2010. március 31., szerda

A fotózásról



Régebben már volt egy bejegyzésem a fotózási tapasztalataimmal kapcsolatosan, de mostanában is sokan kérnek tőlem tanácsot, ötletet, tippet, hogy miként is fotózom én pontosan. Félreértés ne essék, ismét nem áll szándékomban nagyképűsködni, remélem az már mindenkinek lejött, hogy nem vagyok az a fajta.

A vázam még mindig ugyanaz, egy Canon EOS 450 D masina, amivel én tökéletesen elégedett vagyok. Ez egy félprofi DSLR gép. Remélhetőleg előbb-utóbb össze tudjuk majd gyűjteni a pénzt egy még komolyabb vázra, mondjuk egy Canon EOS 7 D-re.


Az ételfotózás egy nagyon szép hobbi, én nagyon sok örömömet lelem benne, mostanában valahogy még nagyobb hangsúlyt fektetek arra, hogy igényes, szép, kreatív fotókat készítsek. Remélem valamennyire sikerül. Tökéletesen elégedett sosem vagyok, bár kétségtelenül vannak kedvenc fotóim.

Hol is kezdjem?! Talán igyekszem ugyanazon koncepció alapján felépíteni az írásomat, mint legutóbb.

Két zoom objektívet használok, a fényereje mindkettőnek egész jó, nagyon szép képeket lehet velük lőni.

Ha túl sok fény éri az érzékelőt (tág blende/rekesz, hosszú záridő), akkor a fotónk erősen túlexponált lehet, alacsony rekeszértéknél, nagyon rövid záridővel viszont pont ennek az ellentétjét érjük el, tök sötét képeket kaphatunk. Figyeljük a keresőben megjelenő segítséget, hogy pontosan be tudjuk lőni az ideális értékeket. (persze egy idő után kialakul egyfajta rutin, amikor tudja az ember, hogy adott fényviszonyoknál nagyjából milyen beállításokkal kell fotóznia. A zársebesség nem jelent mást, mint azt, amennyi idő alatt az érzékelő összegyűjti a fényt. A rövid zársebességnél az exponáló gomb lenyomásával azonnal meg is születik a fénykép, tehát gyors exponálásról van szó, hosszú zársebességnél, amikor a rekesz kevesebb fényt enged be, hosszú exponálásról beszélünk. Ajánlom a teljesen manuális mód használatát, mert így tudja az ember legjobban kitapasztalni, hogyan tudja tökéletesen beállítani a gépét.

Én szeretem néha túlexponálni a képeimet, kimondottan tetszik néhány fotón.


A fényérzékenység egy másik fontos alapbeállítás a fotózásnál. Ez nem más, mint az ISO érték. Sajnos előfordulhat, hogy ez a kisebb, kompakt gépeken rögzítve van így manuális beállítások nem eszközölhetők.. Én leginkább (pláne az utóbbi időben, mióta vakum is van) csak ISO100-200-on fotózok és a rekeszértéket állítgatom. A magasabb ISO-érték nagyobb fényérzékenységet eredményez, így kevesebb fénynél is el lehet érni jobb fényerőt. Minél magasabb ISO értéken fotózunk, annál inkább fenn áll sajnos annak a veszélye, hogy a végeredmény egy zajos fotó lesz. Van egy állványom, amire ráhelyezem a gépet, ha túl hosszú záridővel kattintok (bár mostanság nagyon ritkán használom, mondhatni szinte soha), de a stabil tartásban nagy segítség lehet egy portrémarkolat is (nekem ő a legújabb barátom :).

Ami még fontos lehet az ételfotózásnál az az F szám ismerete, azaz az, hogy tökéletesen tisztában legyünk azzal, hogy mit eredményes a kis, illetve nagy F szám. Ez nem más, mint blende értéke. Kis F szám = kis mélységélesség nagy F szám = nagy mélységélesség. Általában kis mélységélességgel fotózom, de vannak olyan fotóim is (pl amikor felülnézetből fotózom), amikor kimondottan előnyös a nagyobb blende (rekesz), így nagyobb terület lesz a fotón éles.


A fehéregyensúly beállítása az adott fényforrásoktól függ. Én mindig manuálisan állítom be ezt is, ezzel lehet a legszebb végeredményt elérni (persze utómunkálatokkal még rá lehet javítani…). A gépeken ez WB betűkombinációval van jelölve, ami a White Balance rövidítése. Vannak előre beállított értékek is izzólámpához, napfényhez, vakuhoz, árnyékos helyhez stb. Ha RAW formátumban fotózunk, akkor gyakorlatilag minimális minőségi romlással (vagy minőségbeli romlás nélkül) helyrehozható a képek fehéregyensúlya (pl. Adobe Lightroom programmal).


Na de most a száraz „elméleti” rész után jöjjön az, hogy effektíve hogy valósítom meg én mindezt.

A felszerelésem:
- Canon EOS 450D DSLR váz
- Canon 70-300/F4-5.6 EF IS USM objektív
- Canon 18-55/ F3.5-5.6 EF-S IS objektív
- Canon portrémarkolat (utángyártott, tökéletesen funkcionál)
- Canon Speedlite 430EX II vaku

Van egy nagy bútorlapom, amit mindig oda helyezek a lakásban, ahol a legjobb fényforrások vannak. Ezek lehetnek: ablak melletti franciaágy, ablak előtt a földön, ablak mellett a mikró tetején vagy az étkezőasztalon… Ezt terítem le (vagy nem) egy szép szövésű textillel (lenvászon anyagaim vannak).
Ha vakuzok, akkor a vakut mindig felfele, fehér felületre irányítom és sosem közvetlenül a céltárgyra. Így szépen lesz derítve a fotó. (A beépített vakut sosem lehet úgy használni, mint egy külsőt. Ügyesen ki van találva, hogy ha valaki már komolyabban akar fotózni, akkor meg kell vegye azt a külsőt.... :) Ha vaku nélkül fotózok, akkor derítésre (ha épp nem közvetlenül a fehér fal mellett készítem a képet) egy óriási, fényvisszaverő fóliával bevont hungarocell lapot használok (remélhetőleg lesz egyszer derítőernyőm is…).
Igyekszem a háttér színét mindig az ételhez, terítékhez passzolóan megalkotni, hogy harmonizáljanak egymással a színek, szép kombinációt alkossanak. Imádom a szép ezüstkészletem (pohár, kanál, villa, kés, kiskanál), szinte minden fotón ott vannak.

Az utómunkálatokat Photoshop-pal, vagy Lightroom-mal végzem, mikor milyen kedvem van. Általában apró korrekciókat szoktam csak végrehajtani a fotókon, gondolok itt kontrasztra, fényerőre, fehéregyensúlyra, élességre (High Pass) stb.



Remélem tudtam segíteni és tippeket adni!
Bármi kérdésetek van, forduljatok hozzám nyugodtan, bár nem garantálom, hogy meg is tudom válaszolni. Amatőr vagyok, hobbifotós, de remélem egyszer majd komolyabban is foglalkozhatok ezzel. Bár azt hiszem az már elég komoly dolognak számít, hogy az idei esküvőszezonra már több felkérésem is lett és remélem, hogy jövőre még több lesz. Imádok fotózni, imádom ezt csinálni, rengeteg tanulnivalóm van, rengeteg technikát el szeretnék még sajátítani, de úgy gondolom, hogy kellő kitartással és szorgalommal bármi elérhető.

Sosem tanultam fotózást, sosem tanultam fotózásról és most mégis egy ilyen bejegyzést írtam. Ezt mindet magam tapasztaltam ki, magam jöttem rá, hogy miként is működik a fényképezőgép.

A gépekről a fotók a www.dpreview.com oldalról származnak! Az én fotóimat csak azért tettem bele, hogy kicsit lazítsa a szövegtömeget :)

2010. március 30., kedd

Orecchiette medvehagymapestoval


Tökéletes gyorskaja az, ami gyorsan elkészül és gyorsan el is fogy. Ezt az okosságot ma Dani mondta, mert ez a tészta is így tűnt el a tányérokból. Csak a gyönyörű, eszméletlenül zöld színű olaj maradt a tányérok aljában. Kaptam egy cserépnyi medvehagymát kedvenc Gabimtól, amit már rendesen lelegeltem, így jövő hétre lehet benyújtom az újabb igényt.. Ettem simán pirítóssal és készítettem belőle ezt a pestot. Van még egy-két ötletem, remélhetőleg meg is tudom majd valósítani.


Hozzávalók:
200 g orecchiette, 1 csokor medvehagyma, 1 dl extra szűz olívaolaj, 1 marék fenyőmag, 1 marék reszelt pecorino, só, frissen őrölt bors, 1 gerezd fokhagyma (de ez el is hagyható, mivel medvehagymáról van szó)

Elkészítés:
A tésztához vizet forralok. A többi hozzávalót mozsárban (vagy botmixerrel) pépesítem és a frissen leszűrt tésztára öntöm. Összekeverem és tálalom is. Megszórhatjuk medvehagyma levélkékkel és pirított fenyőmaggal.


2010. március 28., vasárnap

Kurkumás macaron fehércsokoládé ganache-sal


Hétvégén sütigyár volt itthon. Konkrétan. Dehát ezt mindenki láthatja, hiszen csaknem mindent közzétettem itt a blogon. A babapiskótából, vaníliakrémből, brownieból is maradt tojásfehérjém, így legyártottam egy jó adag macaront. Mivel legutóbb a kurkuma baromi jól bevált a kekszemnél, gondoltam kipróbálom macaron színezésére is és ez is bejött. Gyönyörű sárga habcsókkorongok, lágy fehércsokoládé ganache-sal töltve. Isteni finom lett!

Hozzávalók a korongokhoz:
100 g pihentetett tojásfehérje, 140 g mandulaliszt / finomra darált mandula, 200 g porcukor, 20 g kristálycukor, 1 ek. kurkuma

Hozzávalók a töltelékhez:
2 tábla fehércsokoládé, 2 dl habtejszín, 1 ek. vaj


Elkészítés:
A macaronok készítése előtt egy nappal megcsinálom a ganache-t: A ganache-hoz a tejszínt forráspontig melegítem, majd ráöntöm a feldarabolt csokoládéra, hozzáadom a vajat és addig keverem, amíg sűrű, egynemű masszát nem kapok. Kihűtöm, majd hűtőben tárolom.

A tojások fehérjét vagy legalább 1 napig szobahőmérsékleten, vagy 1 hétig hűtőben pihentetem. A mandulát ledarálom, a porcukorral együtt átszitálom. A tojások fehérjét habbá verem, amikor már majdnem elérte a megfelelő (lágy csúcsokat hagyó) állagot, hozzáadom a cukrot és a kurkumát. Ezután a habot a mandulához öntöm és egy hablapát segítéségével az egészet jól összedolgozom, amíg egy sűrű, tömör, lassan folyó masszát nem kapok. Habzsákba szedem és sütőpapírral (duplán) bélelt tepsibe köröket nyomok (kb. 3 cm-eseket és ezek nagyjából 4 cm átmérőjűre terülnek). Hagyom egy órát pihenni. A sütőt előmelegítem 175°-ra. A tepsit a sütőbe tolom, 4-5 percig sütöm ezen a hőfokon, amíg elő nem bújnak a talpak. Amint a talpak előjöttek, kinyitom a sütő ajtaját (3-4 percre) és csökkentem a hőfokot kb. 130°-ra. Ezután még sütöm kb. 10 percet. (ez nagyon sütőfüggő, mindenkinek a sajátjával kell kitapasztalnia, én is folyamatosan kísérletezgetek, hogy hogy lenne a legjobb). Lekapkodom a sütőpapírról a "habcsókokat", hagyom kihűlni őket, majd megkenem őket a krémmel és egy dobozban mehetnek is egy éjszakára (vagyis legalább 24 órára) a hűtőbe.



Ezt ma este fotóztam az ablakból (panoráma)... vagyis csak az egyiket, na de vajon melyik volt az eredeti szín? :)


Jujj Gabikámtól kaptam egy cserép medvehagymát, ma még csak simán pirítóssal ettem, de van néhány tervem... :)

Epres-málnás charlotte


Hát ez aztán egy igazi fiús torta lett. Szép rózsaszín. Dehát ez volt a kívánság és a szülinapos kívánságát teljesíteni kell, olyan tortát kell készíteni, amit ő kért. És bizony kikötés volt az eper és a mascarpone. Tegnap a piacon kaptam szép epret (igaz, hogy import, de legalább eperízű volt) így az elvárásnak megfelelően tudtam teljesíteni a feladatot. A babapiskótát én sütöttem, tehát nagyon frissek voltak, meg kicsit laposkák is, így egy kicsit eláztak, de mindezek ellenére is nagyon finom lett!


Hozzávalók a babapiskótához: (recept a Szakácsok Könyvéből)
6 tojás sárgája, 3 tojás fehérje, 85 g cukor, 55 g liszt, + cukor a szóráshoz

Elkészítés:
A sütőt előmelegítem 230°-ra. A tojások sárgáját fehéredésig keverem 50 g cukorral. A tojások fehérjét a maradék, 35 g cukorral kemény habbá verem. Óvatosan a habosra vert sárgákhoz keverem, majd beleszitálom a lisztet és ezzel is óvatosan elkeverem. Sima csövű habzsákba töltöm a masszát, majd kb. 2 cm széles, kb. 8 cm hosszú csíkokat nyomok egy sütőpapírral bélelt tepsibe. Megszórom őket cukorral, 5 percig állni hagyom, majd ismét megszórom cukorral. Ekkor csökkentem a sütő hőmérsékletét 180°-ra és 8-10 perc alatt megsütöm a piskótákat.

A masszából külön szedek egy keveset, ugyanis egy vékony (kb. 0,5 cm-es) piskótalapot sütök belőle, ami a torta alját adja majd.


Hozzávalók a krémhez:
80 dkg mascarpone, 300 g málna, ízlés szerint porcukor, 1 cs. por alapú zselatin + 80 dkg eper a díszítéshez

Elkészítés:
A málnát összeturmixolom a porcukorral (egy keveset ebből is félreteszek, mert megkenem majd vele a piskótalapot), majd hozzákeverem zselatinnal együtt a mascarponehoz.

A torta összeállítása:

A piskótalapot egy kapcsos tortaformába helyezem (célszerű kapásból abban sütni) és megkenem kevés cukrozott málnapürével. Babapiskótával kirakom a tortaforma oldalát olyan szorosan, amennyire csak tudom. Beletöltöm a krémet majd egy éjszakára hűtőbe teszem. Mielőtt felszolgálnám, friss eperrel (vagy bármilyen általunk preferált gyümölccsel) megpakolom a tetejét. Nagyon finom volt!

Én opcióként raktam még a málnakrém tetejére főzött vaníliakrémet is, amelynek a receptje itt található, de ez teljesen el is hagyható.



Receptkártyák majd jönnek, csak most... nincs kedvem megcsinálni őket :)) (vonatkozik ez a halra is)

Dorada al horno


Egy klasszikus spanyol receptből, a besugo al horno-ból indultam ki és készítettem el a mai ebédet annyi különbséggel, hogy én nem tengeri keszeget, hanem aranydurbincsot használtam hozzá. Nagyon finom és gyors egytálétel.
Egy éve nem gondoltam volna magamról, hogy ilyen egészben sült halat fogok valamikor készíteni, azt hittem, hogy baromi bonyolult elkészíteni úgy, hogy az jó is legyen. Aztán az olaszoknál megtanultam, hogy nem kell túlmisztifikálni a dolgot, csak finom és friss alapanyagok kellenek hozzá.
A legfontosabb természetesen maga a hal. Ha a hal friss, nem szorul túlzottan intenzív fűszerezésre, ne nyomjuk el az ízét. Az aranydurbincs nagyon ízletes hal, köszönhető ez többek között annak is, hogy a fő táplálékát a különféle tengeri rákok és kagylók teszik ki.

Hozzávalók 2 főre:
1 (kb. 50 dkg-os) aranydurbincs/tengeri keszeg, 2 szem krumpli, néhány szem paradicsom, 1 dl fehérbor, 1 nagyobb fej lilahagyma, olívaolaj, frissen őrölt bors, tengeri só, 2 babérlevél, 1 citrom

Elkészítés:
A halat megtisztítom, megmosom (szerencsém volt, tisztított halat kaptam). A krumplit megpucolom, felkarikázom és megfőzöm. A lilahagymát megtisztítom és szintén karikákra vágom a paradicsomokat félbevágom. A hal egyik oldalát beirdalom és egy-egy fél citromszeletet dugok beléjük. Egy sütőtálat vékonyan kiolajozok, ráöntöm leszűrt krumplit, a felszeletelt hagymát és paradicsomot, valamint hozzádobom a babérleveleket, felöntöm a fehérborral. Összeforgatom, majd ráhelyezem a halat a beirdalt oldalával felfelé. Sózom, frissen őrölt borssal megszórom és ráfacsarom egy fél citrom levét.
Fóliával lefedem a tálat és 200°-ra előmelegített sütőbe tolom. 20 perc után leveszem róla a fóliát és 10 percet még pirítom.


Cica is falatozott :]


2010. március 27., szombat

Gyömbéres sárgarépakrémleves




Gondoltam mivel a süteményben is működött a gyömbér-répa páros, megpróbálkoztam összehozni leves formájában is az egészet. Ugyanúgy készítettem, mint a krémleveseimet általában, de az összes közül ez volt idáig az egyik legfinomabb!


Ma reggel voltunk a piacon. Bár még a tavasznak nem sok jelét látni, mert a legnagyobb mennyiségben a tavalyi krumpli és hagyma van terítéken, azért jó volt ismét piacozni.
A leves 4 főre elegendő adag, de mi majdnem bevágtuk az egészet, annyira ízletes és finom lett.

Megtanultam teleobjektívvel fentről fotózni (mert általában és régebben nem ezzel szoktam): a kaja mehet a földre, Reni a székre, lábujjhegyre áll, kattint :]



Hozzávalók:
4-5 szál répa, 1 fej vöröshagyma, 2 cm-es gyömbérgyökér, 1 gerezd fokhagyma, kevés olaj, frissen őrölt bors, só, frissen reszelt szerecsendió, 1,5 l hús- vagy zöldségleves

Elkészítés:
A hagymát és a répát megtisztítom, majd az előbbit kockára vágom, az utóbbit karikára. A gyömbért is megpucolom és apróra vágom. A fokhagymát megroppantom a kés oldalával és finomra vágom. Egy edényben kevés olajat hevítek, majd rádobom a kétféle hagymát és a répát. Megpirítom őket, majd felöntöm a levessel. Sózom, borsozom, szerecsendiót reszelek bele. Lefedem az edényt és addig főzöm a levest, míg a zöldségek megpuhulnak. Ekkor az egészet a turmix tartályába öntöm és teljesen egyneművé turmixolom. Pirított zsemlekockákkal kínálom.


Receptkártya:

2010. március 26., péntek

Bogyós gyümölcsös brownie



Az egész úgy kezdődött, hogy sikítani tudtam volna az agybajtól, mert az olvasztott csokoládéval teli tálat egy laza mozdulattal levertem a pultról. Hála az égnek kb. "csak" 1 táblányi, azaz 100 g csoki veszett kárba. Bezzeg ezt a cica most nem akarta felnyalni :D Aztán megszállt valamiféle nyugalom és gondoltam nem érdekel, folytatom a megmaradt adaggal a sütést. A végleges hozzávalókból álló receptet osztom itt meg.

Ma végre tudtam vaku nélkül fotózni, mert olyan szép fények volta a szobában és időben itthon is voltam... remélem holnap nem lesz nagyon csúnya idő, mert akkor megyek virágokat fotózni a parkba :]
(bár esőt mondanak....)


Hozzávalók:
300 g étcsokoládé, 250 g vaj, 6 tojás, 2 tojássárgája, 300 g cukor, 100 g liszt, 2 marék piros bogyós gyümölcs
Elkészítés:
A csokit a vajjal együtt gőz fölött felolvasztom. A tojásokat, a két tojássárgáját fehéredésig verem a cukorral. Hozzákeverem a visszahűtött csokoládét és beleszitálom a lisztet. Az egészet alaposan összekeverem és sütőpapírral bélelt tepsibe öntöm. Rászórom a 2 marék gyümölcsöt és betolom a 180°-ra előmelegített sütőbe 20 percre. Megvárom míg teljesen kihűl, kenhetünk a tetejére csokimázat (100 g csoki, 40 g vaj, 50 ml víz összeolvasztva és visszahűtve), de hagyhatjuk anélkül is.


Brutál csokis, ragacsos belsejű brownie!

Receptkártya a brownie-hoz:


És a nyeremény receptkártyáim desszert kategóriája:



GABI, HA OLVASNÁD EZT A BEJEGYZÉST... HÉTFŐRE BETÁRAZTAM NEKED A BROWNIEBÓL. KÉSZÜLJ! :D

2010. március 25., csütörtök

Guacamole


Imádom. A színét. Az ízét. A frissességét. Nagyon egyszerű és iszonyatosan gyors. Remek vacsora, reggeli, vagy akár ebéd (nálam legalábbis) lehet belőle. Régebben már szerepelt a guacamole a blogomon, akkor quesadilla volt mellé. Ma is akartam venni avokádót, de csak nagyon csúnyák voltak a boltban, így inkább kihagytam. Remélem azért hétvégére lesz még itthon avokádókrém. Tökéletes pirítósra, tortillához, vagy csak simán mártogatósnak. Nagyon egyszerűen készítem, hihetetlen egészséges!


Hozzávalók:
2 db érett avokádó, 1 lime, 1 chili, 1 kisebb fej lilahagyma, frissen őrölt bors, csipet só

Elkészítés:
Az avokádó húsát kivájom (az érett avokádónak simán elválik a héja és a magja is) és azonnal ráfacsarom a lime levét, majd villával összenyomkodom az egészet. A chilit apróra vágom, a lilahagymát szintúgy és hozzákeverem az avokádóhoz. Ízlés szerint sózom és borsozom. Mi most (kukoricaliszt helyett) teljes kiőrlésű lisztből készített tortillát ettünk hozzá (15 dkg finomliszt, 15 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt, 1 dl víz, kevés olaj, só - a hozzávalókból tésztát gyúrok, kicsit pihentetem, majd palacsintasütő méretű, kb. 3 mm vastag korongokat nyújtok belőlük és megsütöm őket pár perc alatt).


Remélem a kártyák megérkeztek Melindához. Ide is felteszem az első adagot. Az egyéb kategóriát. Ebben a kategóriában található meg ez a guacamole is. Ezentúl minden egyes receptemhez el fogom készíteni a hozzá tartozó receptkártyát és mind-mind letölthető lesz.

Katt a képre! :)




guacamole.jpg

2010. március 22., hétfő

Felhívás... vagy mi

Megvan a nyertes! Nem más, mint Melinda! (kétszer írt, de csak egyszer volt az ő neve is a kalapban ;) Ne csüggedjen senki, ha az ajándékot már átvette jogos tulajdonosa, akkor felteszem majd ide PDF-formátumban :)



Elkészültem azzal az ajándékkal. Sokat gubbasztottam fölötte. Igaz a végeredmény nem lett tökéletes (hiába nem vagyok én profi vágógép, sem nyomda), de azért szép, a két kezem munkája. Főzéssel kapcsolatos... receptes... fotós...
A kártyák A/5 méretűek, lamináltak, így praktikusak főzés közben! Leginkább ezt tartottam a megvalósítás ideje alatt szem előtt :)

Változtattam a szabályon: Ha meglesz a 100. olvasóm, akkor az ennél a bejegyzésnél kommentelők között kisorsolom az ajándékom! Így már jobb, nem? :)



2010. március 20., szombat

Tarte bourdaloue


Egyik kedves olvasómtól, Évitől kaptam a receptet és alig vártam, hogy elkészítsem. Szeretem nagyon a francia édességeket. Ez a torta igen mutatós (bár én nem vagyok épp egy cukrászmester), nem nehéz elkészíteni és nagyon finom.


Hozzávalók a tésztához:
300 g liszt, 200 g vaj, 100 g porcukor, 1 tojás sárgája, csipet só

Hozzávalók a krémhez:
100 g finomra darált mandula, 100 g cukor, 2 tojás, ízlés szerinti likőr, 50 g vaj

+ 2 szem körte


Elkészítés:
A tésztához a hideg vajat elmorzsoljuk a liszttel, porcukorra, 1 tojás sárgájával és csipet sóval, majd gyorsan tésztát gyúrok belőle. Fóliába csomagolva, 30-60 percre hűtőbe teszem. A krémhez a tojásokat habosra keverem a cukorral, hozzáadom a mandulalisztet és a likőrt, majd az egészet alaposan összekeverem. A puha vajat habosra keverem és hozzávegyítem a tojásos, mandulás masszához. A tésztát kiveszem a hűtőből, lisztezett felületen kinyújtom és behelyezem egy tapadásmentes (cakkos szélű, vagy sima) csatos formába úgy, hogy 2-3 centiméteres pereme legyen. Beleöntöm a mandulás krémet. A körtéket megpucolom, negyedekbe vágom, majd a negyedeket vékony cikkekre szelem. A vékony cikkekre szelt körtenegyedeket "egészben" a krémre helyezem. 180°-ra előmelegített sütőbe tolom és 30 perc alatt készre sütöm. Ezután hagyom kihűlni, leszedem róla a forma oldalát és szeletelem.


* nálam azért lett ilyen sötét a töltelék, mert kristálycukor helyett sötét nádcukrot használtam. A körték tetejét karamellizálhatjuk is, de anélkül is nagyon finom.

Köszönöm, Évi! :)

Jaa és csak halkan megjegyzem, hogy készen áll a 100. olvasónak szánt ajándékom :]

2010. március 18., csütörtök

Mangó lassi


Mostanában sokszor iszok mindenféle turmixot. Finomak, egészségesek és vitamindúsak. Friss és fagyasztott gyümölcsből is egyaránt jó. Ez a mangó lassi őrölt zöld kardamomtól és a reszelt limehéjtól lett még izgalmasabb. Ajánlom mindenkinek!


Hozzávalók:

1 nagy érett mangó, 3,5 dl sűrű natur joghurt, 2 dl tej, 1 kk. őrölt zöld kardamom, 1 lime reszelt héja, 2 ek. sötét nádcukor


Elkészítés:
A mangót meghámozom, lefejtem a magjáról és a turmixgépbe teszem. Hozzáadom a joghurtot, a tejet, a kardamomot és a nádcukrot és az egészet összeturmixolom. Poharakba töltöm és ráreszelem a lime héját. Jégkockával, vagy anélkül fogyasztom!

2010. március 13., szombat

Házi tészta tenger gyümölcseivel


Készül az ajándék a 100. olvasónak! Szóval hajrá! :)



A nyaralás ízeit igyekeztem behozni ma is a konyhába. Szerintem sikerült. Dani saját állítása szerint nagyon szereti a paradicsomszószos tésztákat, hát ez egy ilyen volt. Mindenféle tengeri jóval (a metroban jártunk és úúúgy betermeltünk, hogy lesz ám ilyen-olyan halas recept majd :). Aki szereti az ilyen herkentyűket, annak szerintem nagyon ízlene :]


Hozzávalók 2 főre:
10 dkg liszt, 1 tojás, 8 db kagyló, 4 db kisebb kalmár vagy tintahal, 8 db garnéla, 3 dl paradicsomszósz, peperoncino (olasz csípőspaprika, én egyenesen a csizma területéről hoztam), só, finomra vágott petrezselyem


Elkészítés:
A lisztből és a tojásból (ha szükséges, akkor még kevés vizet is adhatunk hozzá, de nagyon keveset!) tésztát gyúrok, majd áthajtom a tésztagépen, feltekerem és kb. 1,5 cm-es csíkokra vágom. (metélt lesz belőle). A kagylókat megtisztítom, a tintahalat szintúgy (megfogom a fejét, óvatos mozdulattal kihúzom az egészet, elvileg a beleivel együtt kijön minden, eltávolítom a hátporcot, lehúzom a bőrét és kimosom a tömlő alakú húst. A fejéről a csápokat levágom közvetlenül a szeme fölött, hiszen ez is nagyon finom része a tintahalnak). A paradicsomszószt egy serpenyőbe öntöm, sózom és főzöm kb. 10 percig. A tintahalat ujjnyi vastagságú karikákra vágom, a rákokat egészben hagyom és mindezt a kagylókkal együtt a paradicsomhoz adom. 4-5 percig főzöm (Ez idő alatt a rák is és a tintahal is megfő és a kagylók is kinyílnak) A friss tésztát kb. 2 perc alatt kifőzöm a lobogó vízben, majd a paradicsomos herkentyűkhöz keverem. Összeforgatom, tányérra szedem és friss petrezselyemmel megszórva tálalom. Igyunk hozzá (ha szeretjük) száraz fehérbort!

Felsorakoztattam a tintahalacskákat.
Cica meg ismét kíváncsi. :)