2011. május 2., hétfő

Hókifli, az örök kedvenc


Létezik olyan ember, akinek ne ez lett volna a kedvenc gyerekkori süteménye? Számomra szinte elképzelhetetlen, mert a hókifli állandó jelleggel (a mai napig) anya által készített legkedvesebb és legimádottabb sütijeink közé tartozik. Nálunk ez nem ünnepi (karácsonyi) sütemény volt, negyedévente (vagy havonta?) egyszer biztos, hogy sütött anya. Na de nem ám egy adagot... hanem duplát. Én forgattam a vaníliás porcukorba, majd az egész család kiszállingózott az illatra a konyhába és már el is fogyott az első tepsinyi adag....

Szóval a múltkori nagy sütirecept begyűjtésem alkalmával ezt is leírtam magamnak és másnap meg is sütöttem. Nem lett jó. Mármint finom lett, de nem olyan, mint amilyet vártam, nem olyan, amilyen a jól megszokott. A sütési hőfokkal volt a probléma. Először 180°-on sütöttem, de kiderült, hogy elektromos sütőben az ideális hőfok neki bizony a 200°. Ildi szerint a porhanyósság igazi titka nem más, mint a zsiradék, ő nagymamája receptje alapján a zsírra esküszik. Mi mindig vajjal sütöttük, így én is ezt a receptet vettem át.


Ez a süti ultraveszélyes! Komolyan! Már tűzforrón hajlamos az ember úgy bezabálni belőle, hogy majdnem rosszul lesz, de itt egyszerűen nincs megállj. Annyira finom, hogy nem lehet abbahagyni. Elméletileg sokáig elálló finomságról van szó, azonban ez nálunk sosem bizonyosodott be, ugyanis ha a sütés napján még nem is, de másnapra tuti, hogy elfogyott. 


Hozzávalók:
  • 50 dkg liszt
  • 1 ek. porcukor
  • 1 tk. só
  • 1 dl tejföl
  • 20 dkg vaj (vagy zsír)
  • 1/2 cs. friss élesztő
  • 1 dl tej
  • keményebb állagú lekvár
  • vaníliás porcukor (nekem van itthon házi)

Elkészítés:
  • A tejet langyosítsuk meg, majd morzsoljuk bele az élesztőt és futtassuk fel.
  • A lisztet keverjük össze a porcukorral, sóval, majd morzsoljuk el az egészet a vajjal.
  • Adjuk hozzá a tejfölt, a felfuttatott élesztőt és gyúrjuk össze.
  • Tegyük lisztezett deszkára, pihentessük egy órán át.
  • Nyújtsuk ki 5 mm vastagságúra, szaggassunk belőle kör formákat, helyezzünk a közepükbe lekvárt, majd formázzuk meg őket.
  • Tegyük őket sütőpapírral bélelt tepsibe és toljuk be a 200°-ra előmelegített sütőben pár perc alatt süssük meg őket. (ezeknek a kifliknek nem kell sötétbarnának lenniük, épp csak egy kis színt kapjanak!)
  • Még forrón forgassuk vaníliás porcukorba a kifliket.

Másnak is vannak hókiflis élményei? Ossza meg velem, aki gondolja!

Jaa és nem vagyok orchideagyilkos, nem a fotó kedvéért lettek leszedve a virágok, hanem szegény letört így vázába tettem.


13 megjegyzés:

Thrini írta...

Én is nemrég tettem fel a blogra a porhanyós kiflit. Mondhatom, hogy a zsír nagyon kell bele. Egyébként az almás lepény, túrós lepény, pogácsa stb. mind klasszisokkal finomabb, omlósabb, porhanyósabb sertés zsírral, fagyosan, tehát keményen morzsolva a liszttel. Én mindig csak zsírral dolgozom, hála istennek van saját sütésű zsírunk.

Reni írta...

Na most már egyszer tuti kipróbálom zsírral. Bár nekem a klasszikus akkor is a vajas :]

duende írta...

Gyönyörűek a képek! Mint mindig. :)
Én is a zsírra szavazok. Nagyim is azzal sütötte, de ettem már margarinnal és vajjal sütöttet is. A zsírral készült a legfinomabb. Próbáld ki a következő adagnál! :)

Reni írta...

Tök érdekes, hogy mindenhol a zsír az alap. Nálunk a mama is rengeteg mindenhez zsírt használ, de ezt ő is vajjal sütötte :D

Gomba írta...

Pedig már kérdezni is akartam, hogy gyönyörűek a képeid, de nem sajnáltad az orchideákat? :))
Az én gyerekkoromból a hókifli kimaradt. Viszont a télen sütöttem és egész jó volt! (Pedig nem szeretem a porcukros sütiket)

Nelli írta...

Az én receptem fele vajjal, fele zsírral írja.Nagyon szeretem én is.:-)

chriesi írta...

Ehm...hmm...le se merem irni, de én még sosem sütöttem. De potolom mindenkepp, mert nagyon magäval ragadott a bejegyzésed! :)

Csongi írta...

Karácsonykor nagymamáméknál elmaradhatatlan sütemény volt a hókifli. Valahogy az ember nem tudta abbahagyni az evését. Jó volt veled nosztalgiázni, köszönöm!
Lediktálta a receptet, el is készítettem, de nem volt olyan...

Eszter írta...

Jelen. Én nem igazán rajongtam érte soha. De ezek a fotók láttán... máris imádom!!!

Raindrop írta...

Csakis zsír! :)
Az ömlesztett kiflis fotó nagyon tuti!
Már már megijedtem, hogy lekaptad ezeket a gyönyörű virágokat a fotó kedvéért. :D

alterego írta...

Megtudnád mondani, hogy miképpen tudnám eltartani két napig? (eldugom, csak mibe tegyem) :-)))

Foodafok írta...

Nagy kedvenc ez a süti. Jöhet minden mennyiségben.

Reni írta...

Azért látom néhány kivétellel gyakorlatilag mindenki odáig van/volt ezért a sütiért.

Alterego, szerintem fémdobozban, sütis dobozban simán eltárolható :)