2011. március 5., szombat

Konyhakiállítás 2011

Az első és legfontosabb, amit le kell szögeznem ezzel a kiállítással kapcsolatban, hogy ez bizony nem szűk pénztárcájú embereknek van szánva, de még csak nem is a középrétegnek. Egy-két kiállító kivételével gyakorlatilag a hétköznapi háziasszony számára megfizethetetlen termékeket kínálnak. Én azt javasolnám a következő kiállításra, hogy: kevesebb luxus és több közép, illetve alacsonyabb árkategóriás kiállítóra van szükség. Persze, vágyom én is egy babakék, vagy lila kitchen aidre, felvásárolnám az összes emile henry terméket, de azért ez sajnos nem így működik. Gyönyörűen megterített asztalokkal futottam össze, amik rendkívül inspirálóak, de amikor megnézi az ember, hogy pontosan mennyibe kerül egy ilyen készletet összevásárolni, akkor hanyatt esik a sokktól, amit az árcímkére vésett számok nagyságától kapott. Süteményes tányérka - darabja - tízezer forintért, műanyag tál  szintúgy és még sorolhatnám... A kiállítók kevesen vannak és sajnos még csak nem is mindig kedvesek és készségesek. Nevesíteni senkit nem fogok, ugyanis megsérteni senkit nem akarok és hát... nem is nagyon emlékszem a kiállítók nevére. A kóstolók adagjával nincs probléma, viszont az emberekkel, akik a kóstolókkal akarnak jól lakni és 100x képesek egy kis marhapofáért sorba állni, na az már probléma. Legalábbis nekem, mert örültem, hogy egyáltalán az üres pohárkám vissza tudtam tenni a pultra. Megkóstoltam volna még egy-két dolgot, örültem volna neki, ha mondjuk valahol jelezve van, hogy épp melyik étterem kóstoltat (mi ajo blancot és krumplifőzeléket kóstoltunk marhapofával, ezek pl. kihez tartoztak?)

Nem mondom, hogy pozitívum abszolút nem ért, mert jó volt beszélgetni kicsit Judittal és Lacival, meg azért beszereztem az "olcsóbb" kategóriából néhány új szépséget (majd ezek előbb-utóbb a blogon is láthatók lesznek), de csak ezért a kiállításért szerintem nem érdemes felutazni Budapestre, szervezzünk magunknak mellé más programot is.

Ráadásul hazafele a vonaton mellettem karattyolt egy lengyel leány, átlósan szemben majd megette egymást egy fiú és egy lány nagy cuppogások közepette, mögöttem meg egy kiskölök végigjátszotta a zenélő játék teljes repertoárját

























13 megjegyzés:

Bianka írta...

:))))) A képeid viszont gyönyörűek

BéVé írta...

Mikor elolvastam a postod címét, sajnálkoztam magamban, hogy milyen kár, hogy nem tudtam róla előbb. Aztán kiderült, hogy mégsem annyira kár. :(

BéVé írta...

Ja, igen, a képek gyönyörűek!

Reni írta...

Ugye, hogy a képek alapján milyen jó hangulatú kiállításra asszociálna az ember?
Köszönöm, a fényképezőgépen múlott :)

Névtelen írta...

Köszönöm a beszámolót, ki szerettem volna menni, de annyiszor csalódtam már ilyen kiállításba, hogy az visszatart (főleg az emberek viselkedése szokott taszítani). A képekkel viszont, olyan, mintha kint jártam volna és még csalódás sem ért.

Bianka írta...

Ugye-ugye nekem is egy csomóan írták, mit panaszkodom, hiszen olyan szép lehetett a képek alapján. Mondom igen max. 2-3 stand aztán ennyi :)

Doctor Pepper írta...

köszi a kedves szavakat. tök jól esik!!:)

Reni írta...

Névtelen, így megspóroltál egy belépőjegyet is :)

Bianka, hát igen...

Judit, igazán nincs mit... nem is írtam olyan sokat rólatok ;)

Judy írta...

teljesen egyetértek az értékeléssel - és gyönyörűek a fotók, sokkal szebbek, mint maga a kiállítás volt :-)

Á la carte írta...

Hát igen... kevés helyen lehet elérhető árón konyhai eszközöket kapni. Az pedig vicc, hogy ha megnézel egy amazon oldalt a kitechen aid gép rögtön 100e alatt van...mondjuk az USA-ban. no comment...
Szépek a képek! Jó a géped, de nem csak az ;)

Notte írta...

Az Őrségben 2000 forintért vettem olyan cserép kuglófsütőt,ami az egyik képen is látható.Ráadásul attól aki készítette.Gondolom a kiállításon kicsit többe került.

Reni írta...

Igencsak.. már nem emlékszem pontosan az árakra, pedig megnéztem, mert stílusra ez a stand állt a szívemhez a legközelebb. Viszont arra emlékszem, hogy amikor megnéztem egy-egy kanálnak, kistányérnak az árát, akkor leesett az állam. Ha még Kéttemplom-os árban lett volna, azt mondom hagyján, de úgy rémlik, hogy talán még a duplája is volt árban.

Notte írta...

Hát igen,hiába szépek,ha tök ugyanilyeneket kapsz máshol féláron,akkor úgyse veszed meg.
Elmúltak már azok az idők,hogy ha elmentünk valahova akkor ott vásároltunk"csak hogy vegyünk valamit".(A szüleim mindig ezt a kifejezést használták amikor a rendezvényeken,vásárokon vettek valami tök fölösleget bóvlit:) )