

Bejgli



Mákos, diós, mandulás, mogyorós...
Tudom, most valószínűleg sok-sok blogon megtalálható a recept, de itt is elfér. Én - ahogy anyukám is -, mindig a Horváth Ilona féle receptből dolgozom. Most annyit változtattam rajta, hogy a zsiradékot feleztem, így 12,5 dkg zsírt és 12,5 dkg vajat használtam. A zsírtól még puhább, még omlósabb a tészta.

A töltelékekkel is szeretek játszani. Tavaly mákos, diós, mandulás és pisztáciás volt, idén sajnáltam a szicíliai pisztáciámat bejglibe "ölni". 

Jajj! Itt talán nem is említettem ezidáig, hogy készült velem egy kis interjú, amit itt olvashattok a dibbuk.hu jóvoltából. :)

Hozzávalók a tésztához (4 kisebb, vagy 2 nagyobb rúd)
  • 50 dkg liszt
  • 12,5 dkg vaj
  • 12,5 dkg zsír
  • 2 tojás
  • 2 dkg élesztő
  • 1,5 dl tej
  • 1/2 mk. só
  • 5 dkg porcukor
  • + 1 nagy tojás a kenéshez


Hozzávalók a diós töltelékhez (ez az adag 2 kisebb, vagy 1 nagyobb rúd töltésére elegendő):
  • 25 dkg darált dió
  • 10 dkg cukor (ez lehet valakinek kevés, de én nem szoktam ennél édesebben)
  • 2 dl tej
  • mazsola
  • 5 dkg dara
  • 1 citrom reszelt héja

Hozzávalók a mákos töltelékhez (ez az adag 2 kisebb, vagy 1 nagyobb rúd töltésére elegendő):
  • 25 dkg ledarált mák
  • 10 dkg cukor
  • 2 dl tej
  • 1 marék apróra vágott aszalt sárgabarack (hagyományosan lecsöpögtetett meggy, vagy mazsola)
  • 1 rúd vanília kikapart magjai (vagy 1 ek. vaníliás cukor)
  • 1 citrom reszelt héja
  • 5 dkg dara

Hozzávalók a mandulás töltelékhez (ez az adag 2 kisebb, vagy 1 nagyobb rúd töltésére elegendő):
  • 25 dkg darált mandula
  • 7,5 dkg cukor
  • 2 dl tej
  • 1 marék kandírozott narancshéj
  • néhány csepp keserűmandula kivonat
  • 5 dkg dara

Hozzávalók a mogyorós töltelékhez: (ez az adag 2 kisebb, vagy 1 nagyobb rúd töltésére elegendő):
  • 25 dkg darált törökmogyoró
  • 10 dkg cukor
  • 10 dkg étcsokoládé
  • 2 dl tej
  • 5 dkg dara
  • 1 rúd vanília kikapart magjai



Elkészítés:
  • A vajat, zsírt morzsoljuk el a liszttel, sóval. 
  • A tojásokat villával verjük fel.
  • A tejet langyítsuk meg, keverjük el a cukorral és az élesztővel, majd öntsük a tojással együtt a zsiradékkal elmorzsolt liszthez. 
  • Gyúrjuk össze, dagasszuk néhány percig, majd takarjuk le és tegyük langyos helyre kb. 2 órára.
  • Közben készítsük el a töltelékeket (mindegyiket ugyanúgy, kivéve a mogyoróst, mert abban nem főzzük bele a csokit, hanem majd csak rászórjuk az elsimított töltelékre). A tejet forraljuk fel a cukorral, majd főzzük bele a többi hozzávalót és hűtsük le.
  • Ha a tészta pihent, osszuk 4 részre. Sütőpapír között nyújtsuk 4-5 mm vastagságúra a tésztát, kenjük rá a tölteléket (ha 4 részre osztottuk a tésztát, akkor egy adag töltelék ugye 2 rúd töltéséhez elég), úgy hogy hagyjuk a széleket 1-1 cm-en üresen. Hajtsuk fel a széleket, majd tekerjük fel a tésztát. 
  • A sütőt melegítsük elő 180°-ra.
  • Kenjük le a kész rudakat felvert tojássárgájával, majd tegyük hűvösre kb. fél órára, majd kenjük le villával felvert tojásfehérjével is. Tegyük ismét kb. fél órára hűvösre.
  • Toljuk a lekent bejgliket a sütőbe és süssük 30 percig.





2012. december 19., szerda

Vörösáfonyás marha



Na ez az étel sem mostanában készült. Volt egy időszak, amikor a burgundi marha lázában égtünk és gyakorlatilag ez sem más, mint az. Csupán az ízesítése, körítése változott egy picit. Így karácsonyra szerintem tökéletesen megállja a helyét az asztalon, ennél omlósabb marhát el sem tudok képzelni. Szerintem akár szarvasból is megcsinálhatjuk, de így is, úgy is emlékezetes marad majd. Ne ijedjetek meg a hosszú leírástól, a recept abszolút nem bonyolult, csak alapos. :)

A recept Julia Child burgundi marhája alapján készült.

Hozzávalók:
  • 150 g szalonna
  • 1 ek. olívaolaj
  • 1 kg marhahús (lapocka)
  • 1 db sárgarépa felkarikázva
  • 1 db vöröshagyma felszeletelve
  • bors
  • 2 ek. liszt
  • 3 csésze vörösbor (valami testesebb)
  • 2-3 csésze marhahúsleves (annyi kell, hogy pont elfedje az edényben lévő húst majd)
  • 1 ek. paradicsompüré
  • 2 gerezd fokhagyma nagyon finomra vágva
  • 1 csokor friss kakukkfű 
  • 1 db babérlevél
  • 1 csésze aszalt vörösáfonya

A körethez:
  • zsenge zöldborsó, répa, vaj, koriandermag, só, bors

Elkészítés:
  • A szalonnáról vágjuk le a bőrét és tegyük félre (ne dobjuk el!!!), majd kockázzuk fel. Lobogó vízben a bőrrel együtt főzzük kb. 10 percig. Ezután szűrőkanállal merjük ki a vízből őket, szárítsuk le róla a vizet. Tegyük félre a bőrt ismét.
  • Vegyük elő azt az edényünket, amiben az étel fog készülni. Forrósítsunk fel benne egy evőkanál olajat, majd dobjuk bele a szalonnakockákat és süssük zsírjára. A kisült szalonnát szedjük ki, tegyük félre.
  • A húst vágjuk fel kb. 4x4 cm-es  kockákra, majd papírtörlővel szárítsuk meg őket. A szalonna kisült zsírjában pár perc alatt pirítsuk meg a húsok minden oldalát. Figyeljünk arra, hogy egyszerre ne rakjunk túl sok húst a zsírba, mert a hús lehűtené azt és nem pirulna. (én ezt az adagot 5-6 körben pirítottam meg). A zsírból kiszedve a húsokat semmiképpen ne papírtörlőre szedjük a húst, fogjuk fel a belőlük kicsorgó levet, ugyanis azt majd hozzáöntjük később a levessel együtt.
  • Ugyanebben a zsírban pirítsuk meg a hagymát (épphogy üvegesre) és a sárgarépát, majd szedjük rá a szalonnát, a húst és szórjuk meg egy evőkanál liszttel. Fedjük le és rázzuk össze, hogy a liszt mindenhol bevonja a húsdarabokat, majd tegyük 4 percre 225°-ra előmelegített sütőbe. Vegyük ki, szórjuk meg ismét egy evőkanál liszttel, rázzuk össze ismét és tegyük ugyanúgy lefedve, 4 percre a 225°-os sütőbe. 
  • Ezután vegyük ki a sütőből, majd csökkentsük a sütő hőfokát 150°-ra. Öntsük le a húst a vörösbor és a leves keverékével, adjuk hozzá a húsból kifolyt sütés utáni levet, a kakukkfüvet, a paradicsompürét, a szalonna bőrét, az aszalt gyümölcsöt a fokhagymát és a babérlevelet. Fedjük le és főzzük a sütő alsó rácsán 3-4 órán keresztül. (Én óránként ránéztem és átkavartam és az sem biztos, hogy kell neki 4 óra, lehet már 3 óra alatt elkészül, éppen ezért mindenképp nézzünk rá párszor. Akkor jó, ha villát beleszúrva szétomlik a hús)
  • Közben készítsük el a köretet. A répát (ha van zsenge bébirépánk, az még jobb) pároljuk meg kevés vajon, majd turmixoljuk össze. Ízesítsük őrölt koriandermaggal, sóval és borssal. Adhatunk hozzá egy kiskanál vajat is, ha szükséges. A borsót lobogó vízben blansírozzuk, majd forgassuk át kevés habzásig melegített vajon.
  • Ha a hús elkészült, dobjuk el a szalonna bőrét. 
  • Tálaláshoz halmozzunk a tányérra a répapüréből, kanalazzunk rá a raguból, szórjuk meg zöldborsóval, díszítsük aszalt áfonyával.

2012. december 14., péntek

Marano Lagunare - 2012

Idén ősszel ismét Gabóéknál vendégeskedtünk néhány napot és szerencsére idén sem hagytuk ki Maranot, bár jó kis borús, esős időnk volt. Az időzítésünk tökéletesre sikeredett, pont akkor kezdtek befutni a halászhajók. 




















2012. december 13., csütörtök

Ribizlis, mogyorós rugelach


Kétségtelenül az egyik kedvenc karácsonyi (na jó, ugye eredetileg köze nincs konkrétan a karácsonyhoz, mert egy zsidó édességről van szó) süteményünk, ezen nincs is mit taglalni. Mióta Dani egy izraeli kollégájától sikerült egy nagyon jó kis receptet szerezni, azóta állandó jelleggel készül a karácsonyi időszakban. Szerencsére csak ekkor szoktam sütni, így nem halunk bele az év közepére a rugelach mérgezésbe, pedig ha lehetne... Tényleg a végtelenségig lehet tömni vele magunkat. Sok-sok ízkombinációt kipróbáltam már, de nekem ez a mogyorós, ribizlilekváros volt a kedvencem. A ribizlilekvár savanyú, a tészta édes, a mogyoró meg olyan jó kis karaktert ad neki. Ezeket a képeket még tavaly karácsonykor készítettem (marhára túlbonyolítottam), csak akkor már nem akartam feltenni, gondoltam majd idén. 


Hozzávalók a tésztához: (2,5 dl csészével mértem)

  • 225 g krémsajt,
  • 2 bögre liszt,
  • 120 g vaj,
  • 3/4 csésze barnacukor,
  • 1 vaníliarúd magjai,
  • csipet só

A töltelékhez:

  • 2 marék aszalt ribizli, 
  • 2 marék törökmogyoró, 
  • 4 ek. nádcukor, 
  • őrölt fahéj,
  • ribizlilekvár

+ tej, cukor, fahéj

Elkészítés:
  • A vajat és a sajtot keverjük krémesre egy robotgép segítségével.
  • Adjuk hozzá a lisztet, a vanília kikapart magjait, a csipet sót és a cukrot. Dolgozzuk össze, de ne ijedjünk meg, egy nagyon ragacsos, lágy tésztát fogunk kapni.
  • Csomagoljuk az egészet fóliába és egy éjszakára (ez nagyon fontos!) tegyük hűtőbe.
  • A töltelékhez az aszalt gyümölcsöt vágjuk apróbb darabokra - ha szükséges -, a mogyorót daráljuk le, majd keverjük össze a cukorral és a fahéjjal. 
  • A tésztát osszuk négy részre, majd alaposan (fontos, mert a hosszú pihentetés ellenére is még viszonylag nehezen kezelhető a tészta) kilisztezett felületen egyesével nyújtsuk ki őket 2-3 mm vastagságúra, kenjük meg lekvárral, szórjuk meg a mogyorós keverékkel, majd nagyon éles késsel (esetleg pizza-, vagy derelyevágóval) osszuk 12 részre a tésztakorongot. 
  • A háromszögeket a tekerjük fel, majd helyezzük őket sütőpapírral bérelt tepsibe. A tetejüket kenjük meg tejjel, majd szórjuk meg fahéjas cukorral a felületüket. 160°-ra előmelegített sütőben 30-35 perc alatt süssük meg a süteményeket.




2012. december 10., hétfő

Zimtsterne, azaz fahéjas csillagok





Ismét egy adventi készülődős recept. Még tavaly készítettem és az akkori magazinban "jelent meg". Gondoltam megér egy posztot itt is, hátha valaki pont ezt a receptet keresi. :)
Készültök már a karácsonyra? Nekem eddig sajnos még nem nagyon volt rá időm, de majd a karácsony előtti hétben adok a hangulatnak és remélhetőleg sok-sok frissítés jön ide a blogra is.

A hétvégén lezajlott a Dining Guide Street Food Show keretében a téli Blogkóstoló, eléggé vegyes érzelmek vannak bennem, ezzel kapcsolatban, de erről írok majd bővebben.


Hozzávalók (kb. 40-50 db):

  • 200 g darált mandula
  • 160 g liszt
  • 80 g porcukor
  • 50 g kristálycukor
  • 2 tojásfehérje
  • 1 tk. őrölt fahéj 
  • a mázhoz: 150 g porcukor, 1 tojásfehérje 


Elkészítés:

  • A tojások fehérjét verjük kemény habbá, majd dolgozzuk össze alaposan a mandula, liszt, fahéj, por- és kristálycukor keverékével. 
  • Vékonyan porcukorozott felületen nyújtsuk kb. 1 cm vastagságúra a tésztát és szaggassunk belőle csillagokat. Helyezzük sütőpapírral bélelt tepsibe őket. 
  • A mázhoz keverjük össze a 150 g porcukort az egy tojásfehérjével és ezzel kenjük meg a csillagok felületét. 
  • Süssük 150°-on 10 percet. 
  • Fémdobozvan tárolva sokáig eltartható.


2012. december 6., csütörtök

Nyissunk házi pékséget az ünnepekre


Nincs is jobb annál, mint az adventi időszakban a hétvégéken, vagy a karácsonyi szabadság alatt hosszan reggelizünk a szeretteink, szerelmünk, gyermekeink körében. Kényelmesen, teljesen ráérősen, jókedvűen, azzal a tudattal, hogy másnap nem kell menni dolgozni, nyugodtan félredobhatjuk a határidőnaplónkat és akár az ágyban is betermelhetjük a nap első fogását. Az ilyen és ehhez hasonló reggelikhez próbálok néhány ötletet adni a Lakáskultúra holnap megjelenő számában. 

Nekem a kedvencem a vaníliás-narancsos briós.... forró csokival természetesen. Lesz  még két színű croissant, illetve egy nem is annyira édességnek számító gyümölcskenyér, amihez bátran fogyaszhatunk finomabbnál finomabb sajtokat.


Ezzel a címlappal holnaptól az újságosoknál!
Rövid ízelítő a tartalomból itt.


2012. november 30., péntek

Sültpaprika krémleves a téli blogkóstolóra


Hát eljött ez is. Kereken egy hét van vissza a Dining Guide által szervezett Blogkóstoló kezdetéig. Rohan az idő, nincs mese, mindig meglep, hogy bizonyos nagyon távolinak tűnő esemény ideje milyen gyorsan elérkezik. Nagyon örültem, amikor a Dining Guidetól megkerestek, hogy lenne-e kedvem részt venni a téli rendezvényen és bár tudtam, hogy mennyire nagyon elfoglalt leszek ebben az időszakban (is), elvállaltam, hogy valamelyik nap én is főzök. 

Aztán jött persze a tőlem már megszokott "pánik". Jó lesz-e az étel? Szeretni fogják-e az emberek? Vannak-e még egyátalán olvasóim? És ha vannak, szeretnek-e annyian, hogy személyesen is eljöjjenek megkóstolni a főztömet? Ahogy az idő múlt csak egyre bizonytalanabb lettem, pedig ez a leves kétségtelenül az egyik idei kedvencünk, mert nagyon finom és bár egyszerű hozzávalókból készül, mégis különleges. Valószínűleg azért uralkodtak el rajtam az ilyesfajta érzések, mert sajnos az utóbbi időben Csipkerózsika álmát alussza a blog. Aztán persze meggyőztem magam, hogy igen! ez működni fog és azóta máris naposabb oldalúnak tűnik minden. :-) 

A rendezvényről bővebben itt olvashattok.

Hogy miért ez az étel? Erre is megvan a magyarázat. ;-) Bár ez a leves valószínűleg mindannyiunknak a nyarat, leginkább az augusztust juttatja eszünkbe, nem lehetetlen télen sem elkészíteni. Azért választottam ezt a receptet, mert az olajban eltett, grillezett paprika tökéletes alapja ennek a levesnek. Bemegyünk a kamrába, lekapunk a polcról egy befőttesüveget, majd rövid időn belül már kanalazhatjuk is a nyarat bele a szánkba. A szokásos tejszín helyett most joghurttal lágyítom az ízeket, ez nagyon jól harmonizál a paprika édeskés-füstös ízével. 

Velem egy turnusban találkozhattok még az Ági főz blog és az Édes és Keserű blog írójával. Az előbbi boszniai üstöt készít, ami egy marha- és birkahúsos egytálétel, az utóbbi pedig tökmagos-sütőtökös muffint. Jöttök, ugye? :-)

Hozzávalók 4 főre: 

  • 1 fej lilahagyma 
  • 1 kg piros húsú friss paprika (pritamin, kápia stb.) 
  • 1 l csirkehúsleves 
  • só 
  • bors 
  • koriandermag 
  • olívaolaj 
  • chili ízlés szerint 
  • 200 g sűrű, görög joghurt 

A levesbetét:

  • frissen morzsolt feta és pirított mandula 


Elkészítés:

  • A paprikákat süssük grillen, vagy sütőlapon addig, amíg feketére nem sül a héja.
  • Ezután fedjük le kicsit alufóliával, majd szedjük ki a csumáját, húzzuk le a bőrét. 
  • Kevés olívaolajon pirítsuk meg a finomra vágott hagymát, majd adjuk hozzá a paprika húsát, pirítsuk együtt. 
  • Öntsük fel a húslevessel, fűszerezzük sóval, borssal, frissen tört koriandermaggal és ízlés szerint chilivel.
  • Forraljuk össze, turmixoljuk simára a joghurttal. 
  • A tálalásnál szórjuk meg durvára tört, pirított mandulával

2012. november 28., szerda

Pepparkakor egy leheletnyi naranccsal


Az a helyzet, hogy én már karácsonyi készülődéses lázban égek. November eleje óta, karácsonyi hangulatú gyerek- és családi sorozatokat készítek és így átragad azért rám is a hangulat. Szerencsére. Pepparkakort tavaly készítettem először, bele is raktam akkor a karácsonyi magazinomba, de úgy éreztem ennek a receptnek konkrétan a blog bejegyzései között is van helye. Kicsit módosítottam az ízesítésen, megsütöttem, majd újrafotóztam. 

2011-ben én pl. minden családtagnak ajándékoztam ilyen kekszet karácsonyra, mindenkinél sikere volt, lehet idén is beiktatom. Nagyon sokáig eláll - már ha megmarad -, finom, ropogós, "karácsonyi" ízű. A hétvégén már advent, itt az ideje a készülődésnek! :)


Apropó!!
Egy nagyon fontos információt még nem osztottam meg itt a blogomon, bár sejthető abból, hogy a jobbra, fenn, az oldalsávban látható egy banner. Egy banner, ami a téli Dining Guide Street Food Show-ra invitál. Ahogy korábban ősszel, úgy télen is megrendezésre kerül ez a nagyszerű esemény, amikor a Blogkóstoló keretében több blogger is bemutatkozhat főztjével a nagyközönség előtt. Velem december 8-án, délután 16:00-20:00-ig találkozhattok - persze csak ha szeretnétek - két másik bloggerrel együtt. :)
Egy téliesnek első gondolatra nem igazán  mondható levessel készülök, de ha belegondolunk nagyon is át lehet ezt az ételt vetíteni a téli konyhára, ugyanis a sültpaprika krémleves készülhet olajban eltett, vagy szimplán lefagyasztott paprikából.... De erről majd később!
Információkat a rendezvényről a Dining Guide oldalán találtok.


Narancsos pepparkakor

Hozzávalók:

1 tk. őrölt fahéj
1 mk. őrölt gyömbér
1 mk. őrölt szegfűszeg
1 mk. őrölt kardamom
1/2 mk. őrölt szegfűbors
1 mk. só
1 mk. szódabikarbóna
60 g vaj
80 g nádcukor
2 narancs héja
60 ml golden szirup
60 ml tejszín
200 g liszt


 
Elkészítés

  • Az egészben lévő fűszereket őröljük meg mozsárban (én mindig mozsárban töröm össze a fahéjat, szegfűszeget, kardamomot, szegfűborsot).
  • Keverjük össze a fűszereket a liszttel, sóval, szódabikarbónával és cukorral, reszeljük bele a narancsok héját, adjuk hozzá a puha vajat, golden szirupot és tejszínt, majd gyúrjuk össze. Formázzunk belőle egy nagy labdát, csomagoljuk fóliába és tegyük egy éjszakára (vagy 5-6 órára) hűtőbe.
  • Másnap nyújtsuk ki a tésztát enyhén lisztezett felületen kb. 2 mm vastagságúra, szúrjuk ki tetszőleges formával, majd 180°-on süssük 8-10 percig.
  • A kihűlt kekszeket tároljuk légmentesen záró dobozokban.



2012. november 21., szerda

Mercato di pesce - Catania

Illetve a környéke. Nem fűzök hozzá különösebb kommentet, legyen ez inkább egy "képriport" a halpiac egy napjáról :)