2010. július 5., hétfő

Csokoládés meggylekvár és fehéreper lekvár

Touch of summer - Vol 2.

Régen úgy gondoltam, hogy lekvárt, csak a nagymamák főznek. Aztán kiderült, hogy ez nem egészen így van, mert az főz lekvárt, akinek csak kedve van hozzá. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy van, mert nem bírok leállni. Egyik fajtából sem készül olyan nagyon sok, mert tárolni tényleg nem tudnám hol, viszont próbálok igen ütős kombinációkat összehozni. Igaz, hogy a mama klasszik sárgabaracklekvárja überelhetetlen, de azért érdemes megemlíteni a kedvenceim sorában a már csak emlékeinkben élő epres-rebarbarás lekvárt, vagy a málnás-maracujást.



Tavaly hatalmas kedvencemmé vált Gabi által rendelkezésemre bocsátott feketebodzás-szedres lekvár is. Ekkor volt még valami furcsa lekvár nála... csokis-barackos... érdekes... csoki a lekvárban? Igen! Határozottan igen! Fantasztikus ízhatást lehet elérni egy tábla keserűcsokival. Én meggyel párosítottam, mert gondoltam a meggy fanyarsága és a csoki keserűsége baromi jól fog passzolni egymással. Talált-süllyedt. Ma nem is ettem mást, csak lekváros kenyeret... lehet ez csúnyán meglátszik majd a seggem méretén, de sebaj, én ezentúl le nem mondok a csokis lekvárról! Ennek a lekvárnak köszönhető az új blogruházat is, egészen egyszerűen totál függőséget okoz!




Hozzávalók: (kb. 1 liter lekvárhoz)
1 kg meggy (magozva), 10 dkg keserű csoki (én tibit használtam, mert a sok kakaó hosszabb élvezet), 40 dkg cukor, étkezési szalicil, meggypálinka

Elkészítés:
A meggyet egy fazékba öntöm, rászórom a cukrot, majd lassú tűzön 3-4 órát főzöm, míg sűrű lesz. Ekkor hozzáöntöm a pálinkát, forralom kevés ideig, majd 2-3-szor beleeresztem a botmixert (csak minimális pürésítést szerettem volna), belekeverem a kockákra tördelt csokit. Az egészet kiforralt üvegekbe töltöm, tetejükre késhegynyi szalicilt teszek, majd lezárom őket és dunsztban hagyom kihűlni a lekvárt.




Na aztán nem csak ez a meggylekvár készült ám nálunk tegnap... szombaton az erdőben sütögettünk és egészen véletlenül a tisztás szélén egy gyümölcseitől roskadozó fehéreperfát találtunk.... hááát... ez volt ám a szedd magad akció.. pár ezer szúnyog és néhány kullancs társaságában (Mi be voltunk riasztózva, de a szúnyogok még így is csípték a riasztózás alól véletlenül kimaradt felületeket. Jaa semmiképp ne menjünk szúnyok- és kullancsriasztó nélkül erdőbe!)




Hozzávalók:
1,5 kg fehérszeder, 1 marék málna, 1 marék feketeszeder (ez utóbbi kettő csak a színe miatt, mert amúgy ilyen barnás színe lenne, ami nem túl szép) 20 dkg cukor, szalicil

Elkészítés:
A gyümölcsöket fazékba öntöm, rászórom a cukrot, majd lassú tűzön 3-4 órán át főzöm, míg szépen besűrűsödik. Az egészet kiforralt üvegekbe töltöm, tetejükre késhegynyi szalicilt teszek, majd lezárom őket és dunsztban hagyom kihűlni a lekvárt.


20 megjegyzés:

Niki írta...

Az uccsó kép annnniyra szuper lett! :)
abszolút fav! ja azt nem itt kell... :DD
Jó kis receptek, ügyi vagy! :)

Ági, aki főz írta...

Szép, az ízei is biztos isteni. A kedvencem mégis ez a pöttyös szalvéta.

Thrini írta...

Én nem merek kísérletezni lekvár ügyben! Hagyományos ízűeket készítek, de azt nagy mennyiségben, két kamránk is van, úgyhogy bőven van hová tenni. De félnék, hogy pl. a csokitól hosszú távon lenne baja.... Hülyeséget mondtam? :) Na jövőre egy üveggel bevállalom a csokis-meggyes elkészítését.
A képek csodásak!!!

Raindrop írta...

Brutál fotók! :)

Delish írta...

tutti jo kombinacio csoki-meggy nyami. En nem igazan vagyok lekvaros, de a sok lekvaros postod pozitivan motival :)

Csibe írta...

Nagyon jól hangzik! ...és ismét szuper fotók! Idén kimaradtak a lekvárok, no de majd jövőre :)

Dia írta...

Én régen amikor a mekiben dolgoztam a kedvencem volt a meggy öntet a csokival és rá a fagyi. De a palacsintát mindig úgy eszem, hogy fele lekvár, fele kakaó és úgy feltekerve. Vagy fele túró, fele lekvár, vagy fele túró, fele kakaó. A legjobb.:D

Á la carte írta...

Hmm, ez a csokis meggy nagyon fini lehet, nálam meggylevesben volt ez a páros még tavaly befutó.
Szépek a képek... mint mindig. :)

Névtelen írta...

Szia Reni!

Most néztem a goldenblogot - sajnálom, és nem értem :-(! Annyira klassz a blogod! Remélem, majd jövőre ott leszel! Addig is további jó főzést és fotózást, Zsófi

Livi írta...

:)))) Csokiiiiiii
Párom nem annyira kultiválja a lekvárt... mondtam neki, hogy akkor majd kap csoki lekvárt..:) Erre tessék :) A múlt hét óta készülök csokis meggylekvárt főzni :) Ezek után azt hiszem a csokis barackos sem maradhat ki!!!

Goldenblog nem mérvadó! Nekem a te blogod anélkül és golden! :)

Bianka írta...

Nagyon izgalmas, biztos nagy sikere van. Guszta

Reni írta...

Jajj ugyan, ne foglalkozzunk ezzel a goldenblog üggyel, remélem majd olyan nyer, aki az én szívemhez is közel áll :))

Amúgy meg nagyon örülök, hogy tetszenek a lekvárok és a fotók. A csokis-meggyről nem fog kiderülni, hogy meddig áll el, mert egy üveg már el is fogyott... még szerencse, hogy tegnap kaptam utánpótlás meggyet anyósoméktól :))

Kiindulva Gabi tavalyi barackos-csokis lekvárjából szerintem simán eláll ez is egy évig :] (ha marad)

Én idén jól belehúztam a lekvárkodásba :))

Pötipite írta...

Nálunk is a csokis meggylekvár a menő!Palacsintában verhetetlen!!És aki kicsikét ódzkodik tőle, bátran vágjon bele, hisz ha forrón töltöd az üvegbe, fejreállítod, majd vissza, akkor tuti semmi baja nem lesz!Felbontás után meg nem lesz ideje megromlani! :-))Reni, nálam a blogod az ELSŐ!!

MÁK írta...

Nekem is az utolsó fotó a kedvenc, de mindegyik gyönyörű! ;) Nem utolsó sorban pedig a receptek is tetszenek, én tegnap készítettem el életem első lekvárját, de elég jól sikerült, úgyhogy ezen felbuzdulva nem fogom abbahagyni. :) majd még visszanézek ide a receptjeidhez, hátha megpróbálkozom valamelyikkel. A csokis-meggyes biztos finom, régen tesómmal csomószor csináltunk olyan palacsintát, hogy baracklekvárba kevertünk kakaóport...imádtuk. :)

Reni írta...

aranyosak vagytok :)) én tényleg csak bíztatni tudok mindenkit a lekvár kipróbálására, mert isteni... most kezdtem fel a második üveget, ami rossz hír, mert két üveggel lett :D na jó meg még egy ilyen mütyürrel.. szóval ma este, vagy legkésőbb holnap ugrok neki a következő adagnak :]

lassan jön a blogra majd még egy meggyes finomság :))

Pandi írta...

ezek a meggyes képek... nem bírok a nyállal a számban...bocsi, ha gusztustalanra sikerült, de igaz:D ki kell próbálnom nekem is, annyira guszta:)

Reni írta...

ugyan :) örülök, hogy tetszik :]

Evelin írta...

ez istenien néz ki :) még nem ettem rákos-ruccolás pizzát, viszont ez nagyon hasonlít az én kedvencemre: a pármai sonkás-ruccolás pizzára. mivel imádom a rákot, és párom is (meg mindenféle tengeri dolgot), biztosan ki fogom próbálni egyszer :)

Evelin írta...

hopppá, ezt a pizzáshoz szerettem volna, csak félrekattintottam :D

Reni írta...

:)) nem baj, semmi gáz :]

most, hogy megemlítetted a pármai sonkás-rucolás pizzát, eszembe jutott, hogy imádom például még a bresaolás-rucolást is :]