2010. október 24., vasárnap

Látogatás a kívánságcsokik birodalmába

 

A múlt héten néztem meg a Charlie és a csokigyár című filmet. Tetszett. A bugyutának tűnő film igenis tanulságos volt, nagyon is emberi dolgokról szólt... és amúgy is. Én szeretem Tim Burtont. Na de hogy jön ez most ide? Írhatnék inkább a Gábor és a csokigyár című történetről, de ezt már sokan elsütötték. Röviden és nagyon tömören összefoglalva ez a hely nem más, mint a minőségi csokoládé, a folyton forgó temperálógépek, a mintegy 70 féle csokoládéfeltét, a kedves emberek és a sok-sok érdekes információ becses fészke. A ChocoMe csokimanufaktúra tulajdonképpen egy tündérmese valóra válása, amelynek sikerét még a tulajdonos legmerészebb álmában sem gondolta volna. Ez köszönhető persze mindannak, hogy mert nagyot álmodni és Magyarországon forradalmian újat alkotni. Kettőn állt a vásár. Vagy nagyot bukik, vagy nagyot kaszál. Egyelőre úgy néz ki, hogy a dolgok pozitívan alakulnak... Nem is ok nélkül, hiszen amit nála lát az ember... tátva marad a szája és csorog tőle a nyála.




A hétvégén látogatást tettünk a Gasztrotippes csapat töredékével a ChocoMe csokoládékészítő manufaktúrába, hogy bepillantást nyerhessünk a csokoládékészítés rejtelmeibe. A műhelybe belépve - ahol érezni a levegőben a csokoládé illatát - először kezet fertőtlenítettünk, majd Eszter (Gábor nagyon kedves munkatársa) körbevezetett minket. A fehér falak és burkolat, márvány munkalapok, hosszú polcokon megannyi doboz, mind-mind mással megpakolva. Ezeknek a dobozoknak a tartalma adja a táblás csokoládék ízesítését és gyönyörű, kézműves küllemét. A csokoládék egytől egyig kézzel készülnek, a temperált csokoládé formába öntése után minden egyes magvat, gyümölcsöt kézzel helyeznek a tetejére.
 


 
Gábor számára igen fontos a minőség és nem is hajlandó ebből engedni. A prémium minőségű, Callebaut márkájú csokoládépasztillákat használja. A Fortina Finest Selection fantázianevű étcsokoládé 65,1% kakaótartalmú, amely Gábor elmondása szerint egy díjnyertes cuvée-nek is nevezhető, hiszen az ecuadori Arriba kakaóbab és egyéb ázsiai fajták keveréke. A tejcsokoládék a 39% kakaótartalmú pasztillákból készülnek, amelynek az alapja szintén az ecuadori Arriba fajtájú kakaóbab. A fehércsokoládé valami eszméletlenül krémes, selymes, intenzíven kakaóvajas, vaníliás ízű finomság és szintén a Callebaut cégóriásnak köszönhető.




A minőség nem csak a csokoládéban magában nyilvánul meg, hanem a feltétekben is. Ezeknek gyakorlatilag tényleg csak a képzelet szabhat határt, hiszen a variációk lehetősége több millióra rúg, a klasszikustól, a tökéletesen extrémig. Ki gondolná, hogy a csokihoz jól illik a wasabis burokban lévő földimogyoró? Vagy a köménymag? Ezek a meghökkentő, már-már irreálisnak tűnő ízesítők, fűszerek egészen más dimenzióba repítik a csokoládét, új köntösbe öltöztetik az élményt, a hátuk mögött hagynak minden, az évek során a  kialakult sztereiotípiát. Legyünk merészek és válasszunk bátran az alábbi lehetőségek közül (a teljesség igénye nélküli felsorolás):
- szicíliai zöld aranya, azaz brontei pisztácia

- kandírozott virágok, mint ibolya, rózsa, jázmin
- kandírozott gyümölcsök, mint narancs, vörösáfonya
- hawaii fekete só, vörösboros tengeri só, kókuszos só
- köménymag, chili, szezámmag, tökmag, fenyőmag
- narancsbors, koriander, fahéj, kardamom, római kömény




És ezzel még koránt sem zárhatjuk le a feltétek sorát. Gáborék a magas cukortartalommal bíró, klasszikus kandírozott változat helyett leginkább úgynevezett liofilizált gyümölcsöt (őszibarackot, málnát, epret, ananászt, banánt, kivit, feketeribizlit, meggyet stb.) használnak a csokoládék ízesítésére. Ez nem más, mint egy különleges eljárással készített, szárított gyümölcs. A gyümölcsöt lefagyasztják, majd alacsony nyomáson visszamelegítik és közben kivonják belőle a megfagyott nedvességet, vizet. A jég tuladonképp légneművé változik és szublimál (hú de okosakat írok, dehát ezt így mondta el Gábor). Így lehetséges az, hogy a szárított málna úgy nézzen ki mint a friss és az íze is olyan legyen. Semmi mesterséges adalékanyagot nem tartalmaznak, csak "szimplán" szárítva vannak.

A fenti feltéteket leginkább külföldről importálja, Magyarországon ezeket gyakorlatilag lehetetlen lenne beszerezni.




Gábor szerencsésnek mondhatja magát, hiszen a belga csokoládéóriásoknál tökéletesíthette a gyártással kapcsolatos tudását (a tudásom hiányos, Pilippe Van.... nem emlékszem rá) és lehetett azzá, aki ma. Csokijai egyenként mind-mind művészi alkotások. A műhelyben saját kezűleg készítik a több száz tábla csokoládét, amelyeket kívánság szerint ízesítenek, majd egyedi design-ú, formatervezett dobozokba csomagolnak.




Élmény volt a látogatás, hát még a csoki megkóstolása, amit nekünk készített. Én az alábbi kombót kértem: étcsokoládé, brontei pisztácia, kandírozott ibolya, tört kakaóbab. Nagyon finom és a szemnek is igazán jól esik a látványa (a lila-zöld színpáros csodás nem?). Az ibolya édességét tökéletesen ellensúlyozza a kesernyés kakóbab és az egyedi zamatú pisztácia, viszont egyik sem nyomja el a másikat. Tökély!
Dani nagyon  merész volt, ő ezt a kombinációt választotta: étcsoki, köménymag, szezámmag, tökmag és chili. Nagyon pikáns végeredményt kaptunk, fürödtünk az endorfinban. Gondolnátok, hogy a köménymag mennyire harmonikus ízvilágot alkot az étcsokival? Hihetetlennek tűnt, de amikor itthon megkóstoltam, alig akartam elhinni. Extravagáns de nagyon finom!

 


Már most azon gondolkozom, milyen legyen a következő....

24 megjegyzés:

Antal Norbert írta...

Megyek csokit keresni a házban :)

Elif írta...

Ez már emberkínzás kategória! Gyönyörűek a fotók!

szemirámisz írta...

Ha én egyszer beszabadulhatnék abba az üzembe...
:))

Dia írta...

Ááááááá, KEEEEEELLLL!!!!!!!! Minden féle íz variációban. Ez kínzás!!! :P:D

flatcat írta...

Most még jobban sajnálom hogy nem tudtam elmenni... :(
Ezek a csokik elképesztőek! Nagyon jó kombinációkat választottatok! :)

Doctor Pepper írta...

naja, nekem is elcsuklik a hangom:)

remek lehetett!!

Reni írta...

Norbi, veszélyes! Így is alig bírom megállni, hogy ne faljam fel ezt a tábla csokoládét itt magam mellett, de ezt muszáj megbecsülni, ez nem az a két perc alatt bezabálom típusú csoki. Élvezni kell minden egyes falatot :)

Elif ugyan, nem akarok én senkit kínozni, csak kedvet hozni ez ezekhez a csodás csokikhoz! :)

Szemirámisz, érdemes! Szerintem akárhányszor Pesten járok majd, mindig veszek néhány táblával.... :) Nesze neked káros szenvedélyek :D

Dia, majd karácsonyra kapsz tőlem! ;)

Gabi, elhiszem :( Majd legközelebb ;) Én simán végighallgatnám még egyszer Gábor mondanivalóját :)
Igen, izgalmas kombinációk!

Reni írta...

Judit, neked is azt mondom, hogy majd legközelebb *.*
Remélem lesz még legközelebb (!) :))

Pocak Panna írta...

Hamarosan közeleg a szülinapom,úgyhogy terveim szerint meglepem magam egy kandírozott rózsással. :-)
Az álmaimat váltottad valóra a fotókkal!!!!!

Reni írta...

Karácsonyra mindenkinek ilyen csokit veszek az tuti :)) alig várom, hogy még más kombókat is kipróbáljak! Panna, az a rózsaszirom annyira, de annyira finom! Makkakonyha írója, Judit rózsásat kért! Ha jól emlékszem liofilizált eper és meggy volt rajta, kandírozott rózsaszirom és narancsbors. Ja és mindez étcsoki alapon. Gyönyörű lett az is!

Csibe írta...

Hmmm, nem jutok szóhoz! :))

Dia írta...

Jájjj de jóóó!! :D:D:D Soká lesz még karácsony? És egy raklapnyival kapok? Juhuuu.:D:D:D:D:D:D:D Na jó, nem leszek telhetetlen, elég lesz egy fél raklapnyi is.:)

MuciFoci írta...

Beautiful chocolates, beautiful photos... ahhh

Petra írta...

Jesszuskám, folyik a nyálam... Fogyókúra idején ilyen képeket látni maga a pokol!

Petra
http://csodaskaracsony.blogspot.com

réka írta...

a kettőn áll a vásár azt jelenti, hogy 2 emberen múlik (vásár=eladó+vevő), nem pedig azt, hogy vagy sikerül, vagy nem.
a csokik egyébként nagyon tetszenek, örülök, hogy benéztem.

Reni írta...

Orsi, Kati, Petra... nekem is nehezemre esett értelmes szavakat kinyögni az ámulattól.

Dia, minek nézel engem? Valami pénzes bukszának? Kapsz egyet, aztán kész! :]

Réka, visszaolvasva az írást tényleg elég bután jön ki az a mondat abban a szövegkörnyezetben. A kettőn áll a vásárt pontosan úgy értettem, hogy nem csak a kínálaton, hanem a keresleten is múlik.

Pötipite írta...

Nagyon tetszik az ötlet, bár nem egyedülálló.
http://www.createmychocolate.com/
Ettől függetlenül nagyon jó üzleti vállalkozásnak tartom Magyarországon,és sok sikert kívánok nekik!

Reni írta...

Aha, láttam én is máshol is, pont ezért írtam, hogy Magyarországon. Én még tuti veszek náluk csokit, bár épp ma ruháztam be 5 kiló csokipasztillába :D

Pötipite írta...

Aztaaa,Reni...abból jó pár tábla csoki kijön! ahhha,értem, jól ellested a titkokat és most belekezdesz a gyártásba,nagyon jó! :D

Reni írta...

bizony, hogy kijön! :) nem, nem török ilyen babérokba, viszont biztos kerül majd ajándék a karácsonyfa alá ebből a mennyiségből :)

kisanyo írta...

Szia Reni!

Nagyon jó ez a bejegyzés és gyönyörűek a képeid - mint mindig -,viszont attól, hogy kézzel teszed rá az ízesítőket, még nem lesz kézműves a csokoládé. Ha a csokoládé temperálása és az öntés is kézzel, kézműves módszerekkel történik, az igen, viszont azt nem is mutatják meg a nagyközönségnek. Ez inkább egy jó marketingfogás, de jól csinálja! A mestere pedig valószínűleg Philippe Vancayseele lehetett :)

Reni írta...

Szia!

Igen, Vancayseele! :)
A temperálás már géppel folyik, viszont önteni kézzel öntik.
A kedves szavakat pedig köszönöm szépen!

Anita írta...

Kedves Reni,

te hol vásárolsz csoki pasztillákat, és milyen a minőségük?

Én eddig mindig magas kakaótartalmú táblás csokit használtam, de ki szeretném próbálni a pasztillákat is. Csokikanalat szeretnék csinálni a kicsinek.

Köszi,
Anita

Reni írta...

Szia!

Én a metroban vettem. Ott lehet kapni challebaut csokipasztillát 5 kg-os kiszerelésben. Van tej-, ét- és fehércsoki pasztilla is.
Biztos lehet még kapni csokoládé szaküzletekben, vagy delikáteszekben is, de a metro az tuti. Igaz, azért az 5 kg elég nagy kiszerelés...