2010. augusztus 27., péntek

Gnocchi zsályás erdei gombával - VKF! 37.


Megígértem, hogy a sok fotózás ellenére, nem fogom elhanyagolni ezt a blogot sem, hát tartom is ehhez magam. Ma délután meguntam, hogy a héten melegszendvicsen éltünk (na jó, azért ettem mást is), így miután elhoztam a mama csokrát (holnap lesz 70 éves) a virágostól és berongyoltam lakásba (még a vihar előtt haza akartam érni) eldöntöttem, hogy ma főzni fogok és csak utána állok neki a fotók retusálásának. Gondolkoztam ravioli készítésén, de azt elhalasztottam nyugodtabb időszakra, így "csak" gnocchi tésztát gyúrtam és lett belőle egy adag mákos nudli Daninak (gombautálata miatt) és egy adag gombás finomság nekem. Most fagyasztott gombát használtam, mert sajnos szombatonként nincs időm piacozni (pedig a sok eső miatt a gombatermés igen jó), de az tény, hogy frissel még jobb lenne!



Hozzávalók:
50 dkg főtt krumpli, 15-20 dkg liszt, 1 tojás, kevés tej, só, bors, 2 marék erdei gomba, 2 ek. vaj, 8-10 zsályalevél,



Elkészítés:
A gnocchihoz a krumplit összetöröm, hozzáadom a lisztet, a tojást, a kevés tejet és tésztát gyúrok belőle (ugyanebből a tésztából lehet szilvás gombócot is készíteni, úgyis szilvaszezon van!). Ha nagyon lágy, még adhatunk hozzá lisztet. Egy fazékban vizet forralok, sózom, kevés olajat locsolok bele. A tésztából rudakat formázok, majd hüvelykujjnyi vastagságú darabokra vágom (ha most nem siettem volna nagyon, akkor még végiggörgettem volna a villa hátán őket, hogy még pofásabbak legyenek). Lobogó vízben addig főzöm őket, míg fel nem jönnek a víz tetejére. Közben a gombát egy serpenyőben megpirítom, hozzádobom zsályaleveleket, a vajat, sózom és borsozom. Amikor minden leve elfőtt, még felöntöm kevés vízzel, majd a vízből kiemelt gnocchikat a serpenyőbe teszem és a gombával együtt pirítom még pár percet. Ezután tálalom.
Egy jó pohár száraz fehérbor igencsak illett volna hozzá.


2010. augusztus 25., szerda

Elnézést...

... hogy így eltűntem az utóbbi időben, hogy nincs bejegyzés 2-3 naponta, de most kevésbé van időm erre a blogra :) Persze azért, minden héten kerül fel valami újdonság (tervezek raviolit caprit a napokban például)...
Hogy mindennek mi az oka? Hála az égnek az, hogy minden hétvégén esküvőt fotózok október közepéig (kivéve egyet, mert akkor osztálytalálkozunk). Lesz még csupa izgalmas dolog, most hétvégén Fehérváron, utána a Balatonlelllén, majd Rácalmáson, Csopakon, Fehérváron és Pesten leszek. Felfedezem az országot :)

És hogy ne csak a szám járjon, azaz a kezem írjon, mutatok néhány képet :)













2010. augusztus 22., vasárnap

Áfonyás joghurtfagyi


Mostanság elég sok áfonyás recepttel lehet találkozni a blogomon, dehát imádom! Nagyon szeretem a színét, az ízét és nagyon jó fotózni is! Mi sem bizonyítja jobban az e gyümölcs iránt táplált érzelmeimet, hogy a blogom fejlécében is ő lett a főszereplő.

Ez egy végtelenül egyszerű fagyi, ajánlom mindenkinek az elkészítését. Én kislánykoromban odáig voltam az áfonyás joghurtfagyiért, nem változott ez most sem. Készítettem egy vaníliás alapot és ehhez kevertem hozzá az áfonyaszószt. Már rég nincs belőle, mert a múlt héten készült, csak eddig nem volt időm felrakni ide. Tegnap megint esküvőt voltam fotózni, nagyon vidám fotókat lőttem, előbb utóbb erre a blogra is felteszek némi "referenciát", addig is nézegessétek (ha van kedvetek) ezen a blogon.


Hozzávalók:
5 dl görög/török joghurt, 300 g áfonya, porcukor/méz ízlés szerint, 2 vaníliarúd, 1/2 citrom leve, víz

Elkészítés:
A joghurtot krémesre, simára keverem ízlés szerinti mennyiségű mézzel vagy cukorral. A vaníliarudak magjait kikaparom és ezt is a joghurthoz keverem. Hűtőbe rakom. Ez így önmagában is nagyon finom már, de most egy lábasba teszem az áfonyát és szintén ízlés szerinti cukorral/mézzel, a citromlével és kevés vízzel felteszem főni. Amikor már sűrűsödő, szirupos állaga van, lehúzom a tűzről és alaposan lehűtöm.
A joghurtos alapot a fagyigépbe töltöm, majd mikor elérte a teljesen jó állagot, hozzáöntöm a lehűtött áfonyát, keverek rajta egyet-kettőt és már gombócozom is.

2010. augusztus 19., csütörtök

Falafel, pita, tzaziki



Tegnap készítettem ebédre (vagyis inkább vacsorára) ezt a finom kajakombinációt. Igyekszem nem eltűnni az oldalról és azért minden héten feltenni egy-két receptet, de hála az égnek elég sok esküvőfotózásom lesz az elkövetkezendő hetekben, így nem ígérek semmit. A falafel is spontán ötlet volt, felpattantam és nekiláttam! De mondom ha falafelt sütök, akkor legyen már hozzá legalább tzaziki és pita is. Beledobáltam a kenyérsütőgép üstjébe a pita hozzávalóit, így már ez is sínen volt. Tzazikit meg nem kell magyarázni, nem mondható bonyolult dolognak.



Hozzávalók a falafelhez (nagyjából 30 db kis golyó)
40 dkg csicseriborsó (konzerv), 2 tojás, 2-3 evőkanál liszt (csicseri, vagy kukorica), római kömény, koriandermag, petrezselyemzöld, 2 gerezd fokhagyma, só, bors, olaj a sütéshez

Elkészítés:
A csicseriborsót pürésítem, hozzáadom a finomra vágott fokhagymát, petrezselymet, az őrölt római köményt és a mozsárban összetört koriander magot (nem írok a fűszerekhez mennyiséget, mert ez ízlés dolga, én pl. eléggé megfűszereztem). Kézzel beledolgozom a tojásokat és a massza lágyságától függően hozzáadom a 2-3 evőkanál lisztet.  Golyókat formázok belőle és forró olajban aranybarnára sütöm őket.



Hozzávalók a pitához (recept Vikitől):
45 dkg liszt, 2 tk. só, 1 tk. cukor, 15 g friss élesztő, 4 ek. olívaolaj, 3 dl víz

Elkészítés:
A hozzávalókból tésztát dagasztok, majd hagyom egy órát kelni. Ekkor 8 részre osztom a tésztát és ismét pihentetem kb. fél órát. Ezután kinyújtom és forró palacsintasütőben megsütöm őket.

Hozzávalók a tzazikihez:
1 kígyóuborka, 2,5 dl görög/török joghurt, 1 gerezd fokhagyma, 1 tk. friss kapor, só, bors

Elkészítés:
Az uborkát lereszelem, majd picit besózva hagyom pár percig állni, kinyomkodom és összekeverem a joghurttal, kaporral, joghurttal és borssal. Hűtőbe teszem, hogy jól összeérjenek az ízek.



A pitába kanalazok egy adag tzazikit, rádobom a fasírtgolyókat, kockára vágott friss paradicsomot, fetát, vékonyra szeletelt lilahagymát, esetleg csípős szószt és már lehet is enni :)

2010. augusztus 13., péntek

Szedres áfonyalekvár szerecsendióval


Az áfonya valahogy mindig a kedvenc gyümölcseim közé tartozott... ölthetett akár lekvár, akár szörp formát, imádtam és a mai napig is imádom. A piacon viszonylag jó áron kaptam a hétvégén áfonyát. Sokat gondolkoztam rajta, hogy miként végezze, süssek-e belőle megint sajttortát, legyen belőle fagyi vagy sorbet, aztán végül a lekvár mellett döntöttem. Három üvegnyi lett ebből a mennyiségű gyümölcsből, de megérte.. minden egyes kiskanálnyi belőle valami eszméletlen élvezet. 



Idén csaknem mindegyik lekváramat megfejeltem valami különlegesebbnek mondható fűszerezéssel, vagy párosítással, így tettem ennél is. A szerecsendiót választottam. Fantasztikus! Totálisan illik az áfonyához. Ha kapok még valami véletlen folytán áfonyát, akkor szerintem főzök még. Az áfonya ugyanúgy viselkedik, mint a ribizli. Nagyon magas a pektintartalmuk és eszméletlen zselés állagot tudnak produkálni 1-2 óra főzés után.



Hozzávalók:
700 g áfonya, 300 g szeder, 200 g cukor, 1 kk. frissen reszelt szerecsendió, késhegynyi étkezési szalicil, 1/2 citrom leve


Elkészítés:
A gyümölcsöt megmosom, majd edénybe öntöm, hozzáadom a cukrot, a fél citrom levét és a reszelt szerecsendiót. Lassú lángon addig főzöm, míg szépen be nem sűrűsödik. (kb. 1,5 óra) Ezután kiforralt üvegekbe töltöm és dunsztban hagyom kihűlni.





2010. augusztus 12., csütörtök

Carbonara... másképp


A Cucina Moderna aktuális számában láttam a carbonara spaghettinek ezt a változatát... eleinte csak szemeztem a fotóval és a recepttel, mert nem igazán tudtam elképzelni. Imádom a carbonarat, a klasszikusat, tojásost, szalonnást, parmezánost, de kapott egy esélyt ez a változat is.... Igazából.... Jó volt. Kimondottan finom volt a sok-sok ropogós padlizsánkocka (ami ez esetben a szalonnát helyettesítette, de Dani elviselte volna benne így is a húst, nekem annyira nem hiányzott). Sikerült is vele felborzolnom facebook-on a kedélyeket, mert hogy ez olyan, mintha a gulyáslevest ennék ananásszal...  pedig nem is olyan :))



Hozzávalók:
1 db közepes méretű padlizsán, 25 dkg linguine (vagy spaghetti), só, bors, olívaolaj, 3 tojás, 1 csokor petrezselyem, 10 dkg reszelt parmezán, liszt, napraforgóolaj a sütéshez



Elkészítés:
A padlizsánt felkockázom, majd megsózom, lisztbe forgatom és forró olajban ropogósra sütöm. A tésztát olívaolajos, sós vízben fogkeményre főzöm, majd tálba szedem és azonnal ráöntöm a reszelt parmezánnal, sóval, frissen őrölt borssal felvert tojásokat. Alaposan elkeverem, ha szükséges még adok a tésztához a főzővízből. Hozzákeverem a padlizsánkockákat, a finomra vágott petrezselymet, majd tányérokba szedem. Ekkor még szórhatunk rá kevés reszelt parmezánt vagy parmezán forgácsokat.



2010. augusztus 11., szerda

Citromos-bazsalikomos nyelvhal paradicsomsalátával


Kicsit féltem a nyelvhal elkészítésétől, de hiába, nem volt vele gáz. Igaziból attól tartottam, hogy nem tudom majd megnyúzni normálisan ezt a jószágot, de azért sikerült. Utánanéztem neten, szakácskönyvekben, mindenhol, hogy miként lehet szakszerűen megtisztítani a nyelvhalat és hála az égnek sikerült. Az egyetlen hiba az volt, hogy nincs egy normális késem (!!!), amivel szépen be lehet metszeni a bőrt, vagy levágni az uszonyokat.. Sebaj, megoldottam. A nyelvhalnak igazán lágy, finom íze van. Sokat gondolkoztam azon, hogy miként készítsem el, de követtem az olaszoknál tanult módszert... egyszerűen és ízletesen! Egy az egyben sikerült vele felidézni egy tengerparti vacsora hangulatát, aminek nagyon örültem, mert ilyenkor kicsit büszke vagyok magamra, hiszen nem gondoltam volna, hogy valaha is ilyeneket és ehhez hasonlókat fogok én sütni-főzni. A halat a budaörsi metroban vettem.
Köretként paradicsomsalátát készítettem hozzá, ami nem egy bonyolult dolog... paradicsom+olívaolaj+bazsalikom+só+bors


Hozzávalók 2 főre:
2db 20-20 dkg-os nyelvhal, olívaolaj, citrom, bazsalikom, durva szemű tengeri só, frissen őrölt bors, liszt

Elkészítés:
A halat megtisztítom, azaz: bedörzsölöm durvaszemű tengeri sóval, majd lemosom róla. Ezzel az eljárással eltávolítjuk a felesleges nyálkát a hal testéről és könnyebben el tudunk bánni vele. A nyelvhal bőrét bemetszem a farokúszó felett, valamint végig a hát- és a hasúszó mellett. A farokúszót az egyik kezemmel a munkalaphoz szorítom és a másik kezemmel lehúzom a bőrét. Megfordítom a halat és a világos bőrével is ugyanígy járok el. A fejét levágom, majd az úszókat is. A hasüreget felvágom és kibelezem. Az így kapott halakat meglocsolom olívaolajjal, sózom, borsozom és hagyom állni az olajban kb. fél órát. Ekkor lisztbe forgatom és forró grillserpenyőben oldalaként kb. 3-4 perc alatt megsütöm. (akkor sült át jól a hal, hogy ha a sütés utáni filézésnél leomlik a hús a gerincről). Az öntethez finomra vágok néhány ágnyi bazsalikomot, rálocsolok egy jó adag olívaolajat, sózom, borsozom, belefacsarom fél citrom levét és a sült halfilékre kanalazom. Paradicsomsalátával kínálom.



A tisztítást, Gabah útmutatása alapján sikerült ilyen simán!


2010. augusztus 9., hétfő

Citromos-gyömbéres csokoládéfagylalt


Sosem voltam nagy csokis... vagyis a csokoládét magát mindig szerettem, de a csokis süteményeket, édességeket, mint például a fagyit sosem tekintettem kedvencemnek. Aztán mostanában rám tör néha olyan kívánás, hogy meg bírnék veszni egy jó kis brownie-ért (mondjuk ilyenért) vagy fagyiért. Így jött ennek a finomságnak is az ötlete. Az inspirációm a Cote D'or citromos-gyömbéres csokoládéja volt, mert az bizony az egyik kedvencem. Korábban csináltam már ezzel az ízesítéssel browniet is (ennek a receptje nem szerepel konkrétan a blogon, mert ezt a receptet alakítottam úgy át, hogy az ízesítés során gyömbért és citromot használtam) és most jött ez a fagyi... nagyon finom, a citromtól friss, a gyömbértől pikáns. Akik szeretik a csokis dolgokat, azoknak kötelező, akik meg nem annyira, azok meg próbálják ki érdekességként!


Hozzávalók:
10 dkg keserű csokoládé, 4 dl tejszín, 2 dl tej, 4 tojássárgája, 1 citrom lereszelt héja és a felének a leve, 1 kk. őrölt gyömbér, cukor ízlés szerint

Elkészítés:
A tejet összeöntöm a tejszínnel, beledobom a csokit, a reszelt citromhéjat és a gyömbért, és addig melegítem az egészet, míg a csoki szépen felolvad. A tojások sárgáját habosra keverem a cukorral és a citrom levével, majd a tejes-csokis keveréket folyamatos keverés mellett hozzáadom. A krém alapot visszeöntöm egy forralóedénybe és lassú tűzön besűrítem (a sűrítést ne vigyük túlzásba, nehogy összeugorjon a krém!). Hagyom teljesen kihűlni, majd hűtőbe teszem és másnap fagyigéppel elkészítem. Amikor kínáljuk adhatunk hozzá kandírozott gyömbért, vagy citrushéjakat és így akár már komplett desszertet is alkothat, nem "csak" egy fagyit.

2010. augusztus 8., vasárnap

Bruschetta di porcini - azaz pirítós vargányával


Tegnap reggel nekilendültem a piacozásnak és az a meglepetés ért, hogy mindent kaptam, amit csak elterveztem. Sőt... olyat is, amire nem számítottam. A sarokban a gombásnál vargányát. Vettem is belőle 30 dkg-ot a szép gombából... sajnos csak külsőleg tűnt szépnek, a belseje csaknem a kétharmadának kukacos volt. Kifarigcsáltam a kukacjáratokat, ahogy csak tudtam és azért volt pár teljesen egészséges példány is, de így is nagyon sok veszteség keletkezett :( Szomorú és mérges is vagyok, mert azért a vargánya nem olyan olcsó mulatság.. és amúgy is. Nem azért vettem, hogy utána kidobjam...



Ami megmaradt az viszont isteni finom volt. Örültem is neki, hogy nem másként használtam fel, így igazán tudott érvényesülni a vargánya íze. Egyszer valamelyik Jamie műsorban láttam, hogy Gennaro Contaldoval gyűjtöttek vadgombát, majd a szabadban elkészítették és egy szelet pirítósra tolták az egészet. Na ez adta az ihletet a tegnapi bruschettámhoz.



Hozzávalók:
20 dkg vargánya, 5-6 szelet kenyér (nálam most rozskenyér volt..), 4-5 ág kakukkfű, 1 ek. vaj, olívaolaj, só, bors, víz, 2 gerezd fokhagyma



Elkészítés:
A gombát tetszőleges méretűre vágom. Egy nagy, lapos serpenyőben olajat hevítek, beledobom a finomra vágott fokhagymát, majd rádobom a gombát, a kakukkfüvet, sózom, borsozom. Gyorsan megpirítom, majd hozzáadom a vajat és alaposan átforgatom, hogy a gombát körbe befedje a vajas mártás. Hozzáöntök még 1-2 evőkanálnyi vizet, majd ha elfőtt, az egészet a másik fokhagymagerezddel bedörzsölt, pirított kenyérszeletekre helyezem.



Tökéletes előétel, de én teljes értékű ebédként fogyasztottam :)
A fotók készítésénél kellett volna polárszűrőt használnom, hogy ne csillogjon így a gomba vajas felülete, dehát én ahhoz lusta voltam....

2010. augusztus 1., vasárnap

Vaníliafagyi, a klasszikus!


Igazi klasszikusnak nevezhetjük a csoki mellett a vaníliafagylaltot is. Kiskoromban sosem rajongtam igazán érte, anyukám volt aki szerette, de neki sem volt mindegy, hogy milyen is az a vanília... a vaníliafagyi lehet igazán snassz, unalmas fagyi is, de ha valódi vaníliából készítjük, akkor szerintem az egyik legfinomabb édesség a világon! Gyönyörűszép, magoktól és nedvességtől duzzadó vaníliarúdjaim vannak (éljen az internetes rendelés!) és nyár lévén, egyértelmű volt, hogy készül klasszik vaníliafagyi is. Úgy terveztem, hogy majd a nagy melegben kávét öntök rá és úgy szürcsölgetem szívószállal, de a nagy meleg megint szépen elbújt.. Sebaj, a fagyi mindig jöhet, így volt ez most is!

Hozzávalók:
5 tojássárgája, 2 dl tejszín, 4 dl tej, 2 vaníliarúd magjai, 4 ek. cukor





Elkészítés:
A tejet felteszem melegedni a tűzre a tejszínnel és a vanílarúd magjaival (a rudat is dobjuk bele nyugodtan a tejbe, majd felhasználás előtt kiszedjük belőle!), tojások sárgáját habosra kevere a cukorral. Ha tej forráspontig melegedett, folyamatos keverés mellett hozzáöntöm a tojások sárgájához, majd az egészet visszaöntöm a forralóedénybe és besűrítem a krémet. (Vigyázzunk, ne sűrítsük túl, mert könnyen elveszíti a selymes, krémes állagát!). Lehűtöm, majd éjszakára a hűtőbe teszem és másnap fagyigéppel elkészítem.