2013. március 29., péntek

Sáfrányos tojáslikőr


Ez egy tipikusan olyan ital - na jó nem ebben az ízesítésben -, ami nem maradhat ki a családi összejövetelekből. A mama is mindig készít, az alaprecept is tőle származik. Létezik olyan gyerek, aki ne akarta volna kinyalni a pohár fenekéről a benne maradt, fél cseppnyi likőrt? De az is lehet, hogy velem van a baj, mert én erre rendszeresen rámentem. Szerencsére azért függő nem lettem, de néha napján el-elkészítem. Most valami extra ízesítésre vágytam és mivel szerencsére nagyon szép adag sáfrányhoz jutottam hozzá nem is olyan régen, gondoltam ezzel bolondítom meg az italt. 




Pikk-pakk elkészül, gyakorlatilag egy éjszaka alatt összeérik az íze a hűtőben, úgyhogy még a húsvéti ebédekre simán össze lehet dobni.

Hozzávalók:
5 tojássárgája
5 dl cukrozatlan sűrített tej
3 ek. akácméz
2 dl rum 
1 vaníliarúd kikapart magjai
1 nagy csipet sáfrány


Elkészítés:
Vegyünk ki egy pohárkába fél deci sűrített tejet és melegítsük meg. Szórjuk bele a sáfrányt, hogy kicsit feloldódjon.
A tojások sárgáját keverjük ki a mézzel, a kikapart vaníliával. Keverjük el alaposan a sűrített tejjel, adjuk hozzá a sáfrányos löttyöt is, aztán helyezzük gőzfürdő fel és melegítsük 85°-osra, folyamatos keverés mellett. Hűtsük le, majd keverjük hozzá a rumot és töltsük üvegekbe, tároljuk hűtőben. Ebből a mennyiségből kb. 8 dl likőr lesz.

Chai crème brûlée




A crème brûlée kétségkívül az egyik legelegánsabb és legkifinomultabb desszert a világon, ráadásul millióféleképpen variálható. Ha az alaprecepttel tisztában vagyunk, akkor utána úgy kombinálhatjuk más fűszerekkel és mindenfélével, hogy még különlegesebb hatást érjünk el vele. Én most a télies időjárás miatt a chai teával ízesítettem, de csinálhatunk csokoládés változatot, mandulásat, gyümölcsöset, szerecsendióst, tonkababosat és még hosszan sorolhatnám. 

Így Húsvét tájékén amúgy is hajlamosak vagyunk halmozottan tojást használni (ha lesz időm, akkor jön még az ünnep előtt egy likőr és más tojásos recept is) és a crème brûlée tökéletes választás. Ha nincs karamellizáló pisztolyunk (vagy szakácsfáklyánk, ha úgy tetszik), akkor a grill alatt is karamellizálhatjuk a cukrot, de a tökéletes, hajszálvékony, ropogós karamellréteget a pisztollyal tudjuk elérni. 




Hozzávalók 4 főre:
6 dl tejszín (magas zsírtartalmú)
6 tojás sárgája
3-4 ek. cukor
1 rúd vanília
2-3 ek. chai teakeverék (Én nem keveréket használtam, hanem összedobtam magam itthon, mert szerencsére az összes fűszer megtalálható a polcon. Egészen pontosan: kardamom, csillagánizs, bors, koriander, fahéj, gyömbér, szerecsendió, fekete tea, édeskömény...)
+ cukor a karamellizáláshoz

Elkészítés:
A tejszínt tegyük fel melegedni a teakeverékkel, a vaníliarúd kikapart magjaival és a kikapart vaníliával. Közben a tojások sárgáját verjük habosra a cukorral, majd folyamatos keverés mellett szűrjük hozzá a megízesített tejszínt. 
Ekkor két lehetőségünk van, hogy hogyan készítsük el a desszertjeinket.
1. lehetőség: Állítsunk vízfürdőbe 4 db formát (a víz a formák feléig érjen!), töltsük meg őket a tojásos, fűszeres tejszínnel, majd toljuk 150°-os sütőbe 30-35 percre.
2. lehetőség: A tojásos, fűszeres tejszínt öntsük vissza a forralóedénybe majd folyamatos keverés mellett melegítsük 85°-osra. Ekkor zárjuk el a gázt alatta és öntsük formákba.

Hagyjuk a krémeket szobahőmérsékleten kihűlni, majd tegyük egy éjszakára hűtőbe őket.
A karamellizáláshoz használjunk nagyon-nagyon finomra őrölt cukrot - én nádcukrot szoktam kávédarálóban megőrölni -, egy kis konyhai szita segítségével nagyon vékonyan szórjuk a krémekre, majd karamellizáljuk őket. Hintsük meg újra nagyon vékonyan a cukorral és újra karamellizáljuk. Ezt ismételjük meg még egyszer és utána tálaljuk. (ezt a "lépcsőzetes" módszert a 67 Étterem & Bistro volt ex-séfje, Kiss Gergő mutatta nekem)




2013. március 24., vasárnap

Paradicsomos muffin sajtos bazsalikommorzsával


Amikor sikerül legyártanom több bejegyzésnyi ételfotót, akkor tuti közbejön még valami, ami miatt nincs időm a blogom frissítésére. Szerencsére csupa kellemes dolog, úgyhogy annyira nem nagy baj ez, hiszen ha van fotóm, akkor frissíteni bármikor tudok, amikor van időm és kedvem. 

Nem tudom, hogy ti miként vagytok ezzel, de én eléggé bírom a sós muffinokat, jó kis szaftos tésztával, sajttal.... Ezt a változatot a pizza alla Margherita inspirálta, hiszen a tésztába paradicsompüré és mozzarella kockák kerültek, a tetejére pedig bazsalikomos morzsa. Annyira jól néztek ki, amikor megszórtam az élénkzöld morzsóval sütés előtt. Ez a hő hatására némileg veszített az intenzitásából, de még így is megmaradt a zöld szín. 

Ideális partifalat, pláne, ha mini muffinformában sütjük ki őket és még aranyosak is. Volt már egy hasonló recept a blogon, annak is van aktualitása, hiszen akkor medvehagymával és fetával készítettem. 


Hozzávalók:

  • 10 g cukor (én nádcukrot használtam)
  • 150 g felkockázott mozzarella 
  • 2 ek. olívaolaj
  • 1 tojás
  • 1,5 dl író
  • 2 dl paradicsompürés (passata)
  • 250 g liszt
  • 1 tk. sütőpor
  • 1 tk. szódabikarbóna
 A morzsához: 
  • 30 g vaj 
  • 3 ek. frissen reszelt parmezán 
  • 1 csokor bazsalikom
  • 30 g liszt 
  • 15 g zabpehely


Elkészítés:

  • A tészta nedves és száraz hozzávalóit külön keverjük össze. Ezután a nedves alapanyagokhoz folyamatos keverés mellett adjuk hozzá a száraz alapanyagok keverékét. Töltsük a tésztát muffinformákba.
  • A morzsához késes aprítóval "daráljuk össze" a vajjal a lisztet, a bazsalikomot, a parmezánt és a zabpelyhet. Ezzel a morzsával szórjuk meg a nyers muffinok tetejét, majd toljuk kb. 20 percre 220°-os sütőbe. Hagyjuk kihűlni, hidegen fogyasszuk!




2013. március 13., szerda

Gofri


Gondolom sokan vannak abban a helyzetben, amiben én voltam. Hogy milyenben is? Hát kerestem a tökéletes gofrireceptet. Az érdem nem az enyém, hanem a Szakácsok Könyvéé. Nekünk ez a tökéletes, egyszerűen imádtuk. A tésztát tönkölyfehérlisztből készítettem, valami isteni lett. Ropogós, levegős. Finom. Mellé egy egyszerű sodót készítettem, nem akartam túlbonyolítani a dolgot. Gondolkoztam a gyümölcsszószon is, de azok végül önmagukban, nyersen kerültek rá, hiszen mégiscsak úgy a legfinomabbak. 

Próbáljátok ki, szerintem érdemes! Legközelebbi alkalomra beterveztem egy élesztős fajtát, aztán azután végleg kiderül, hogy melyik lesz a kedvencünk.


Annyira ritkán készül, pedig mennyire kézenfekvő! A tésztát gyorsan össze lehet állítani, kisütni meg bárki ki tudja. Arra figyeljünk, hogy a tészta kb. háromnegyed óra után összeesik, utána már nem fog olyan magasra feljönni a tésztája sütés közben.


Hozzávalók (kb. 6 db-hoz)
125 g liszt, 50 g porcukor (én finomítatlan nádcukrot használtam), 14 g sütőpor, 2 db tojás szétválasztva, 175 g tej, 75 g olvasztott vaj, 1 rúd vanília kikapart magjai

Elkészítés:
A lisztet, cukrot, sütőport keverjük össze. A tejet keverjük el a tojások sárgájával és a vaníliamagokkal, keverjük hozzá az olvasztott vajat, majd adjuk hozzá az egészet a száraz alkotórészekhez és keverjük simára. 
A tojások fehérjét verjük keményre, majd óvatosan forgassuk bele a fenti masszába és süssük ki gofrisütőben.
Tálaljuk gyümölcsökkel és házilag készített vaníliaszósszal.



2013. március 10., vasárnap

Vaníliás paszternákkrémleves


Gondolom elsőre furcsának hangzik, de nem is gondolnánk, hogy milyen jól működik a paszternákkal. Korábban a karfiollevest ízesítettem egy kis frissen kikapart vaníliamaggal és most ennél is eszembe jutott, hogy mi lenne, ha... Nagyon ízlett Daninak is, nekem is, úgyhogy nem fogtam mellé. Amikor főzés közben szagolgattam, szinte nem lehetett eldönteni, hogy zöldség, vagy valami finom, édes krém készül a konyhában, mert annyira intenzív volt a vanília illata. Az íze viszont épp csak annyi, amennyitől pont nem tudtad megállapítani, hogy mi is ez. Izgalmas, sejtelmes lett tőle, megbújt valami titokzatos íz a paszternáké mögött. Na ezt akartam elérni.


Amúgy eléggé nagy krémleves-rajongó vagyok. Gyakorlatilag bármilyen zöldségből megeszem, a legtöbbször önmagával sűrítem. Csak nagyon ritkán rakok bele tejszínt, én annyira nem kívánom az intenzív zöldségíz mellé. Maximum utólag díszítem kicsi tejföllel, tejszínnel stb.


Hozzávalók:
7-8 db paszternák, 1-1,5 l alaplé (én csirkét használtam), 1 fej hagyma, só, bors, 1 rúd vanília kikapart magjai, szerecsendió, olívaolaj, 1 dl száraz fehérbor, + tökmagolaj és pirított tökmag

Elkészítés:
A paszternákot tisztítsuk meg, majd vágjuk nagyjából egyforma vastagságú szeletekre (2-3 mm). 
A hagymát vágjuk finomra, majd kevés olívaolajon pároljuk meg, majd adjuk hozzá a felszeletelt paszternákot és azt is pirítsuk meg. Öntsük fel a borral, várjuk meg míg elpárolog. Ezután öntsük rá az alaplevet, keverjük bele a vanília kikapart magjait, reszeljünk bele szerecsendiót, sózzuk és borsozzuk. Főzzük puhára a paszternákot, majd turmixoljuk össze az egészet. Tálaljuk tökmaggal megszórva, tökmagolajjal meglocsolva. 



2013. március 7., csütörtök

Az ördög eledele némi extrával



Becsületes angol nevén Devil's Food Cake, azaz az ördög eledele torta. Ez önmagában csak a brownieszerű, lágy tésztát jelentené, de én jobban szeretem, ha a csokoládé mellé társul valami gyümölcs is, ezért kapott egy jó adag rózsavizes málnazselét. Na de itt nem ér véget a történet. A málnazselén tonkababos csokoládé ganache és azon pekándió grillázs. Nem egy hétköznapi szett az biztos, de nem is muszáj ennyire teletunkolni mindenfélével. Egy sima málna-, vagy baracklekvárral is tökéletes, sőt mi több, akár magához a "natúr" tésztához egy gombóc fagylaltot is kínálhatunk ízlés szerint. 


A tészta alapreceptje Thomas Keller - Bouchon - Bakery című könyvéből származik. A könyvet végiglapozva azt sem tudtam, hogy mi legyen az első recept, amit kipróbálok, mert tele van jobbnál-jobb édességekkel. Nagyon szép, vaskos könyv, aki bírja a séfet, érdemes megvennie. (egyelőre még csak angol nyelven elérhető)


Azért nálam is ritka eset, hogy ennyire eltúlzok egy-egy tortát, mert többnyire nincs erre időm és amúgy is szeretem az egyszerű süteményeket. Ha valami bonyolultra vágyom, akkor vagy tologatom magam előtt az elkészítését és szinte soha nem lesz belőle semmi, vagy elmegyek valami olyan helyre (pl. étterembe), ahol extra technikákkal és alapanyagokkal készítik a desszerteket. De nekem hókifli-rajongónak ez ritkán jut eszébe.. :)


Bocsánat, hogy ilyen komor, sötét képeket hozok, de nekem ezt "muszáj" volt sötét háttéren fotóznom. Egyszerűen így álmodtam meg a képet.

A tészta érdekessége az, hogy majonéz van benne. Ezt elkészíthetjük könnyedén otthon is, hiszen nem kell hozzá más, mint tojás és olaj. Ezek általában vannak otthon. Már a GoodFoodban is többször láttam, hogy némelyik brownie receptben ez alapvető hozzávaló és olvastam is a kommenteket, hogy semmiképp ne hagyjuk ki belőle, bármennyire is szokatlannak tűnik.

A tésztát süthetjük külön-külön, de akár három részre is vághatjuk, miután teljesen kihűlt.


Hozzávalók a tésztához:
200 g liszt, 60 g keserű kakaó, 5 g szódabikarbóna, 1 g sütőpor, 2 g só, 112 g tojás (kb. 3 mérettől függően), 160 g cukor (eredetileg sokkal több van benne, de én ezt csökkentettem), 2 rúd vanília kikapart magjai, 172 g majonéz, 210 g szobahőmérsékletű víz

Hozzávalók a málnazseléhez:
350 g málna, 100 g cukor, 2 lap zselatin, 1 löttyintésnyi rózsavíz

Hozzávalók a tonkababos csokikrémhez:
2 dl tejszín, 160 g étcsokoládé (legalább 60%-os), tonkabab

Hozzávalók a pekándió grillázshoz:
1 csésze cukor, 2/3 csésze pekándió (lehet sima dió is, csak a pekándiónak lágyabb az íze), vaj


Elkészítés:

A málnazseléhez öntsük egy edénybe a gyümölcsöt, szórjuk rá a cukrot, majd ha szirupossá vált az állaga (kb. 30-40 perc alacsony lángon főzés után) keverjük el benne a beáztatott, kifacsart zselatinlapokat és hagyjuk kihűlni. (szobahőmérsékleten!)

A csokoládékrémhez a tejszínt melegítsük fel, majd ha elkezd habosodni, öntsük rá az apróra tördelt csokoládéra. Keverjük addig, amíg fényes, egynemű csokoládékrémet nem kapunk. Reszeljünk bele 1/3 tonkababot, majd tegyük félre, szobahőmérsékleten kihűlni (pont olyan állagú lesz a krém, hogy kényelmesen kenhessük a tortalapokra).

A grillázshoz karamellizáljuk a cukrot egy tapadásmentes edényben, majd amikor borostyánszínűre vált, öntsük bele a durvára tört pekándiót. Forgassuk át, majd öntsük vajazott fóliára. Ha kihűlt egy húsklopfolóval törjük durvára (semmiképp ne porrá!)

A tésztához keverjük össze egy tálban a lisztet, a kakaót, a szódabikarbónát, a sütőport és a sót. A tojásokat, a cukrot és a vanília kikapart magjait  tegyük egy tálba, majd keverjük (géppel) habosra. Adjuk hozzá a majonézt és ezzel is keverjük el. Mehet hozzá a víz és miután ezzel is egyneműre kevertük adjuk hozzá a száraz hozzávalók keverékét. 
Öntsük a tésztát egy kivajazott formába (18 cm átmérőjű formában sütöttem, így lesz ilyen szép magas), majd tegyük 175°-ra előmelegített sütőbe és süssük addig, amíg a széle megemelkedik és a közepe megszilárdul. (kb. 35 perc).

Hagyjuk a tésztát a formában kihűlni, majd vízszintesen vágjuk három egyforma részre. Tegyünk tortatálra (vagy amin tárolni fogjuk a tortát) egy csokis "piskótalapot", majd kenjük meg málnával. Ha a málna megszilárdult rajta, akkor mehet rá a csokikrém, majd a csokikrémre szórjuk a durvára tört grillázst. Erre helyezzük rá a másik tésztalapot és rétegezzük ugyanígy a töltelékeket. Helyezzük rá a harmadik tésztát. A külsejét díszítsük ízlés szerint. Krémmel semmiképp nem tenném, mert ez már így is elég tömény.