2013. december 27., péntek

Francia hagymaleves


Bár már karácsonyra ezen recept alapján senki nem fogja elkészíteni (jaaaa lesz még karácsony jövőre is! :) ), de hétvégére, szilveszterre, vagy akármikorra be lehet tervezni. A lényeg az, hogy legyen rá elég időnk, mert arra szükség lesz. Apropó! Kinek hogy telt a karácsony? Mi a 24-e kivételével mindig máshol ettünk, így csak aznapra főztem karácsonyi menüt, viszont az szerencsére nagyon jól sikerült. A blogra egyik sem fog felkerülni (amíg nem reprodukálom valamelyiket), mert nem fotóztam le egyiket sem, csak leültünk és ettük. 

Visszatérve a levesre: a hagymát nagyon sokáig kell főzni, ezért tényleg csak otthoni tevékenységeket tervezzünk be a főzése idejére, állandóan kevergetni kell, figyelni kell rá, tökéletesre kell karamellizálódnia, hogy azt a végeredményt kapjuk, amilyennek igazán lennie kell. Így a hagyma olyan, de olyan édes lesz, amire lehet nem is számítanánk (mert hát mikor máskor főzzük 3 órán át ezt a zöldséget?!). Alaplének Thomas Keller (ebből a receptből dolgoztam) marhalevest ajánl, de én zöldségalaplével dolgoztam, azt a leggyorsabb és legegyszerűbb összehozni otthon. Persze ha akad otthon húsleves, ne habozzunk, rakjuk bele azt. Így viszont, ahogy én készítettem vegák is fogyaszthatják, ez sem hátrány. 

Ne spóroljuk le a tetejéről a sajtot sem, lehetőleg ez emmentáli (esetleg comté) legyen.


Hozzávalók 6-8 főre:
2,5 kg hagyma, 20 dkg vaj, 4 l alaplé, 2-3 szál kakukkfű, bagett, emmentáli sajt

Elkészítés:
A vajat olvasszuk fel egy vastagfalú edényben, majd szórjuk rá a vékony szeletekre vágott hagymát. Alacsony lángon pároljuk 1 órán át. Utána keverjük át, majd pároljuk újabb egy órán át. Ekkor kicsit vegyük magasabbra a lángot, majd negyedóránként keverjük át, nehogy leégjen. Addig pároljuk, amíg szép, mélybarna, karamellizált színt nem kap. (nálam kb. 4 órán át párolódott a hagyma). Ekkor öntsük fel az alaplével, dobjuk bele a kakukkfüvet és viszonylag nagy lángon főzzük még egy órát. (egyéb ízesítés nem szükséges, mert az alaplevünk már be van sózva, borsozva) A bagettet vágjuk 1 cm vastag szeletekre, majd pirítsuk meg őket. A sajtot vágjuk vékony szeletekre és reszeljünk is le egy adagot. A levest merjük tálkákba (van erre speciális edény/csupor is), fedjük le a tetejét bagettszeletekkel (ha lehet ne bele a levesbe, hanem a tálka pereme tartsa távol tőle), majd a sajtszeletekkel. Szórjuk rá kevés reszelt sajtot. (az a cél, hogy ne olvadjon bele a sajt a levesbe, hanem egy kéreg képződjön felette, amit az evés során nyomkodhatunk bele a kanállal). Tegyük grill alá addig, amíg a sajt szépen meg nem pirul. Vigyázzunk, őrült forró lesz!


2013. december 21., szombat

Panettone


Évek óta tervezgetem, hogy sütök karácsonyra egy jó nagy panettonét, de forma hiányában mindig elmaradt. Idén viszont beszereztem egy sütőformát és papírokat, hogy már semmi ne állhasson az utamba. Aztán mégis állt... Ebből a receptből dolgoztam eredetileg, de aztán mégsem ez lett a befutó... vagyis de, csak kicsit át kellett alakítanom. Ráadásul a mennyiségeken is változtatnom kellett, mert az én sütőmben, ezekkel az arányokkal bizony hozzáégett a sütő tetejéhez a tészta, olyannyira megnőtt. Akkor kicsit el is kedvetlenedtem, de nekiálltam utána egyből az új adagnak és szerencsére az már sikerült. Így nekem ez lesz a receptem innentől kezdve. Isteni finom, puha, vajas tésztája van, tökéletes reggel vajjal és egy jó pohár forrócsokival az ünnepekre. Én csak kandírozott narancshéjat és aranymazsolát raktam a tésztába, de lehet gyakorlatilag bármilyen aszalt gyümölcsöt, akár durvára tört olajos magvakat, csokoládét beleszórni, csak az ízlésünk szab határt. Ha nem rajongunk a fent felsoroltakért, szimplán hagyjuk ki a tésztából őket.
Az elkészítés kicsit hosszadalmas, de szerintem megéri. :)


Hozzávalók:
3,5 dkg friss élesztő, 600 g liszt, 3 tojás, 150 g nádcukor, 250 g puha vaj, 2 tojássárgája, 1 rúd vanília kikapart magjai, 3 tk. méz, 200 g mazsola, 50 g kandírozott narancshéj, 1 citrom reszelt héja, 100 ml langyos víz


Elkészítés:
Az élesztőt morzsoljuk a langyos vízbe, majd oldjuk fel benne. Keverjünk össze 150 g lisztet, 2 tojást, 35 g cukrot, 80 g vajat a feloldott élesztővel, majd alaposan (én géppel tettem) keverjük össze. Takarjuk le és meleg helyen hagyjuk 1 órát kelni. 
Ha megkelt az "előtésztánk", adjuk hozzá a mézet, a vanília kikapart magjait, a 2 tojás sárgáját, 1 egész tojást, 115 g cukrot és 170 g puha vajat és keverjük teljesen homogénné (géppel könnyebb). Ekkor adjunk hozzá 200 g lisztet, ezt alaposan keverjük el a nedves részekkel, majd a maradék 250 g lisztet. Dagasszunk belőle ruganyos tésztát, ami könnyen elválik a tál oldalától és nem tapad a kezünkhöz (ez elég hosszú idő, de ne adjuk fel!). Formázzuk gombóccá, takarjuk le és meleg helyen hagyjuk a duplájára kelni. Ha megkelt, gyúrjuk bele a mazsolát, a citrom lereszelt héját és a kandírozott narancshéjat. Tegyük a sütőformába (ha nincs papírunk, vastagon vajazzuk ki a sütőformát!), majd hagyjuk meleg helyen, letakarva a duplájára kelni. 
Közben melegítsük elő a sütőt légkeverésen 200 °C-ra. A tésztánk ha már elérte a tökéletes állapotot, toljuk 10 percre a sütőbe (javaslom, hogy takarjuk le alufóliával még az elején a forma tetejét, különben nagyon gyorsan megég, hiszen magasra emelkedik!) , majd csökkentsük a hőfokot 175°C-ra és hagyjuk 60-70 percen keresztül sülni. Végezzünk tűpróbát, ha a tészta még nem jó, toljuk vissza kicsit a sütőbe.
Ha megsült, hagyjuk addig a formában, amíg ki nem hűlt.


2013. december 20., péntek

Csokoládés tartok passiógyümölccsel


Bevallom őszintén, ezt a desszertet még tavaly karácsonyra készítettem és a kép azóta várakozik, hogy egyszer felkerüljön az internetre. Kriszti és Zita megkeresése kapóra jött, mert végre-végre szabadon engedhettem a receptet (bár szegényeknek elég sokat kellett rá várniuk) és online felületre került. Nem olyan rég indította az http://alacarte-kulinaria.blogspot.hu/ és a http://www.zizikalandjai.com/ blog írója a Csokiország nevezetű oldalt, aminek az arculatába tökéletesen belepasszolt ez az isteni desszert. Próbáltam korábban étcsokival, de érdekes módon, nekem a tejcsokis változat sokkal-sokkal inkább bejött. Persze ezt mindenkinek az ízlésére bízom.

A receptet nem itt nálam, hanem a Csokiországon olvashatjátok.








2013. december 17., kedd

Pappardelle al cinghiale




Már nagyon vártam arra, hogy legyen időm elkészíteni itthon is ezt a tipikus toszkán tésztaételt. A múlt héten egyik nap végig itthon voltam, retusáltam és így tudtam időt szakítani a ragu összeállítására is. Szerettem volna még az ünnepek előtt publikálni a receptet, mert aki nem ragaszkodik annyira a hagyományos karácsonyi ételekhez (legalábbis nálunk hagyományos), az bátran ugorjon neki ennek a tartalmas tésztaételnek is. 
Vadhúshoz szerencsére egész könnyen hozzá lehet jutni, így már csak tényleg az volt a kérdés, hogy mikor. Jó nagy adaggal készítettem, hogy két napig ezt tudjuk enni... mert ez bizony felmelegítve is jó, akárcsak egy pörkölt. Az ízek tökéletesen összeérve...


Ez a ragu is hosszú ideig fő, hiszen akkor lesz igazán jó aromája, ezt bizony nem érdemes elspórolni. Az előkészítést felgyorsíthatjuk azzal, hogy a zöldségeket nem manuálisan vágjuk nagyon apró kockára, hanem lereszeljük őket, vagy robotgép segítségével vágjuk össze/reszeljük. Így már nem is olyan nagy meló, hiszen miután rotyog, akkor már nem kell különösebben foglalkozni vele, csak néha ránézni és ha szükséges némi folyadékpótlást eszközölni.

Bár nem alapvető hozzávaló, de én mindig rakok ezekbe a ragukba 1-1 rúd fahéjat, néha még egy darab csillagánizst is. Pikánssá teszi, izgalmas ízvilágot kölcsönöz neki.


Hozzávalók 6-8 főre:
1 kg darált vaddisznóhús, 2 szál sárgarépa, 2 szál szárzeller, 1 nagy vöröshagyma, 1 rúd (6-7 cm) fahéj, 400 g paradicsompüré (passata), alaplé (ehhez azért nem írok mennyiséget, mert főzés közben 2-3 alkalommal pótolni kell), só, bors, pappardelle, parmezán, olívaolaj.

Elkészítés:
A zöldségeket tisztítsuk meg, vágjuk nagyon apró kockára, majd olívaolajon pároljuk meg. Ha a zöldségek szépen összeestek, öntsük rá a húst, majd pirítsuk le. Adjuk hozzá a paradicsompürét, a fahéjat, öntsük fel  kb. 500 ml alaplével (épphogy elfedje a húst), sózzuk és borsozzuk szükség szerint. Fedjük le és hagyjuk alacsony lángon főni 2-2,5 órán át, időnként nézzünk rá és ha szükséges pótoljuk a folyadékot.
Főzzük ki a tésztát, majd tálalásnak szedjük tányérokba, halmozzunk rá a raguból, szórjuk meg reszelt parmezánnal.


2013. december 8., vasárnap

Gesztenyés, csokoládécseppes süti



Így advent második vasárnapjára jól jöhet egy kis keksz recept (nem mintha nem lenne minden gasztroblogon így). Ez a változat az előző Lakáskultúrában jelent meg, ahol a gesztenye volt a fő témám csokoládéval párosítva. Az alapom a klasszikus chocolate chip cookie, annyi volt a fő változtatás, hogy a vaj mellett még gesztenyemasszát is gyúrtam a tésztájába. Az a legjobb, hogy ez nagyon kis kedvesen érezhető is benne. Bár ha nem tudnánk, hogy az van benne, csak felvont szemöldökkel kérdezgetnénk magunkban, hogy mitől más ennek a tésztája. Hát ettől! :)
Miután lefotóztam, elég hamar el is fogyott...


Hozzávalók:
11 dkg puha vaj, 11 dkg gesztenyemassza, 2 csésze sötét nádcukor, 2 tojás, 1 rúd vanília kikapart magjai, 3 csésze liszt, 1 tk. szódabikarbóna, 1 kk. sütőpor, 200 g csokoládécsepp, 1 kk. só

Elkészítés:
A vajat és a gesztenyemasszát keverjük habosra a cukorral, adjuk hozzá a tojásokat és a vanília kikapart magjait, majd dolgozzuk össze alaposan az egészet. Szitáljuk bele  a sóval, szódabikarbónával és sütőporral elkevert lisztet, szórjuk bele a csokoládét (ha nincs csokicseppünk, felkockázott csokoládé is megfelel) és egy fakanállal keverjük össze. Formázzunk a masszából egy kanál segítségével diónyi gombócokat, helyezzük sütőpapírral bélelt tepsibe, egymástól 5-6 cm-re őket és süssük 15 percig 175°-on.

Karácsony a Lakáskultúrában

 
Megjelent a Lakáskultúra decemberi száma, amiben még láthatók tőlem receptek. A nemzetközi karácsonyi édességek vizére eveztem, készült egy keksz, egy kalács és egy aszalt gyümölcsös, magvas sütemény. Hogy pontosan mik? Hát ezért meg kell venni a magazint. :)



A képek alapján pedig egészen jól kikövetkeztethető. Talán.





Ajánló még a cikk utolsó bekezdésében, itt.