2012. március 31., szombat

Húsvéti dőzsölés a Lakáskultúrában!

Tegnap jelent meg a Lakáskultúra áprilisi száma, ahol sok érdekes írás és gyönyörű fotók - pl. a Ház a lilaakác tövében anyag - ismét három receptet találhattok tőlem. A húsvéti asztalra gondoltam ki egy-egy fogást, akit érdekel, az megtalálja az újságosoknál! :)


A tortán kívül találtok még mézes, fokhagymás, lassan sült báránycombot és egy finom, édes kalácsot is.



2012. március 29., csütörtök

Klasszikus croissant


Amíg az utazásos képeket feldolgozom, van itt még bőven kimaradt ételfotóm és receptem. Ilyen ez a péksüti is. Életem legjobb croissantjáról van szó, minden túlzás nélkül, cseppet sem életem legjobb fotóival, de nem baj, legalább megvan a kontraszt. 

Ez a klasszikus corissant, a szó minden nemes és jó értelmében. Leveles, vajas, isteni! Nem egy diétás süti, de ez akkor, amikor kisült és éreztem az illatát, cseppet sem érdekelt. Igazából a recept alapja még mindig Szakácsok könyve, de az első alkalom óta már nagyon-nagyon sokat változtattam rajta, leginkább az elkészítésen, pihentetéseken... nekem így még lazább és levegősebb lett a tésztája.

Ismét egy sok időt igénylő péksüti, de a húsvéti hosszú hétvégén talán be lehet tervezni és nagyon-nagyon finom reggeli lehet belőle egy szelet jóféle sonkával, tojással.... :)


Hozzávalók: 

  • 600 g rétesliszt (mindenképpen, mert a sima liszttel teljesen más állagot kapunk!)
  • 15 g tejpor
  • 35 g olvasztott vaj
  • 25 g friss élesztő
  • 250 ml langyos víz
  • 1 tk. só
  • 75 g porcukor
  • 300 g hideg vaj 

+ tojás a kenéshez

Elkészítés:

  • Az élesztőt morzsoljuk a langyos vízbe, keverjük el. 
  • A lisztet szitáljuk egy tálba, majd adjuk hozzá a tejport, a porcukrot, a sót, az olvasztott vajat és az élesztős vizet. Keverjük össze, dagasszunk belőle selymes, az edénytől és a kéztől tökéletesen elváló tésztát. Takarjuk le és meleg helyen kelesszük a duplájára. A megkelt tésztát dagasszuk át, majd tegyük tálba, fóliával fedjük le és rakjuk a hűtőbe bő 1 órára. 
  • A tésztát nyújtsuk ki háromszor olyan hosszúra mint szélesre. Fogjuk a hideg vaj felét és fedjük be vele a tészta kétharmadát. Hajtogassuk úgy, a tésztát, hogy először a vajazatlan harmadot hajtjuk a vajasra, majd erre az utolsó harmadot. Csomagoljuk fóliába, majd tegyük a fagyasztóba 30 percre, ezután fél órára a hűtőbe.
  • Nyújtsuk ki ismét a tésztát háromszor olyan hosszúra, mint szélesre, majd simítsuk a tészta kétharmadára a maradék vajat és ismételjük meg a hajtogatást. Csomagoljuk fóliába, tegyük fél órára a fagyasztóba, majd tegyük egy éjszakára a hűtőbe.
  • Vágjuk ketté a tésztát, majd nyújtsuk ki őket kb. 5 mm vastagságúra és vágjuk egyenlő szárú háromszögekre, majd szorosan tekerjük fel őket kifli formájúra. Tegyük a croissantokat sütőpapírral bélelt tepsibe, kenjük le felvert tojással és hagyjuk meleg helyen a duplájára kelni őket. Ha megkeltek, toljuk a kifliket 200°-ra előmelegített sütőbe 20-22 percre.


Majd elfelejtettem megemlíteni, hogy a gasztro.blog.hu oldal sajnálatos módon, hosszú-hosszú idő után megszűnt működni. Ez egy olyan oldal volt, amely összegyűjtötte a magyar gasztroblogokat és azok bejegyzéseiből egy-egy bekezdést, fotót rakott ki a nyitóoldra. Amennyiben az olvasót érdekelte az írás, egy kattintással továbbjuthatot az eredeti oldalra, ahol a teljes tartalmat elérhette. Azonban nem kell búsulni, máris létrejött egy új oldal, amit itt találtok.

Magyar gasztroblogok gyűjtőhelye

2012. március 25., vasárnap

Rákos-citromos spaghetti rucolával


Talán említettem már régebben, hogy a rák és a rucola a kedvenc párosításaim közé tartozik, ugyanis a rák húsának édességét annyira, de annyira jól kiegészíti a rucola fűszeres csípőssége, hogy az egy csoda. Legalábbis nekem. Ezt a tésztát is simán össze lehet dobni negyed óra alatt és garantáltan nagy sikere lesz (már ha olyan embernek készítjük, aki szereti a tengeri herkentyűket, vagy éppen nyitott arra, hogy megszeresse őket). Rohanós hétköznapok tökéletes ebédje, mert szinte tényleg csak össze kell dobálni a hozzávalókat és mégis nagyot alkothatunk. Csak az alapanyagok kombinálásán múlik, hogy milyen jellegű lesz az ételünk. Az extra üdeséget a frissen reszelt citromhéj adja, ez tényleg megkoronázza a tésztát.


Szeretjük a tésztákat? Szeretjük a tésztákat! :)
Három hete készítettem egy fotózós délelőttön egy kedves barátnőmnek. 

A következő már igazi spanyolos bejegyzés lesz, útibeszámolóval, egy "nagy" tapasos bejegyzéssel és még sok-sok érdekességgel. Remélem tetszeni fog nektek!


Hozzávalók 2 főre:
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • 20 db garnéla
  • 2 marék rucola
  • 250 g spaghetti
  • olívaolaj
  • bors
  • 1 citrom reszelt héja

Elkészítés:
  • A tésztát főzzük meg, közben kevés olívaolajon pirítsuk meg a finomra vágott fokhagymát, dobjuk hozzá a megtisztított rákfarkakat. Ha nyers rákkal dolgozunk, akkor 7-8 perc alatt süssük meg őket, ha előfőzöttel, akkor csak 1-2 percig pirítsuk.
  • A tésztát merjük egyből a fokhagymás rákhoz a serpenyőbe, reszeljük rá a citrom héját, dobjuk bele a rucolát, sózzuk, borsozzuk és forgassuk össze. ha nagyon száraz, adjunk hozzá néhány kanálnyit a tészta főzővizéből.



RECIPE IN ENGLISH:

Ingredients for 2:
2-3 cloves of garlic
20 shrimps
2 handfuls of rucola
250g spaghetti
olive oil
salt
pepper
grated zest of a lemon

Preparation:

Cook the pasta al dente, while frying the chopped garlic on the olive oil, before adding the raw (cleaned) shrimps to it, which will need to be fried for another 7-8 minutes.
When the pasta is ready, add it directly to the now fried shrimps and garlic in the pan, then grate the lemon's zest onto the mix, add the rucola, season with salt and pepper before mixing them up. If the result is too dry, just add a few spoonfuls of the hot water you in which you prepared the pasta.



2012. március 23., péntek

Vajon hol vagyok?







Bár szerintem nem nehéz kitalálni... Hamarosan jövök egy nagyon részletes, nagyon sok fotóval színesített beszámolóval. Majd otthonról.... :)

2012. március 16., péntek

Levendulás-citromos macaron


Úgy gondoltam, hogy illene már idén a Macaron-napra (március 20.) nekem is egy macaronnal készülnöm... Régen elég gyakran készítettem, de mostanság ritkán van időm rá, márpedig ahhoz, hogy macaront készítsek két dolog szükséges: idő (bár bizonyos rutin után nem igényel több törődést mint bármilyen sütemény) és türelem. Ha nincs időm, türelmem sincs, tehát ezek egyenesen arányulnak egymáshoz. 


Régóta szerettem volna lila színű macaront. Gondoltam rá, hogy készítek egy feketeáfonya redukciót, amivel beszínezhetem szépen a "habcsókokat", de lusta voltam és szégyen, nem szégyen a lila ételfestékhez nyúltam. Mentségemre legyen, hogy egy fogpiszkálónyit használtam belőle, tehát nagyon-nagyon minimális mennyiséget. Amúgy márkája szerint Wilton és elég szép színe lett, sikerült pont azt a halvány lila árnyalatot elértem, amit a levendulás macaronhoz elképzeltem. Az ízesítést is pont eltaláltam, kellemesen levendulás lett és cseppet sem olyan, mintha szappant nyalogatnék. A citrom meg nagyon jól harmonizál a levendulával, így tökéletes választás volt hozzá krém gyanánt a meyer citromból készült lemon curd.




Ha már francia desszert, akkor legyen Provence-i az ízesítése és a fotó stílusa is. Remélem sikerült.


Hozzávalók kb. 30 db macaronhoz:
  • 100 g porcukor
  • 100 g hántolt mandula
  • 40-40 g tojásfehérje
  • 25 g cukor
  • 35 g víz
  • 100 g cukor
  • 1 kk. szárított levendulavirág
  • 1 késhegynyi lila ételszínezék (én Wilton gélt használtam)
  • lemon curd


Elkészítés:
  • A 100 g cukorból és a vízből főzzünk szirupot, melegítsük 110°-ra.
  • Közben verjünk kemény habbá 40 g tojásfehérjét 25 g cukorral.
  • Folyamatos keverés mellett csurgassuk hozzá a szirupot, adjuk hozzá a színezéket és verjük addig, amíg kihűl.
  • A mandulát őröljük meg a levendulával együtt, majd keverjük össze a porcukorral, illetve a másik 40 g tojásfehérjével, majd óvatosan forgassuk bele a tojáshabba.
  • Töltsük a masszát simacsövű habzsákba, majd nyomjunk sütőpapírral bélelt tepsibe 3 cm átmérőjű köröket belőle.
  • Toljuk 150°-ra előmelegített sütőbe 13-14 percre.
  • Ha kihűltek a habcsókok, szedjük le a sütőpapírról és töltsük meg a citromkrémmel.

2012. március 13., kedd

Pikáns sütőtökkrémleves


Az a helyzet, hogy a sütőtökszezon igencsak lecsengett (bár még aranyárban lehet kapni néhol), de felteszem a receptet, mert el fogom felejteni, hogy miként készült... Maximum majd jövőre készíti el az, aki rákeres nálam a sütőtökre. Nem gondoltam volna, hogy ebben a szezonban ilyen sokszor és ilyen sok formában fog a tök az asztalra kerülni (Dani meg csak hümmög nagyokat, hogy mi a fenének kell ezt erőltetni...), de elhatároztam, hogyha én meg tudtam szeretni, akkor addig küzdök, amíg Dani is megszereti. Aztán vagy sikerül, vagy nem. A fagyit és a pohárkrémet megette, de a levesre már húzta a száját. Ki érti ezt?! :)


Most igyekszem kicsit felpörgetni a blogom, mert ha beindul a fotózási szezon (hó végétől nagyon), akkor - bár főzni fogok - megint ritkán fogok frissíteni... de talán tudom majd tartani legalább a heti egyet. Jön majd még sok-sok érdekesség, remélhetőleg egy több részes utazásos beszámolás...  a többi még a jövő titka.

Hozzávalók:
  • 500 g hámozott, pucolt sütőtök
  • 1 l húsleves
  • 1 kis fej lilahagyma
  • 5-6 dkg szalonna
  • 3-4 cm friss gyömbér
  • frissen őrölt bors
  • 1 kk. frissen őrölt koriandermag
  • 1 kk. frissen őrölt római kömény
  • 1 kk. frissen őrölt fahéj
  • frissen reszelt szerecsendió
  • chili ízlés szerint
  • tökmagolaj
  • pirított tökmag
  • 3-4 ág kakukkfű
  • olívaolaj
  • kb. 1 dl száraz fehérbor

Elkészítés:
  • A szalonnát vágjuk apróra, majd kevés olívaolajon süssük zsírjára. Dobjuk hozzá a hagymát, reszeljük bele a gyömbért, szórjuk meg finomra vágott chilivel és pároljuk meg.
  • A sütőtököt kockázzuk fel, majd adjuk a szalonnás keverékhez. Pirítsuk kicsit, majd öntsük fel a borral, majd a húslevessel. Fűszerezzük sóval, borssal, korianderrel, szerecsendióval, fahéjjal, római köménnyel, kakukkfűvel.
  • Főzzük puhára a tököt, majd turmixoljuk simára az egészet. Ha szükséges, akkor hígíthatjuk még húslevessel.
  • Szedjük tányérba a levest, szórjuk meg pirított tökmaggal és locsoljuk meg tökmagolajjal. Kínáljunk mellé  pirítóst.
Más... mostanában többen is kérték, hogy tegyek a cicáról fel képet, legutóbb pedig olyan kérés is érkezett, hogy magunkról... :) Hát jó!  A hétvégén pont készült rólunk fotó, mert Alcsútdobozon kirándultunk :)




Cicáról is van egy elég friss kép:


Szalonnás-zöldborsós spaghetti


Ez a spaghetti ezer éve, még karácsony előtt készült jóval, de eddig nem került fel a blogra (van ez így még jó pár ételfotóval és recepttel), pedig nagyon is van itt helye, ráadásul Daninak nagy kedvence volt és szerintem sok pasinak is bejönne. Ez amolyan pasis tészta. Szalonnás, csípős... :)
A tésztafélék örök életmentők tudnak lenni a rohanós hétköznapokon, hiszen 10 perc alatt ki tudnak rántani a slamasztikából és mindemellett annyira, de annyira változatosan lehet őket készíteni, hogy az elmondhatatlan. Szerintem nem létezik olyan ember, aki ne tudna egy ilyen egyszerű ételt összedobni, ráadásul utána sorra zsebelheti be érte a dicsérő szavakat. Én is kaptam párat ezekből, miután Dani orra elé toltam a munkából hazaérve.


Hozzávalók 2 főre:
  • 250 g spaghetti
  • 80 g császárszalonna
  • 3 ek. zöldborsó (mirelit, vagy friss)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • chili ízlés szerint
  • 1/2 citrom héja
  • olívaolaj
  • bors
  • parmezán


Elkészítés:
  • A tésztához tegyük fel a vizet forrni.
  • A szalonnát vágjuk kis darabokra, majd kevés olívaolajon süssük zsírjára egy serpenyőben, közben dobjuk mellé a finomra vágott fokhagymát és chilit. Ha a hagyma is megpirult, zárjuk el alatta a gázt.
  • A borsót lobogó vízben főzzük pár percig, majd öntsük a szalonnához, szedjük hozzá a kifőtt tésztát, reszeljük rá a citrom héját, forgassuk össze és parmezánnal megszórva kínáljuk.


Ha a tésztánk túl száraz lenne, szedjünk hozzá pár evőkanálnyit a tészta főzővizéből.

2012. március 12., hétfő

Borkonyha


Történt múlt kedden ugyanis, hogy Danival együtt mentünk Budapestre és a kötelező programok után úgy döntöttünk, hogy ebédeljünk már egy jót. Mivel én korábban már voltam a Borkonyhában - és nagyon tetszett -, úgy gondoltam, hogy Daninak is meg kéne kóstolnia Sárközi Ákos (séf) alkotásait. Az étterem vidékről, vonattal/busszal érkezők számára is tökéletes elhelyezkedésű, hiszen teljesen a belvárosban, az V. kerületi Sas utcában található. Ez nekünk ugye nagyon kedvező, mert mi tömegközlekedők vagyunk (egyelőre). 


Első blikkre (na másodikra is) azt gondolná az ember, hogy "ááá, ez túl elegáns, ide nem kéne bemenni egy egyszerű utcai ruházatban", de aztán valahogy szempillantás alatt megváltozik ez az érzés, mert külcsín ellenére egy nagyon is barátságos, fiatalos, oldott hangulatú helyen találjuk magunkat. Ez első sorban kapásból a felszolgálóknak köszönhető, akik olyan közvetlenül és pozitívan állnak a vendégekhez, ahogy azt egy étteremben várná az ember. Nem mondhatnám, hogy messziről virít rólunk az elegancia, mert NEM, sőt a legtöbbször nagyon durva előítéletekbe futunk bele, de szerencsére itt nem volt erre példa (Dani raszta, én szélescombú fruska), ami nagyon jól esik azért... Ja, nem mellesleg az étterem igen nagy becsben tartott, hiszen 14 pontot kapott a Gault Millau-tól, amely vendéglátós berkekben igen nagy elismerés.

Előétel: Töltött burgonya szardellával

Az aktuális kínálatból választottunk (bocsánat, de nem biztos, hogy pontosan jegyeztem meg az ételek nevét), ami bőséges, így az étlapot eleinte ki sem nyitottuk. A férjem elhappolta előlem a tengeri halas fogásokat, így én mást választottam. (mert ugyebár mindig, direkt mást eszünk). 

Előétel gyanánt Dani töltött burgonyát evett szardellával, én zellerkrémlevest julienne-re vágott cukorborsóval és zellerhabbal. Sok mondanivalóm nincsen, nem akarok én itt textúrákról és ízharmóniákról költeményeket írni, mert ilyen szinten nem értek hozzá, viszont ahhoz  igen, hogy tökéletes volt, a tálalás nagyon szép, az íz szintén nagyon jól eltalálva.

Tengeri hal (na ezt nem jegyeztem meg, hogy pontosan milyen, de valami mélytengeri ragadozó kőhal/sziklahal, vagy tudomisén...) és rózsaszínre sütött kacsamell céklával

Főétel témában Dani ismét a jó öreg tengeri halhoz nyúlt (mi máshoz?) és pedig kacsamellet választottam, mert a múltkor annyira csorgott a nyálam rá, amikor Kriszti ezt rendelt. Meg amúgy is. Imádom a rózsaszínre sütött kacsamellet. Dani ételéről nem tudok nyilatkozni, de talán annyi elég, hogy nagyon gyorsan és teljesen elfogyott. Az én húsom tökéletes külsőre és belsőre egyaránt, a köret szintúgy, nem is fűznék hozzá többet.

A desszert a múltkori alkalommal nálam kimaradt (nem is értem, hogy történhetett meg, mert én komolyan desszertfüggő vagyok és el sem tudok képzelni egy éttermi ebédet/vacsorát egy édes utófogás nélkül), de most ez nem ismétlődhetett meg. Sokat agyaltam rajta, melyiket legyen az, végül az aktuálisak közül választottam a csokiszuflét meggysorbet-val. Érdekes, hogy én tulajdonképpen nem vagyok olyan hatalmas csokoládérajongó, szeretem-szeretem, de ezerszer inkább választok gyümölcsös édességeket, mint csokoládést. Erre viszont most jól rácáfoltam, de azért itt is jelen volt a gyümölcs egy meggysorbet formájában. A csoki tömény édes keserűségét annyira, de annyira jól kiegészítette a meggy fanyar savanyúsága, hogy ennél jobban nem is választhattam volna. Dani viszont az étlapról választott ezen témában: rebarbarás krémest. Bár óriási késztetést éreztem rá, hogy belekanalazzak a süteményébe, maradtam rendes és jól nevelt, nem tettem meg, így sajnálatos módon erről sem tudok nyilatkozni. Viszont ami biztos - legalábbis számomra -, hogy nagyon szép volt. :)

Rebarbarás krémes

Csokoládé soufflé meggysorbet-val

 Összességében: Mindenféle szempontból ajánlani tudom a helyet! Mi még biztos  megyünk! :)


2012. március 10., szombat

Fahéjas-mazsolás csiga


Szóval volt az elmúlt hetekben (vagyis kb. 2-3 héttel ezelőtt) egy időszakom, amikor akarva-akaratlan croissant tésztát gyártottam, mert ki akartam próbálni belőle több mindent. Ez a tészta napokig várt a fagyasztóban felhasználásra, mire arra jutottam, hogy fahéjas lesz és kész. (ezt azért "mondom" így, mert Dani nem igazán van oda a fahéjért én viszont rajongok érte, pláne a ceyloniért... talán nem is sejti, hogy milyen sok mindenbe belerakom...) A pizzás csiga bejegyzésnél írtam, hogy ez az egyik kedvenc kelt tészta receptem, péksüteményeknél - aki szereti a levelest - tuti befutó. Csak az idő... kell hozzá egy szabad szombat délelőtt, délután, vasárnap, hogy az ember elkészüljön vele. Viszont ha egyszer rászántuk magunkat, akkor biztos, hogy előbb-utóbb megint rá fogjuk. 

A recept ismét a Szakácsok könyve alapján.


Hozzávalók:

  • 600 g rétesliszt
  • 15 g tejpor
  • 35 g olvasztott vaj
  • 15 g friss élesztő
  • 2,5 dl langyos víz
  • 1 tk. só
  • 75 g porcukor
  • 320 g hideg vaj
Töltelék:
  • 2. ek vaj (olvasszuk meg)
  • 4-5 ek. nádcukor
  • fahéj és mazsola ízlés szerint

  • Az élesztőt morzsoljuk a langyos vízbe, keverjük el.
  • A lisztet szitáljuk egy tálba, majd adjuk hozzá a tejport, a porcukrot, a sót, az olvasztott vajat és az élesztős vizet. Keverjük össze, dagasszunk belőle selymes, az edénytől és a kéztől tökéletesen elváló tésztát. Takarjuk le és meleg helyen kelesszük a duplájára. 
  • A megkelt tésztát dagasszuk át, majd tegyük tálba, fóliával fedjük le és rakjuk a hűtőbe bő 1 órára. 
  • A tésztát nyújtsuk ki háromszor olyan hosszúra mint szélesre. Fogjuk a hideg vaj felét és fedjük be vele a tészta kétharmadát. 
  • Hajtogassuk úgy, a tésztát, hogy először a vajazatlan harmadot hajtjuk a vajasra, majd erre az utolsó harmadot. Csomagoljuk fóliába, majd tegyük a fagyasztóba 30 percre, ezután 1 órára a hűtőbe. 
  • Nyújtsuk ki ismét a tésztát háromszor olyan hosszúra, mint szélesre, majd simítsuk a tészta kétharmadára a maradék vajat és ismételjük meg a hajtogatást. Csomagoljuk fóliába, tegyük fél órára a fagyasztóba, majd egy órára a hűtőbe. (Ezután egyből fel is használhatjuk a tésztát, de én ennél a pontnál hagytam egy éjszakára a hűtőben)
  • Vágjuk ketté a tésztát, majd nyújtsuk ki őket kb. 5 mm vastagságúra. Kenjük meg a felületüket olvasztott vajjal, szórjuk meg a fahéjjal elkevert nádcukorral és mazsolával. Tekerjük fel egyenként a kinyújtott, tésztákat, majd vágjunk belőle 2 cm széles szeleteket. Helyezzük a csigákat sütőpapírral bélelt tepsibe és hagyjuk kb. egy órát a szobahőmérsékleten.
  • Toljuk 200°-ra előmelegített sütőbe 20 percre a csigákat.
Egy jó pohár tejjel ideális (és ultraegészségtelen) reggeli. :)



2012. március 8., csütörtök

Egészben sült csirke


Mondjuk a vasárnapi asztalra. Ugye milyen szép? Régen meg voltam győződve arról (mondjuk olyan 15-16 éves koromban), hogy én csirkemellfilén kívül semmiféle hús elkészítésére nem leszek képes és hajlandó a jövőben. Aztán másképp alakult. Manapság már gyakorlatilag mindenféle húst megeszek (néhány kivétellel), bőven elvonatkoztattam a mellfilétől. Egészben sült csirke viszont eddigi konyhai pályafutásom alatt, ezzel az alkalommal együtt csak kétszer szerepelt a menüben itthon. Nem is tudom miért, hiszen a jól elkészített csirke nagyon is ízletes tud lenni. 

Ezt az ebédet nem bonyolítottam túl. A csirkén kívül sót, borsot, kakukkfüvet és vajat használtam, köretnek pedig olívaolajjal meglocsolt, egyszerű salátát kínáltam mellé. Nagyon finom volt, az elmúlt időszak egyik kedvence.


Tudom, mostanság eléggé elhanyagolom a blogot, pedig van ám sok-sok receptem és fotóm talonban, de valahogy írni már nem feltételnül van kedvem. Mire lennétek leginkább kíváncsiak? Van pl. klasszikus házi levelestésztából készült croissant-om, vörösáfonyás marharagum répapürével, rákos-citromos spaghetti, mazsolás-fahéjas csiguszok stb.

Hozzávalók:
  • 1 db kb. 1 kg-os egész csirke
  • bors
  • 5+2 dkg vaj
  • 4-5 ág kakukkfű

Elkészítés:
  • A csirkét mossuk meg, majd papírtörlővel töröljük szárazra.
  • Sózzuk be alaposan kívül belül, majd kötözzük a szárnyakat és a combokat a testhez, a cérnát a csirkék lábának a végénél megcsomózva.
  • Tegyük egy hőálló sütőtálba, öntsünk alá kb. 1 dl vizet (vagy fehérbort).
  • Őröljünk rá frissen borsot, majd kockázzuk a csirkére az 5 dkg vajat és toljuk 200°-ra előmelegített sütőbe kb. 60 percre.
  • Olvasszuk fel a 2 dkg vajat, tépkedjük bele a kakukkfű leveleit, zsenge ágait, majd a csirke elkészülte előtt 10 perccel locsoljuk rá.
  • Tálaljuk könnyű, vegyes salátával.



2012. március 1., csütörtök

Az úgynevezett "pizzás" csiga


Teljesen bele vagyok szerelmesedve az élesztős levelestésztába, készült belőle pan au chocolat, fahéjas-mazsolás csiga, croissant és ez a pizzás csiga is. Most egy darabig nem szabad ilyen tésztát készítenem, mert szörnyen veszélyes, túlságosan jól fogy. Mindig a Szakácsok könyve receptjét használtam, aztán elkezdtem "játszani" egy kicsit a pihentetési, kelesztési és hűtési periódusokkal. Esténként megkelesztettem a tésztát, majd hajtogattam-pihentettem-hajtogattam és végül egy éjszakára, fóliába csomagolva a hűtőben hagytam, így hidegen kelt a tészta. Másnap csak kinyújtottam, majd hagytam szobahőmérsékleten kb. egy órát és 20 perc alatt megsütöttem. Naggyon jó! Aki szereti a péksüteményeket, az nagyon rá tud szokni. Habár hülyeséget beszélek... szerencsére nehéz rászokni, mert hosszadalmas az elkészítése és csak ritkán szánja rá magát az ember.


Régebben kóstoltam ilyen pizzás csigának nevezett borzadályokat, de én azokat sosem szerettem, sose tudták megszerettetni velem a pékségek. Se a töltelék, se a tészta nem volt jó, viszont ez! Na ez tényleg nagyon finom. Nagyon jó lehet házibulikba is, vagy csak úgy hétvégére. Nem raktam bele semmi mást, mint passatat (paradicsompürét), kevéske oreganot és sajtot. Úúúú, ahogy rásül és megpirul a sajt a tésztán... Próbáljátok ki, ha van rá egy kis időtök!


Hozzávalók:

  • 600 g rétesliszt
  • 15 g tejpor
  • 35 g olvasztott vaj
  • 15 g friss élesztő
  • 2,5 dl langyos víz
  • 1 tk. só
  • 75 g porcukor
  • 320 g hideg vaj
  • 4 ek. paradicsompüré
  • szárított oregano
  • reszelt sajt (valami keményebb fajtából)



Elkészítés:

  • Az élesztőt morzsoljuk a langyos vízbe, keverjük el.
  • A lisztet szitáljuk egy tálba, majd adjuk hozzá a tejport, a porcukrot, a sót, az olvasztott vajat és az élesztős vizet. Keverjük össze, dagasszunk belőle selymes, az edénytől és a kéztől tökéletesen elváló tésztát. Takarjuk le és meleg helyen kelesszük a duplájára. 
  • A megkelt tésztát dagasszuk át, majd tegyük tálba, fóliával fedjük le és rakjuk a hűtőbe bő 1 órára. 
  • A tésztát nyújtsuk ki háromszor olyan hosszúra mint szélesre. Fogjuk a hideg vaj felét és fedjük be vele a tészta kétharmadát. 
  • Hajtogassuk úgy, a tésztát, hogy először a vajazatlan harmadot hajtjuk a vajasra, majd erre az utolsó harmadot. Csomagoljuk fóliába, majd tegyük a fagyasztóba 30 percre, ezután 1 órára a hűtőbe. 
  • Nyújtsuk ki ismét a tésztát háromszor olyan hosszúra, mint szélesre, majd simítsuk a tészta kétharmadára a maradék vajat és ismételjük meg a hajtogatást. Csomagoljuk fóliába, tegyük fél órára a fagyasztóba, majd egy órára a hűtőbe. (Ezután egyből fel is használhatjuk a tésztát, de én ennél a pontnál hagytam egy éjszakára a hűtőben)
  • Vágjuk ketté a tésztát, majd nyújtsuk ki őket kb. 5 mm vastagságúra. Kenjük meg a felületüket paradicsompürével, szórjuk meg kevés szárított oreganoval és ízlés szerinti mennyiségű reszelt sajttal. Tekerjük fel egyenként a kinyújtott, tésztákat, majd vágjunk belőle 2 cm széles szeleteket. Helyezzük a csigákat sütőpapírral bélelt tepsibe és hagyjuk kb. egy órát a szobahőmérsékleten.
  • Toljuk 200°-ra előmelegített sütőbe 20 percre a csigákat.