A falafel, ami nem esik szét sütés közben



Nem tudom ti hogy vagytok vele, de nálam sokáig a falafel egy "vagy sikerül, vagy nem" típusú étel volt és nem akartam elhinni, hogy nincs valami atombiztos módszer, vagy recept, amit bármikor be tudok vetni és nem sülök fel vele. Úgy vettem észre, hogy a konzerv csicseriborsóból rendszeresen más és más állagú masszát tudok produkálni, így nem is csoda, hogy néha nyomtalanul eltűnt a forró olajban és baromira ki voltam tőle, mert nem akartam tojást rakni bele, hogy az tartsa egyben, hiszen ez alapvetően egy teljesen vegán recept, totál felesleges a tojást kötőanyagként felhasználni.

Nem is tudom, hogy eddig miért nem olvastam el Ottolenghi Jerusalem c. könyvében az ő verzióját, mert akkor hamarabb megvilágosodtam volna. Talán.
Mindenesetre az ő receptjéből indultam ki és a siker óriási! Ropog, finom és egyben marad!!!

Hozzávalók (4-5 főre):

  • 250 g szárított (ez nagyon fontos!) csicseriborsó
  • 1 kisebb hagyma apróra vágva (használhatunk újhagymát is, ha épp kapunk szépet)
  • 1 kk szárított fokhagymapor
  • 1 nagy csokor friss koriander
  • chili ízlés szerint
  • 1 ek egész római kömény
  • 1 ek egész koriandermag
  • 10-12 db zöld kardamom
  • 1 kk fahéj
  • 1 kk sütőpor
  • 2 ek zabliszt
  • kb. 1 liter olaj a sütéshez
  • + fekete és sima szezámmag 
Elkészítés:
  • A csicseriborsót előző éjjel áztassuk be hideg vízbe és hagyjuk kb. 12 órán át ázni.
  • A következő  napon csöpögtessük le a csicseriborsót, tegyük késes turmixgépbe / cutterbe. (Igen, nyersen, semmiképp se főzzük meg előre!!) A kardamomhüvelyekből szedjük ki a magokat, tegyük mozsárba az előzőleg száraz serpenyőben megpirított római köménnyel és koriandermaggal együtt és zúzzuk őket porrá. Ha ez megvan, öntsük a mozsár tartalmát, a fahéjat, a chilit, a friss korianderzöldet és a hagymát a csicseriborsó mellé a turmixba és daráljuk le. (egyébként ezt az egész folyamatot végezhetjük húsdarálóval is, ha nem lenne késes turmixunk) Egyéni ízlés, hogy teljesen homogén masszát, vagy darabosat szeretnénk kapni. Én jobban kedvelem azt a verziót, amiben még vannak apróbb darabok, így én nem darálom teljesen péppé az egészet. A lényeg, hogy gyúrható masszát kapjunk a végén és ne essen szét darabjaira. Adjuk hozzá a lisztet, a sütőport, 2-3 evőkanál vizet, csipet sót és keverjük / gyúrjuk át alaposan, hogy mindenhova jusson minden alapanyagból.
  • Forrósítsuk fel az olajat 180°C-ra, majd nedves kézzel formázzunk golyókat/hengereket a tésztánkból, hempergessük meg a szezámmagban (nem kell teljesen fednie, csak legyen rajta valamennyi) majd süssük 3-4 perc alatt aranybarnára őket.
Én általában uborkával szeretem a legjobban enni, most is így tettünk. Vékonyra szeleteltem az uborkákat és készítettem hozzá apróra vágott korianderzöldből, még egy kis uborkából, fokhagymából és kókuszjoghurtból egy dresszinget.

Megjegyzések