2011. június 29., szerda

Sárgadinnye, rucola és a sonka szerelmi háromszöge


VKF! pályaműveket a héten kérném közzé tenni!

A sárgadinnye és a sonka klasszikus párosítás. Miért ne illene hozzá a rucola és az olívaolaj is? Egy könnyű salátát dobtam belőle össze, amelynek a leírása megint csak nem mondható receptnek, inkább csak egy ötletnek. Olaszországban az étlapokon gyakran látni az 'antipasti' alatt a prosciutto e melone feliratot. Őszintén szólva én nem nagyon vagyok oda a sárgadinnyéért, egy időben még az illatától (vagyis én kimondottan szagnak éreztem) is rosszul voltam. Most sem rajongok érte, egy évben szerintem max 1-2 alkalommal enném meg, de a sonkával tényleg jó barátok.


Próbálkoztam én már a sonkát más gyümölcsökkel is párosítani, tavaly például bruschettát készítettem őszibarackkal és sonkával. Nagyon finom volt. Nem is írok többet, mert épp áll a festék a hajamon aztán retusálok, mint a gép... :)


Hozzávalók 2 főre:
  • 1 kisebb sárgadinnye
  • 2-3 marék rucola
  • olívaolaj
  • 6-7 szelet szárított sonka
  • bors
  • pecorino


Elkészítés:
  • A dinnyét vágjuk cikkekre, szabadítsuk meg a héjától és a magjaitól. (akár dinnyevájót is használhatunk és akkor aranyos kis dinnyegömbök lesznek a salátában).
  • Dobjuk egy tálba a megmosott rucolát, adjuk hozzá a dinnyét, sózzuk, borsozzuk, hajtogassuk szépen bele a sonkaszeleteket, locsoljuk meg olívaolajjal és szórjunk a tetejére pecorino sajtot.



2011. június 28., kedd

Juharszirupos rosé kacsamell bébisalátákkal


Lassan egy hete nem került fel új recept a blogra, pedig van miből válogatni... bár a héten még az érdemi főzésre nem jutott időm (valószínűleg nem is fog), azért mindig eszünk valamit, de lefotózni már nincs időm, mert nem akarom most ilyenek miatt félbehagyni a retusálási folyamatot. Jelenleg 4 esküvős sorozat "van a nyakamon" és minden hétvégén jön hozzá az újabb... :) Nagyon élvezem ezt a pörgést, de azért rendesen le is szívja az energiám. 

Még egy fontos, de nem ehhez a témához, viszont a bloghoz kapcsolódó dolog! Június 30-ig lehet a VKF! pályaműveket bemutatni a blogotokon, majd elküldeni a linket a megadott e-mail címre (2-3 nap csúszás még belefér). További részletek itt.

Bár annyira nem vagyok nagy húsevő a nyáron, jobban szeretem a friss zöldséges, gyümölcsös fogásokat, azért néha becsúszik ilyesmi is. Az utóbbi időben nagy rajongója lettem a juharszirupnak, gyakorlatilag - enyhe túlzással - mindenhez el tudom képzelni az ízét.


A fene sem gondolta volna, hogy ennyire megszeretem majd újra a kacsamellet. Igen, újra, ugyanis én régen rengeteg kacsát ettem a mamánál, imádtam, de aztán olyan 16 éves koromra nagyon meguntam. Nem is ettem meg jó sokáig (te atya világ belegondolni is durva, hogy 10 évig.... és ebben nem is az a kemény, hogy ennyi ideig nem ettem, hanem hogy ennyi idő eltelt!), aztán úgy hozta az élet, hogy megkóstoltam a rózsaszínre sült változatot.... azóta rajongok érte.

Hozzávalók 2 főre:

  • 1 db kacsamell (egyenként kb. 300-350 g-os, hím kacsamell)
  • 3-4 ek. juharszirup
  • bors

Elkészítés:

  • A húst mossuk meg, ha szükséges akkor tokozzuk ki és a hájas oldalát egy nagyon éles késsel irdaljuk be, ügyelve arra, hogy a húsba ne érjen a kés pengéje.
  • Hevítsünk fel egy serpenyőt (legyen magasabb falú, nehogy a kacsából kisülő zsír belobbanjon), majd süssük a kacsa hájas oldalát 5-6 percig, fordítsuk meg és a másik oldalát 2-3 percig.
  • Tegyük egy hőálló tálba a bőrével felfelé, kenjük le jó alaposan juharsziruppal, sózzuk és borsozzuk, majd toljuk 80°-ra előmelegített sütőbe 20 percre. Közben 2-3-szor kenjük még meg juharsziruppal.
  • A húst vegyük ki a sütőből, takarjuk le fóliával és hagyjuk 5-10 percig állni, majd ezután szeleteljük fel vékonyan. Köretnek vegyes bébisalátákat kínáljunk hozzá (vagy amihez épp kedvünk van)

2011. június 22., szerda

Megalomániás joghurtos málnatorta


Először is! Ne feledjétek! Még 5 nap és meg lehet kezdeni a VKF! pályaművek közzétételét! Részletek itt!

Gondolom ezt már sokan vártátok... Legalábbis azok közül biztosan, akik követik a facebook oldalt is. Apropó! A facebook-on játékot hirdettem, ugyanis elérte a "rajongóim" száma a bűvös 1000-et. Itt olvashattok a játékról bővebben, röviden csak annyit, hogy kétféle nyeremény is van.... :)

Ez a málnatorta volt nálam eddig a nyár slágere. Nem mintha, akkora extra lenne összetételében, de azért kinézetre és ízre mindenképpen csillagos ötös. Szerintem nyári bulikra is tökéletes, biztos mindenkit ledöbbent majd a külcsín és elkápráztat az íz. És ezt még lehet fokozni... eredetileg 7 piskótát szerettem volna sütni, de csak 10 tojásom volt itthon, így lekorlátozódtam.



Nagy szerencsém van, mert a málnát egyenesen a fotókon található bokrokról szedtem, így tutira finomak és frissek voltak. 

Néha van úgy, hogy meglátok egy ételfotót és olyan nagy hatással van rám, hogy azonnal futok alkotni a konyhába. Így volt ez most is, amikor a GourmetTravelleren nézelődtem. A receptet már el sem olvastam, rám maga a torta kinézete volt hatással. Megnéztem, hogy milyen alapanyagok vannak itthon és mi az, amit fel tudok használni hozzá. A málna egyértelmű volt és pikkpakk összeállt a többi hozzávaló sora is. 

Direkt vékony piskótákat sütöttem, hogy a krém és a tészta ideális arányban tudjon jelen lenni a tortában. Ezt tökéletesen sikerült eltalálnom. A tortalapok is szaftosabbak lettek a megszokottnál, ugyanis olvasztott csokoládét kevertem az alapmasszához, nem kakaóport.



Brutálisan finom lett. A krém kellemesen savanykás a joghurttól, citromhéjtól és málnától, a tészta nagyon picit kesernyés az étcsokoládétól. Ízvilágában nagyon is friss, üde kis torta ez. Szépen lehet szeletelni, nem csúszik szét. 18 cm-es tortaformában készítettem, így nem is ehetetlen adag.



málna, málna, málnaaaa... 

Hozzávalók: (a képen látható szintmennyiséghez és mérethez írom a receptet)
A piskótához:
  • 10 db tojás
  • 5 ek. finomliszt
  • 5 ek. rétesliszt
  • 10 dkg olvasztott étcsokoládé
  • 10 ek. cukor

A krémhez:
  • 375 g görög joghurt (ha ilyenhez nem jutunk hozzá, akkor sűrű szövésű textilen át csöpögtessük ki belőle a savót)
  • 250 g mascarpone (egyéb krémsajt)
  • 3 ek. porcukor
  • 1 citrom lereszelt héja
  • 1 ek. vaníliakivonat
  • 1/2 cs. por alapú zselatin (én oetker zselatin fix-et használtam)
  • friss málna

A díszítéshez:
  • friss málna
  • porcukor

+ mivel nekem volt itthon áfonyám, azt is szórtam a rétegek közé, de a málnán volt a hangsúly



Elkészítés:
  • 2 tojás fehérjét verjük egy csipet sóval kemény habbá. 
  • A 2 tojás sárgáját keverjük habosra 2 evőkanál cukorral. Adjunk hozzá 1 evőkanál finom- és 1 evőkanál réteslisztet, 1 evőkanál olvasztott csokoládét és keverjük el alaposan az egészet, majd óvatosan forgassuk össze a habbal.
  • Öntsük a masszát kivajazott tortaformába (18 cm) és 10-12 perc alatt süssük meg. Ezt a folyamatot játsszuk el még négyszer!
  • A krémhez keverjük krémesre a mascarponet a porcukorral, joghurrtal, vaníliakivonattal és a reszelt citromhéjjal, majd szórjuk bele a zselatinport és alaposan keverjük össze.
  • Ha a tortalapok kihűltek, töltsük meg őket a krémmel, minden réteg krémre és a torta tetejére szórjunk friss málnát. Hintsük meg porcukorral, hűtsük alaposan le.

Ha úgy jobban tetszik, a torta külsejét is teljesen bekenhetjük a krémmel.


A cica is csatlakozott hozzám málnaszedés közben
Lesz itt körte, szilva, barack és a meggy is megérett.
Paradicsom és egres





2011. június 20., hétfő

Nocino - azaz zölddió likőr - Első rész


Tudom, vasárnap estére ígértem a likőr receptjét és készítésének leírását, de ezzel most megcsúsztam, habár nekem még mindig vasárnap este van, ugyanis még nem aludtam.... :) Szóval. A Nocino egy olasz diólikőr, amelyet júniusi gyümölcsből készítenek, eredetileg tiszta szesszel, vagy grappával. Ha éppen egyikhez sem jutunk hozzá, akkor marad a jó öreg minőségi vodka, vagy rum. 

Az enyémnek olyan az aktuális színe, mint a mesében, vagy filmekben a méregnek.... mélységes sötétzöld. Az illata viszont már most jó, totálisan a szintén olasz Concerto likőrre emlékeztet. Van a zölddiónak egyfajta gyantás illata, ami nekem nagyon tetszik. Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz a végeredmény.


A diót likőrkészítés (vagy befőtt stb.) céljából hagyományosan június 25-én szedik, mert állítólag ekkor a leglédúsabb. Ezután már elkezd kifejlődni a kemény csonthéj és akkor már nem lehet készíteni. Szóval dióra fel, ezzel a pár szemmel a termés sem lesz sokkal kevesebb, viszont élményünk több lesz az biztos! :)


Hozzávalók:
  • 20-25 szem zöld dió
  • 500 g cukor
  • 7 dl tiszta alkohol (vagy más egyéb)
  • 4-5 cm-es fahéj
  • 1 vaníliarúd
  • 3 szem szegfűbors
  • 3-5 szem szegfűszeg
  • 1 csillagánizs
  • 1 citrom héja

+ gumikesztyű!!!!


Elkészítés:
  • Vegyük fel a gumikesztyűt, majd a megmosott diókat éles késsel vágjuk negyedekbe. 
  • Dobjuk egy zárható üvegbe, öntsük rá a cukrot, hagyjuk napos helyen állni egy napot.
  • Ezután öntsük rá az alkoholt*, tegyük bele a citrom (kezeletlen) héját - ügyeljünk arra, hogy a héj fehér része ne kerüljön bele - és a fűszereket. Fedjük le, rázzuk össze.
  • Hagyjuk állni 6-8 hétig, időnként rázogassuk meg.
  • Ezután gézanyagon át szűrjük le, töltsük üvegekbe és karácsonynál előbb ne bontsuk fel!

* Ha az alkohol nem fedi el a diót, akkor főzzünk hozzá cukorszirupot!



A recept forrás itt található (picit változtattam rajta)

Jövök a második résszel majd valamikor karácsony környékén, amikor meg is kóstoljuk.

2011. június 17., péntek

Mentás, padlizsános tészta


Egész rég szerepelt tésztás recept a blogon ahhoz képest, hogy azért a konyhában elég gyakran jelen van. Pláne, ha úgy van, hogy kevés időm van a főzésre, márpedig mostanában nagyon sokszor úgy van. Ez a padlizsános tészta pont egy hete készült. Kicsit féltem, hogy Dani majd húzni fogja a száját, nem fog neki ízleni, de hála az égnek nem így volt. Sőt... nagyon is finomnak találta, pedig régen hallani sem akart a padlizsánról. Már a múltkor is bejött neki a padlizsánfasírt, úgyhogy jó úton haladunk. 


Egy baj van ezekkel a várakozó receptekkel. Megfőzöm, lefotózom és ennyi... csupán a sarkalatos pontja az az egésznek, hogy abszolút nem jegyzetelem le, hogy mit csináltam, miből mennyit adtam az ételhez, így mindig komoly fejtörést okoz, hogy felidézzem a pontos arányokat és ne tévesszek meg senkit hamis adatokkal, ami esetleg kudarchoz vezethet, mert nem úgy sikerül az adott étel, ahogy én azt gondoltam.


Én fusilli tésztát használtam, de szerintem még spaghettivel is simán működne a dolog. A padlizsán és a menta nagyon szeretik egymást, ki is gondoltam még egy receptet ezzel a párossal, de arra még várni kell. Ugyan van egy padlizsán a hűtőmben, hétvégén a változatosság kedvéért esküvőzöm, így csúszik jövő hétre a megvalósítása.


Hozzávalók:
  • 1 közepes padlizsán
  • 2 dl paradicsompüré (passata)
  • 1 csokor menta
  • bors
  • olívaolaj
  • 1 vöröshagyma
  • parmezán
  • 300 g tészta


Elkészítés:
  • A padlizsánt vágjuk 1x1 cm-es kockákra, majd sózzuk be egy picit és hagyjuk, hogy levet eresszen. Mossuk le, majd olívaolajon pirítsuk meg. Szedjük papírtörlőre.
  • Közben vágjuk finomra a vöröshagymát, kevés olívaolajon pároljuk üvegesre, majd öntsük fel a paradicsompürével, dobjuk bele a ropogós padlizsánkockákat, sózzuk, borsozzuk és főzzük kb. 20-25 percet. Ha nagyon sűrű lenne, hígíthatjuk kevés vízzel.
  • A tésztát főzzük ki enyhén sós, lobogó vízben.
  • Mielőtt a padlizsánragu alatt elzárnánk a gázt, az utolsó pár percben dobjuk hozzá a finomra vágott mentát.
  • Halmozzunk a tányérokba frissen főtt tésztát, kanalazzunk rá a padlizsánból, majd szórjuk meg parmezán (vagy még jobb, ha pecorino) forgácsokkal.

Jóféle fehérbor igencsak jól illik hozzá.


2011. június 15., szerda

A nagy cseresznyés poszt


Mert már volt korábban a rebarbarával is... gondoltam ezt a sok finomságot is besűrítem egy posztba, amit ma készítettem, hiszen mindnek a főszereplője a cseresznye. Hétfőn annyira belendültünk a szedésbe, hogy a megcélzott 5-6 kg helyett 10 kg szedtünk le a kertben a fákról... Ma meg törhettem a fejem, hogy akkor most mit is kezdjek vele. Nagy része lekvárba került (négyféle készült, ezekből kettőről fotó is van), de volt jégkása, sütemény és még kompót is. 


Így ma egész nap magoztam, főztem és sütöttem. Muszáj volt, mert nem akartam, hogy rám romoljon ez a gyönyörű cseresznye, így ez tűnt a legkézenfekvőbbnek. Rengeteg képet hoztam, bár mostanában sokan mondjátok, hogy nagyon lassan tölti be az oldalt a böngészőtök :( Annyira sajnálom, mert direkt a sok képpel próbáltam még szebbé tenni a blogomat. Tekintsetek úgy rá, hogy ez egy fotóblog, gasztronómiai tartalommal :)

Nem tudom, ki hogy van vele, de én a hagyományos, hosszan főzött lekvárokat szeretem inkább. Ezekbe nem kell zselésítő/befőző cukor és a dzsemfix is teljesen fölösleges, mert szép sűrűre fő az is magától, csak kell neki 2-3 óra. Ráadásul olyan rengeteg cukrot sem adok hozzá, általában 1 kg gyümölcshöz 20 dkg cukor szokott párosulni.



Cseresznyekompót amarettóval, vaníliával és citromhéjjal

Hozzávalók:
  • 30 dkg magozott cseresznye 
  • 2 dl víz
  • 2 ek. amaretto likőr
  • 4 ek. nádcukor
  • 1 rúd vanília
  • 1/2 citrom héja
Elkészítés:
  • A vizet felforralom, majd hozzáadom a cukrot és szirupot főzök belőle. Hozzáadom a cseresznyét, a vaníliát a citromok héját, a likőrt és megfőzöm a cseresznyét (épp csak puhuljon meg, ez kb. 8-10 perc).
  • Kiforralt üvegbe töltöm (ez az adag egy 8 dl-es üveget töltött meg), lezárom, majd dunsztban hagyom kihűlni.
Ha nagyobb mennyiségben készítünk és nem fogy el egy-két hét alatt, akkor tehetünk bele főzés közben kevés citromsavat, vagy a tetejére késhegynyi szalicilt, így tartósítva lesz.




Cseresznyelekvár változatok

Csokoládés-amarettós


Hozzávalók:
  • 1 kg magozott cseresznye
  • 20 dkg cukor
  • 1 dl amaretto likőr
  • 10-15 dkg étcsokoládé
Elkészítés:
  • A cseresznyét tegyük fel főni a cukorral. (Mivel a cseresznyének nagyon magas a víztartalma, így elég sokáig tart, míg besűrűsödik a lekvár. Ez kb. 3 óra.)
  • Amikor már a víz nagy részét elfőtte, hanyagul turmixoljuk össze botmixerrel (maradjanak benne mindenképpen egész gyümölcsdarabok) és adjuk hozzá a csokoládét és a likőrt. Ha elérte a megfelelő sűrűséget, töltsük kiforralt üvegekbe, tetejükre tegyünk késhegynyi szalicilt, majd zárjuk le és dunsztban hagyjuk kihűlni.

Vörösboros-fűszeres


Hozzávalók:
  • 1 kg magozott cseresznye
  • 20 dkg cukor
  • 1 dl száraz vörösbor
  • 1 db csillagánizs
  • 1 rúd fahéj
  • 3 szem zöld kardamom
  • 3 szem szegfűbors
  • 1 rúd vanília
Elkészítés:
  • A cseresznyét tegyük fel főni a cukorral és a fűszerekkel. 
  • Amikor már a víz nagy részét elfőtte, szedjük ki a fűszereket, hanyagul turmixoljuk össze botmixerrel (maradjanak benne mindenképpen egész gyümölcsdarabok) adjuk hozzá a bort és dobjuk vissza a fűszereket. Ha elérte a megfelelő sűrűséget, töltsük kiforralt üvegekbe, tetejükre tegyünk késhegynyi szalicilt, majd zárjuk le és dunsztban hagyjuk kihűlni.
Én a palackozásnál nem szedtem ki belőle az egész fűszer darabokat, majd bontás után előkerülnek belőle és addig is csak ízesítik.


Vaníliás-limeos


Hozzávalók:
  • 1 kg magozott cseresznye
  • 20 dkg cukor
  • 2 lime leve és héja
  • 3 rúd vanília

Elkészítés:
  • A cseresznyét tegyük fel főni a cukorral, a vanília kikapart magjaival a rudakkal, a lime levével és lereszelt héjával.
  • Amikor már a víz nagy részét elfőtte, szedjük ki belőle a vaníliarduakat, majd hanyagul turmixoljuk össze botmixerrel (maradjanak benne mindenképpen egész gyümölcsdarabok). Ha elérte a megfelelő sűrűséget, töltsük kiforralt üvegekbe, tetejükre tegyünk késhegynyi szalicilt, majd zárjuk le és dunsztban hagyjuk kihűlni.

Vaníliás-chilis


Hozzávalók:

  • 1 kg magozott cseresznye
  • 20 dkg cukor
  • 1/2 citrom leve
  • 3 rúd vanília
  • chili ízlés szerint
Elkészítés:
  • A cseresznyét tegyük fel főni a cukorral, a vanília kikapart magjaival a rudakkal, a citromlével és a chilivel.
  • Amikor már a víz nagy részét elfőtte, szedjük ki belőle a vaníliarduakat, majd hanyagul turmixoljuk össze botmixerrel (maradjanak benne mindenképpen egész gyümölcsdarabok). Ha elérte a megfelelő sűrűséget, töltsük kiforralt üvegekbe, tetejükre tegyünk késhegynyi szalicilt, majd zárjuk le és dunsztban hagyjuk kihűlni

A következő egy teljes kiőrlésű lisztből készült gyors sütemény, amit én nagyon csúnyán hajtogattam, de azért finom volt. Annyit hozzáfűzök, hogy mivel a cseresznye víztartalma hatalmas, lehet érdemesebb valami alacsonyabb vízháztartással rendelkező idénygyümölccsel elkészíteni, mert a cserkó picit eláztatta a tésztát. Nem maradt nyers, csak picit vizes. Ennek ellenére 5 perc alatt felfaltuk. A recept erről a blogról származik.


 Cseresznyés galette áfonyával, pisztáciával és mascarponeval

Hozzávalók (2 db galette-hez)
  • 200 g teljes kiőrlésű liszt
  • 135 g vaj
  • 25 g nádcukor
  • 2 ek. jéghideg víz
  • 1 tojás sárgája
  • 200 g gyümölcs (jelen esetben nálam cseresznye volt, de lehet eper, málna, szeder, alma, körte, barack.....)
  • + a tetejére: tej a kenéshez, még cukor a szóráshoz, 2-3 ek mascarpone és némi összetört pisztácia az extra élvezethez
Elkészítés:
  • A lisztet morzsoljuk el a vajjal, adjuk hozzá a cukrot, a tojássárgáját, a két evőkanál vizet és gyúrjuk gyorsan gombóccá. Csomagoljuk fóliába és tegyük hűtőbe 20-30 percre.
  • Osszuk ketté a tésztát, majd nyújtsuk ki (én már kapásból a sütőpapíron nyújtottam) nagyjából 25 cm átmérőjűre. 
  • Tegyük a gyümölcsöket a tészta közepére egy 5 cm-es szegélyt hagyva a tésztán, és ezt hajtogassuk rá a gyümölcsre (az enyém azért lett ilyen csúnyácskán hajtogatva, mert nem raktam hűtőbe a tésztát, mert már nem volt rá időm és így túl lágy volt :). 
  • A tésztát kenjük le tejjel, szórjuk meg az egészet cukorral és toljuk 175°-ra előmelegített sütőbe 25 percre.
  • Szórjuk meg durvára tört pisztáciával és szervírozzuk némi mascarponeval a tetejére kanalazva.

Az utolsó recept akár kettő az egyben is lehetne, mert én granitának készítettem, de ha tovább kevertetjük azzal a fagyigéppel, akkor sorbet lesz belőle. Imádom az ilyeneket! Friss nyári íz, fantasztikus felüdülés a gyomornak. A vaníliás-limeos lekvár mintájára készítettem ezt a jégkását, ami kitűnő választás volt.



Cseresznyegranita lime-mal és vaníliával


Hozzávalók:

  • 40 dkg magozott cseresznye
  • 1 dl víz
  • 3-4 ek. nádcukor
  • 1 rúd vanília
  • 1/2 lime leve és héja
Elkészítés:
  • A vízből és a cukorból főzzünk szirupot. 
  • Adjuk hozzá a vanília kikapart magjait, a kikapart rudakat, a lime levét és lereszelt héját, majd dobjuk bele a cseresznyéket és éppen csak forrázzuk le. A vaníliarudakat vegyük ki és turmixoljuk, majd szűrjük le az egészet.
  • Töltsük fagylaltgépbe és kevertessük megfelelő állagúra. Ezután töltsük hűtött poharakba, villával kicsit törjük össze és egy szem cseresznyével díszítve kínáljuk.
Ha nincs fagylaltgépünk az abszolút nem jelent problémát. Öntsük lapos, fagyasztható tálba az alapunkat, majd félóránként, 5-6-szor megismételve keverjük át.


2011. június 12., vasárnap

A kultikus Oreo házilag készítve


Már számon sem tartom, hogy mennyi ételfotó és recept tobzódik a tarsolyomban, de már nem görcsölök ezen,  feltöltögetem őket úgy, ahogy jut rá időm. A "munka" mellett háttérbe szorul a blog (azért írom idézőjelbe a munkát, mert igen, valójában az, de legalább élvezem), de sebaj, ennek tulajdonképpen örülök. Egy óra múlva indulok is Veszprémbe, de addig még gyorsan felteszem ezt a receptet.


Szóval. Oreo kekszet 2002-ben kóstoltam először, amikor Spanyolországban töltöttünk két hetet (sulis kirándulás volt, amolyan nyelvtanfolyam szuper tanárokkal - pl. a madridi egyetemről -, csodálatos helyszínen). A campingen belüli supermercado-ban rengeteg oreo keksz volt. Meg voltam róla győződve, hogy ez valami spanyol cucc lehet... Aztán legközelebb, amikor Franciaországba, majd Olaszországba  utaztunk ott is mindenhol tele volt a polc velük. Sehol sem hagytam ki, mindig vásároltam. Aztán nyílott Fehérvár belvárosában egy Delikátesz, ahol szintén kapható... Eddig háromszor vettem itt, de gondoltam kipróbálom a házi változatot. Egyből külföldi oldalakon ugrottam neki a keresgéléseken és rájöttem, hogy a Thomas Keller recept lesz az, ami kell nekem. Végül ebből a forrásból dolgoztam és nagyon elégedett voltam a végeredménnyel.



Hozzávalók a kekszhez: (2,5 dl-es csészével mértem)

  • 3/4 csésze cukor
  • 1,5 csésze liszt
  • 3/4 csésze keserű kakaópor (holland)
  • 0,5 tk. szódabikarbóna
  • 1,5 tk. tengeri só
  • 235 g szobahőmérsékletű vaj

A töltelékhez:

  • 0,5 csésze tejszín
  • 250 g fehércsokoládé



Elkészítés:
  • A töltelékhez olvasszuk össze a csokoládét a tejszínnel, keverjük simára, hűtsük le és tegyük hűtőbe (legjobb, ha ezt a betöltés előtt egy nappal elvégezzük).
  • A kekszekhez a vajat morzsoljuk el a liszttel, kakaóval, cukorral, szódabikarbónával és sóval, majd gyors mozdulatokkal gyúrjunk belőle egy nagy gombócot. Csomagoljuk fóliába és tegyük legalább fél órára a hűtőbe.
  • Vegyük ki a hűtőből a tésztát, majd lisztezett felületen nyújtsuk ki 3-4 mm vastagságúra. Szúrjuk ki belőle a formákat, majd helyezzük őket sütőpapírral bélelt tepsibe és toljuk 175°-ra előmelegített sütőbe kb. 15 percre.
  • Hagyjuk kihűlni a kekszeket a tepsiben, majd ragasszuk őket össze a töltelékkel. 
Mivel nagyon meleg volt, így hűtőben tároltam, de hála az égnek a keksz így is finom ropogós maradt. A keksz mintázásához Segítsüti-s sütipecséteket használtam.



Ismét egy werk....