2011. február 23., szerda

Mentás-morzsás bárányborda "paprikalekvárral"


Mostanában egyre jobban elkezdett érdekelni az egyes húsfajták elkészítése és ezen a műfajon belül is a kíméletesebb, alacsony hőfokon történő sütés. Nem mondom, hogy pár alkalom után totál profi lettem benne, de talán kezdek ráérezni. Sokat kell még tanulnom ezzel kapcsolatban. Első sorban a legnagyobb akadályt talán az jelenti, hogy hétköznapi emberként elég nehezen tudok jó minőségű húshoz jutni. Néha napján kimászok a metro-ba, amivel nem is lenne semmi gond, ha lenne autónk, vagy esetleg ha menne addig busz... a busz ugyanis nem megy ki odáig a városban. Nem is a gyaloglással lenne a gond, mert én amúgy is sétálós típus vagyok, hanem azzal, hogy gyalogút sincs, hiszen az elkerülő mellett van a metro. Így marad a buszvégállomás és a dzsindzsáson való átvágás. 


Szóval az utóbbi egy hétben kétszer is sütöttem bárányt, mert 500-600 g-os kiszerelésben kaptam, viszont kettőnknek, egyszerre nem akartam mindet elkészíteni. Kétfelé osztottam és gondoltam, hogy kétféleképpen fogom majd elkészíteni. Az első alkalommal római kömény és koriander mag "bevonattal" készítettem és teljesen átsütöttem, a második alkalommal zöldfűszeres morzsában készült és roséra sütöttem. 
Az első változathoz gratin burgonyát készítettem köretnek, az utóbbihoz "paprikalekvárt" és a személyes kedvencünk is ez lett. A hús igazából ízlett nekem teljesen és közepesen átsütve is, nem is tudom megmondani, hogy melyik volt a jobb... (majd a másik változat is felkerül)


Fontos, hogy a húst a sütés előtt szépen megtisztítsuk minden hártyától, faggyútól, mert ezek elég rossz szájízt tudnak okozni (legalábbis nekem). A csontokat kapargassuk le, de ha úgy jobban tetszik, akkor le is vághatjuk a színhúst a bordákról és megsüthetjük úgy is. Fontos, hogy a húst forró serpenyőben pirítsuk meg, sütés közben ne szúrjuk meg, tehát használjuk húscsipeszt, hogy alacsony hőmérsékleten süssük és hogy a sütőből kivéve pihentessük. Ha körültekintően jártunk el, akkor hús szaftos és nagyon ízes marad.


Tegnap, amikor a boltban vettem ezt a sötét színű vágódeszkát, megjegyezte a boltos néni, hogy milyen szép és megkérdezte, hogy mi készül majd a konyhában. Mondtam, hogy báránysült lesz... erre ő azt válaszolt, hogy "ó de hát az is barna lesz, mert hát ha megsütjük a húst, annak barna lesz a színe.....". Itt is látszik, hogy mennyire nem él a köztudatban (legalábbis Fehérváron), hogy milyen módszerekkel lehet a húst elkészíteni, hogy milyen is a jól elkészített sült stb. Remélem, hogy ez hamarosan változni fog és egyre többen felfedezik majd azt, hogy akár a saját konyhánkban is lehet éttermi szintű (vagy legalábbis azt megközelítő) fogásokat alkotni.



Hozzávalók a bárányhoz 2 főre:
  • 250-300 g-os egész bárányborda
  • 2-3 ek. zsemlemorzsa
  • 5-6 ág friss menta
  • 4-5 levélke zsálya
  • 2-3 ág pertezselyem
  • bors
  • olívaolaj

A paprikalekvárhoz 2 főre:
  • 2 db vörös kaliforniai paprika (de szerintem jó hozzá kápia, vagy pritamin is)
  • 2 ek. cukor (mézzel is jó)
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 2-3 ek. olívaolaj
  • 3-4 ek. balzsamecet
  • chili ízlés szerint
  • bors

Elkészítés:

  • A zsemlemorzsát daráljuk össze a fűszernövényekkel, a fokhagymával, sóval, borssal és kevés olívaolajjal. 
  • A bárányt tisztítsuk meg a felesleges részektől (hártyák, faggyú), majd kenjük be vékonyan olívaolajjal. Hevítsünk fel egy vastagfalú serpenyőt, majd helyezzük bele a bárányt és mindkét oldalára pirítsunk kérget kb. fél-fél perc alatt, majd vegyük ki és nyomkodjuk rá a zöldfűszeres morzsát. Helyezzük sütőpapírral bélelt tepsibe és süssük 80°-os sütőben kb. 35-40 percig. (ez rosé lesz, ha 10-15 perccel tovább sütjük, akkor átsül)
  • A körethez vágjuk a paprikát julienne-re. Egy serpenyőben karamellizáljuk a cukrot az olívaolajon. Ezután dobjuk bele a paprikát (a karamell hirtelen meg fog keményedni, de majd szépen visszaolvad), a chilit, öntsük rá az ecetet, sózzuk és borsozzuk. Alacsony lángon főzzük lekvár állagúra.
  • Ha a hús megsült, vegyük ki a sütőből, majd pihentessük a szeletelés előtt 10-15 percet. Ezután a csontok mentén vágjuk fel és tálaljuk a paprikalekvárral.



17 megjegyzés:

Eszter írta...

Félelmetesen jól hangzik és jól néz ki!

Reni írta...

Nagyon örülök, hogy tetszik!

Padparadsa írta...

Csodálatosak a fotók, a bárány pedig egyenesen fenséges lehetett! :)

Beatbull írta...

"...akár a saját konyhánkban is lehet éttermi szintű (vagy legalábbis azt megközelítő) fogásokat alkotni." - ez tetszett és teljesen egyetértek ;) Persze kell hozzá az is, amit előtte felsoroltál: jó alapanyag, technikai ismeret, megfelelő bánásmód/igényesség/hozzáállás, s egy kevés idő is persze. Mellesleg otthon még az is előny, hogy nem a fizető vendég számára kell főzni, ami a megélhetésünket adja, azaz többet ill. szabadabban is lehet kísérletezgetni.

Nagyon tetszik a bárány fényképe - a szokottnál kicsit erőteljesebbek az árnyékok most, de cserébe ez a sötétebb fény nagyon izgalmas hatást kelt. Örülök, hogy sikerült kis bátorságot adnom neked, gyönyörű rózsaszín is lett az eredmény ;)

Életünk és ételeink írta...

Nem tudom, hogy nézni lehet jobb vagy megkóstolni, esetleg a kettőt egymás után.Fantasztikus!

Reni írta...

Padparadsa, köszönöm szépen!

Robi, tényleg nagy hatással volt rám az írásod, csak kicsi fáziskéséssel :) Nem baj, jobb később, mint soha :) Nyitott voltam én akkor is, csak tényleg sehol nem tudtam beszerezni normális húst... :/
A fotókat most nem a szokásos módon csináltam. A folyosó/közlekedő azon részén fotóztam, ahol ez a falfelület van és ott nagyon kevés fény van, mert egyik oldalról a totális sötétség, a másik oldalról meg a konyha túlsó oldalán ott az ablak.... szóval eléggé szűkösen álltam a fényekkel, de nagyon megtetszett és hála az égnek jól is áll ennek az ételnek! Az első kép pl. totál túl van exponálva, hogy egyáltalán ilyen fény legyen rajta. A többi meg talán épphogy nulla :)

Életünk és ételeink - Előbb le kell fotózni, utána jól megenni és miután tisztában vagyunk az ízével, na akkor kell a képeket nézegetni, hogy még jobban áhítozzunk :)

Pötipite írta...

Én olyan jókat kacagtam(ne haragudj Reni!),hogy "néha napján kimászok a metro-ba", meg a "dzsindzsáson", meg azon is, hogy eszembe jutott a tavalyi húsvétunk vidéken, apósommal majdnem ölre kellett mennünk, hogy azt a szerencsétlen bárányt ne süsse már szénné, és rakjunk mellé rozmaringot is...mert szerinte a hús akkor jó, ha "jól át van sütve", tökmindegy milyen hús...akkor humorral kezeltük a helyzetet, no meg egy kis pálinkával oldottuk a feszültséget, de azóta más konyhájába én bele nem szólok! :D
Nagyon tetszenek a képek, a recept is, minden! :)

Stefania írta...

Gustosa e splendida ricetta ♥
ciao

Kati írta...

Gyönyörű képek!

BéVé írta...

Hűűű, nagyon guszta! Az a zöld bunda a rózsaszín húson istenien néz ki!

Reni írta...

Pötipite, ugyan már! :)Örülök, hogy tetszett!

Stefania, sono contento che ti piaccia! :)

Kati, köszönöm szépen!

Ó, Salsa Vera névváltozás? :)
Tényleg nagyon jó a színek kontrasztja :]

tanó móni írta...

Reni, ezek a képek fantasztikusak olyan guszta a bárány, és hogy egy darab paprikát így lefotózni, életre kelnek a fotóid, nagyon tetszenek!-)))

Reni írta...

Nagyon szépen köszönöm! A paprika jó modell volt :))

Pocak Panna írta...

Elképesztően szépek a fotóid! Gyönyörű a hús, a paprikalekvár pedig nagyon jó ötlet köretnek!

BéVé írta...

Igen, már nagyon elkoptattam a salsat. 10 éve használom nick-ként, kellett a frissítés :)

Krisztina írta...

Hú, olyanok a fotóid, hogy az embernek azonnal elindul a nyála, már elnézést a brutálisan őszinte kifejezésért! Őszinte csodálattal nézem a bárányhúst, a színek fantasztikusak...a zöld, a rózsaszín és mellette a paprikalekvár! Hát tudod....én meg ülök itt a kis lencsefőzelékemmel:))))
Most azonnal bárányt szeretnék sütni!:)))
Köszi, Kriszta

Reni írta...

Klári, a paprikalekvár tényleg atom jó! Érdemes kipróbálni!

BéVé :) Megértem, én maradok asszem a Reninél :))

Kriszta, köszönöm szépen a kedves szavakat, mindig jól esnek! Jó az a lencsefőzelék is ;)